Előző lapszámunkban írtunk az antibiotikumok eladását és felhasználását érintő, jogszabályba foglalt adatgyűjtési kötelezettségről, illetve röviden ennek tavalyi eredményeiről, melyeket most további adatokkal egészítünk ki. A beérkezett 2022-es adatok jelentős anomáliákat mutattak, ami szerencsére még nem hozta hátrányos helyzetbe a hazai gazdálkodókat és állatorvosokat, de ez jövőre már nem így lesz. 2024-től a hiányos vagy helytelen adatszolgáltatás szankciót von maga után.
A felhasznált gyógyszerekről sok információt kell jelenteni az adatszolgáltatás során, így például a készítmény nevét, hatóanyagát, kiszerelését, dózisát. A megnövekedett adminisztrációs terheknek köze lehetett ahhoz, hogy Magyarországon a 2022-es forgalmazott készítmények (összesen kb. 100 tonna) mindössze harmadát (30 tonna) jelentették, sok esetben azt is rosszul.
KEVESEN SZOLGÁLTATTAK ADATOT
A legjelentősebb hiba a beérkezett adatok mennyiségében volt. A hazai telepeknek csak megközelítőleg 1/3-ára vonatkozóan töltötték ki az AB felhasználására vonatkozó űrlapot. Fontos lenne, hogy a gazdálkodók ellenőrizzék telepük aktivitási státuszát, mert a szakhatósághoz beérkezett jelentések 8-15%-a érkezett olyan telepekről, amelyek a hivatalos adatbázisokban inaktívak voltak a 2022-es állapot alapján.
MÉRTÉKEGYSÉGEK HELYTELEN MEGADÁSA
A mértékegységek helyes kiválasztásával és az állatlétszámok megadásával több probléma volt. Az elgépelések és félrekattintások olyan különleges eseteket hoztak létre, amikor egy teáskanál antibiotikum meggyógyított közel 1000 sertést, vagy ennek a szöges ellentétét, amikor egy napos csibének 20 liter AB-ra volt szüksége a teljes felépüléshez. Az ilyen típusú hibákat a jövőben az űrlap egyértelműsítésével és egyszerűsítésével próbálják majd orvosolni.
SERTÉSNÉL A MALACNEVELÉS A KRITIKUS FÁZIS
Sertéseknél az amoxicillin (D kat.), a tiamulin (C kat.) és a colistin (B kat.) volt a három leggyakrabban használt hatóanyag. A B kategóriás szerek szinte teljes mennyiségével battériás malacokat kezeltek.
A LEGKISEBB AB-FELHASZNÁLÁS A HÚSMARHATARTÁSBAN VAN
A kezelt szarvasmarhák csaknem felét (49%) tejelő marhák tették ki, ezt követte az 1 évesnél fiatalabb egyedek csoportja (35%), és a sort a legkevesebb antibiotikum-felhasználással a húsmarhák zárták (16%).
A kezelési módok közül az injekciók és a tőgyinfúziók voltak túlsúlyban.
NYÚLTARTÓK ÉLENJÁRNAK AZ ADATKÖZLÉSBEN
A teljes antibiotikum-felhasználás 11%-a köthető a nyúlágazathoz, ami azért érdekes, mert a nyúltartók közül mindössze 20 telep szolgáltatott adatot.
Legnagyobb mennyiségben oxytetracyclint használtak a nyulak gyógyítására, ami D kategóriás szerekben található meg. Emellett eltörpült a többi hatóanyag felhasználási mennyisége, de mégis érdemes megemlíteni, hogy a második legtöbbet használt anyag egy C kategóriába tartozó szer (tylosin) volt, míg a harmadik helyen a baromfiknál oly kedvelt enrofloxacin (B kat.) állt.
A teljes cikket a Magyar Állattenyésztők Lapjának novemberi számában olvashatják
