Immár 29 éve hagyományosan Keszthelyen tartják a húsmarhatenyésztők az éves konferenciájukat. Ezúttal az új támogatási rendszer és a hatékonyság voltak a rendezvény kiemelt témái.
Az ország minden tájáról, mintegy 150 húsmarhatartó vett részt a március 30-án a MATE Georgikon Campusán a húsmarhatenyésztő egyesületek és a MÁSZ által szervezett szakmai rendezvényen.
200 EZER HÚSHASZNÚ TEHÉN VAN AZ ORSZÁGBAN
A rendezvény házigazdájaként dr. Polgár J. Péter egyetemi docens, intézetigazgató helyettes köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója vette át a szót, mint a tanácskozás levezető elnöke. A szakember bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy minden baj ellenére a húsmarhapiac még mindig kiegyensúlyozott és stabil. A MÁSZ ügyvezető igazgatója külön köszönetet mondott Szabó Ferenc nyugalmazott egyetemi tanárnak, aki 1994-ben megszervezte az első húsmarha-konferenciát, és megteremtette a máig élő hagyományt.
KEVESEBB TÁMOGATÁSSAL IS BOLDOGULNI KELL
Wagenhoffer Zsombor kiemelte, hogy a támogatások fontosak. Vannak olyan évek, amikor a túléléshez szükségesek, de fel kell készülni arra az időszakra, amikor ezek mértéke minimális lesz.
AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS A MEZŐGAZDASÁG EXTRÉM SPORTJA
Ezzel a megállapítással kezdte előadását dr. Juhász Anikó. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár az idén induló új KAP-támogatásokról beszélt. Hangsúlyozta az ellenőrzések szigorodását és a lehetőségek tárházát.
HATÉKONY HÚSMARHÁT KELL TENYÉSZTENI
Dr. Török Márton, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője a takarmányértékesítő-képesség fontosságáról beszélt. Bemutatta az ezzel kapcsolatos első hazai vizsgálati eredményeket, és a vemhesülés, valamint a jövedelemtermelés összefüggéseire világított rá.
A TENYÉSZTŐSZERVEZETEK IDÉN KEVESEBB TÁMOGATÁST KAPNAK
Dr. Szűcs Márton, a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője a saját példájukon keresztül mutatta be, hogyan tudják az egyesületek a tenyésztőket segíteni az objektív és használható, nagy mennyiségű adatgyűjtésben a mérlegelésekkel és testméret-felvételezésekkel.
A SZAKASZOS LEGELTETÉS A LEGHATÉKONYABB
Dr. Szentes Szilárd botanikus elmondta, hogy a szakaszos (rotációs) legeltetés az egyetlen módszer, ami nem gyomosít, de ennek ellenére mindössze a területek ötödén folyik így a legeltetés hazánkban.
A KLÍMAVÁLTOZÁS NEM A JÖVŐ, HANEM A JELEN!
Dr. Stefler József prof. emeritus az időjárási viszonyokhoz igazodó legeltetési és tartástechnológiai lehetőségeket mutatta be. Testtömeg- vagy létszám-optimalizálással tudnak alkalmazkodni a gazdák a klímaváltozáshoz.
A teljes cikk a Magyar Állattenyésztők Lapjának áprilisi számában olvasható
