Alaposan megnyirbálná a tagállamok jogait a tenyésztés-szervezésben a legújabb európai uniós rendelet. A megváltozott szabályozás gyakorlatilag megszüntetné az önrendelkezést ebben a stratégiai ágazatban, a hazai tenyésztők helyett pedig a globális szereplők térnyerését segítené. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szerint időben fel kell készülni a változásokra és meg kell erősíteni a nagy hagyományokkal rendelkező honi szervezeteket, annak érdekében, hogy a multik ne tudják kiszorítani őket a piacról.
Megszűnhet a nemzeti önrendelkezés az állattenyésztésben. Az Európai Parlament és Tanács június nyolcadikán hozott közös rendelete jelentős változásokat hozhat a tenyészállatok törzskönyvezésének és kereskedelmének szabályozásában, hiszen megszüntet, vagy gyengít bizonyos tenyésztés-szervezéshez kapcsolódó nemzeti jogköröket. A módosítás lényege, hogy liberalizálják a tenyésztési piacot. Erre az Európai Bizottság szerint azért van szükség, mivel az áruk és szolgáltatások szabad áramlása az ágazat szereplőinek nagyobb lehetőséget kínál a hatékonyabb termelésre. Ugyanakkor ez az elv a szakemberek szerint csupán az erősebb és gazdagabb szereplőknek kedvez, akik így még nagyobb befolyásra tesznek szert a tagországokban, miközben a tenyésztők és az élelmiszer előállító termelők sokkal kiszolgáltatottabbá válnak. – A rendelet beleillik az Európai Unió liberális elitjének gondolkodásába, amely szerint le kell bontani a kereskedelmi akadályokat jelentő nemzetállami kereteket. Ez azért különösen veszélyes, mivel a módosítással a stratégiai termékek előállítása és nemesítése feletti önrendelkezést kellene feláldoznunk a globalizációs célok érdekében – hívta fel lapunk figyelmét Farkas Sándor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke. A szakember szerint az új uniós szabályozás nemcsak a magyar, hanem valamennyi tagállam nemzeti tenyésztési programjára veszélyt jelent.
A jogszabály elsősorban a szarvasmarha-, juh- és lófélékre, valamint a sertésekre terjed ki, tehát a baromfit leszámítva az állattenyésztés valamennyi meghatározó ágazatát érinti. A tagállamoknak 2018 november elsejéig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe az új előírásokat. A módosítások szerint a jövőben megszűnik az az elv, miszerint egy fajtát egy országban csak egy tenyésztőszervezet keretei között lehet tenyészteni. A nemesítők több szervezetbe tagozódásával véget vetnek az eddig egységes nemzeti szintű tenyésztésnek, ami végső soron a hazai szereplők piaci pozícióját is gyengíti. Farkas Sándor szerint épp azok az országok veszíthetik a legtöbbet ezzel a rendelettel, ahol komoly történelmi múltja van a tenyésztésnek – mint például Magyarországon - hiszen eltűnhetnek a tájfajták, illetve az adott régió vagy ország adottságaihoz nemesített fajták és piaci pozíciót veszíthetnek a honi tenyésztők.
A tenyésztés már régóta nem egy-egy országban elszigetelten, hanem nemzetközi együttműködések keretei között folyik. A világfajtáknak nemzetközi tenyésztőszervezetei vannak, amelyeknek a magyarok is tagjai. - Bárkinek lehetősége van külföldről tenyészállatot vagy szaporítóanyagot behozni, amennyiben az ide vonatkozó előírásokat betartja – emelte ki a MÁSZ elnöke. Meglátása szerint az is túlzó állítás, miszerint a tagállamok közötti tenyészállat és szaporítóanyag kereskedelem számos akadályba ütközik, hiszen a hazai szereplők eddig nem tapasztaltak olyan problémát, ami indokolttá tenne egy ennyire szigorú szabályozás bevezetését.
A törvénymódosítás negatív hatásait egyedül akkor lehet megelőzni, ha sikerül időben felkészülni az új szabályozásra. Farkas Sándor szerint elsősorban a tenyésztés-szervezési rendszerünk megerősítésére van szükség. Ennek egyik feltétele egy erős tenyésztési hatóság, vagy olyan szerv létrehozása, amely képes a nemzeti szakmapolitikai szempontokat érvényesíteni a globális érdekekkel szemben. Szükség van továbbá a honi tenyésztőszervezetek szakmai és pénzügyi megerősítésére is annak érdekében, hogy helyt tudjanak állni a megváltozott piaci környezetben. – A költségvetésből folyósítható tenyésztés-szervezési támogatást maximálisan ki kellene használni és országos infrastruktúrát kell létrehozni annak érdekében, hogy a tenyésztés-szervezési folyamatok feletti irányítás a kezünkben maradjon – jegyezte meg az elnök. Majd hozzátette: a magyar állattenyésztésnek komoly történelmi hagyománya van és szerencsére még a kezünkben vannak a biológiai alapok is. Van tehát mire építkezni, de ezzel együtt vesztenivalónk is van.
Köpönczei Csilla
Forrás: Magyar Idők 2016. december 27.
