Az Európai Számvevőszék legújabb jelentése szerint a sikeres állatjóléti intézkedések ellenére továbbra is vannak hiányosságok e területen.
A haszonállatok tartása, szállítása és levágása szempontjából a világ legszigorúbb térsége az EU. A piaci verseny ugyanakkor egyre élesebb, ilyen helyzetben minden kis költségnövekedés számít, miközben az emberek egyre több szempont és előírás betartását várják el a termelőktől. Abban egyetértés van állattartók és állatvédők között, hogy a jó minőségű termékelőállításhoz a haszonállatokat stresszmentes környezetben kell tartani. A gondot az okozza, hogy sem az állatvédők, sem a fogyasztók nem fizetik meg a többlet vállalásokkal járó költséget, aminek a következménye az, hogy az uniós termelők veresenyhátrányba kerülnek a harmadik országok gazdáival szemben. A támogatások sajnos csak részben kompnezálják a kieső jövedelmet vagy a többlet költségeket.
A Bizottság iránymutatásokat tett és tesz közzé az állatok szállításáról és vágásáról, valamint a sertések kíméletes felneveléséről, ezek gyakorlati megvalósítása azonban még hagy némi kívánnivalót maga után. A Számvevők szerint a tagállamok ugyan végrehajtják a Bizottság ajánlásait, de ez néha túl hosszú időt vesz igénybe. A közös agrárpolitika (KAP) a közvetlen támogatásokat bizonyos állatjóléti minimumkövetelmények teljesítésétől teszi függővé, a vidékfejlesztési támogatások egy része pedig a magasabb szintű normák alkalmazására ösztönzi a termelőket.
A 2014–2020 közötti időszakra 18 tagállam 1,5 milliárd eurót irányzott elő a vidékfejlesztési politika keretében teljesítendő állatjóléti kifizetésekre. A Számvevőszék szakemberei öt tagállamban (Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Romániában) végeztek helyszíni ellenőrzéseket és ez alapján jutottak arra a következtetésre, hogy nem mindig teljesülnek maradéktalanul a minimumkövetelmények. Azt is megállapították, hogy lehet még javítani a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzéseken, a KAP támogatásokat pedig még hatékonyabban lehetne az állatjóléti célok elérésre felhasználni.
„Az állatjólét fontos kérdés az uniós polgárok számára – jelentette ki Janusz Wojciechowski, a jelentésért felelős számvevőszéki tag – Az Európai Bizottság törekszik az embereket aggasztó állattartási gyakorlatok visszaszorítására, de egyelőre széles szakadék tátong az ambiciózus célok és a gyakorlati végrehajtás között.” Persze vannak eredmények is, mint pl. a kocák csoportos tartása vagy a hagyományos tojóketrecek betiltása. A számvevők olyan területeken tapasztaltak hiányosságokat mint a sertések farokkurtítása vagy a nagy távolságra történő állatszállítások, illetve a vágás során alkalmazott kábítási eljárások. A számvevők szerint a tagállamok általában megfelelő intézkedéseket hoztak, de bizonyos esetekben a kifizető ügynökség által kirótt kölcsönös megfeleltetési bírság nem volt arányos a szabálytalanság súlyosságával.
Az állattenyésztési ágazatok a teljes uniós mezőgazdasági tevékenység 45%-át teszik ki, évente 168 milliárd eurós forgalmat generálva, és mintegy négymillió munkahelyet biztosítva. A kapcsolódó ágazatok (tej- és húsfeldolgozás, takarmányozás) éves forgalma körülbelül 400 milliárd euró.
