Ahogyan az ember esetében, úgy az állatoknál sem mindegy, hogy mikor, milyen betegségre kaphatnak antibiotikumot. A legtöbb EU országban kisebb-nagyobb mértékben csökken az antibiotikumok alkalmazása, némelyekben az élelmiszer-termelő állatok esetében alacsonyabb, mint az embereknél. Magyarországon sajnos a csökkenés inkább kisebb mértékű, és a gazdasági haszonállatok tekintetében, egységnyi állati termékre vetítve az EU-ban az ötödik legnagyobb mennyiségű antibiotikum-felhasználó ország vagyunk.
Írta: Dr. Földi József és Branduse László
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tavaly nyári közleménye szerint a csökkenő antibiotikumok alkalmazása azt sugallja, hogy a nemzeti szinten hozott intézkedések hatékonyak. A kolisztint is magában foglaló polimixinek nevű antibiotikum-csoport használata EU-s átlagban majdnem a felére csökkent 2016 és 2018 között . Ez pozitív fejlemény, mivel a kolisztint kórházakban is alkalmazzák egyes multirezisztens baktériumokkal fertőzött betegek kezelésére. Hazánkban korántsem ilyen mértékű a csökkenés.
AZ ÖRDÖGI KÖR
A multirezisztens azt jelenti, hogy olyan feltételes kórokozó baktériumok (pl. meticillin rezisztens Staphylococcus aureus, közkeletű nevén MRSA, amely az összes penicillin és cefalosporin csoportba tartozó antibiotikumra ellenálló) fognak elszaporodni (kiválasztódni az antibiotikumokra érzékeny baktériumpopulációból), melyek ellen nagyon nehéz vagy lehetetlen hatékony kezelést végezni. Minden élőlénynek – így a baktériumoknak is – célja a túlélés és szaporodás.
MINÉL TÖBB ANTIBIOTIKUMOT HASZNÁL AZ EMBERISÉG, ANNÁL TÖBB KERÜL KI A KÖRNYEZETBE AKTÍV HATÓANYAGKÉNT, ELPUSZTÍTVA AZ ARRA ÉRZÉKENY
BAKTÉRIUMOKAT, ÉS TÚLÉLÉSI ELŐNYT BIZTOSÍTVA AZ ELLENÁLLÓKNAK (REZISZTENSEKNEK).
A rezisztencia természetes genetikai módosulás következménye, amely átmegy az utódgenerációkba, de ami még ennél is fontosabb, gyakran a sejtmagon kívüli génállományhoz (ún.plazmidokhoz) kötött, amelyet akár eltérő fajba tartozó, vagy egymással egyáltalán nem rokon baktériumok is átadhatnak
egymásnak, biztosítva ezzel a rezisztencia gyors és hatékony terjedését. Az összetett ebb szervezetekben (ember, háziállatok) élő óriási baktériumpopuláció részben önálló, behatárolt egységeket alkot (vagyis az embernek, a sertésnek, a kutyának, a tyúknak megvan a saját fajára jellemző baktériumkészlete), de részben össze is függnek egymással, elsősorban a környezetünkben élő baktériumpopuláció közvetítésével. Tehát a rezisztenciáért felelős gének tárháza és kicserélődési, terjedési terepe a környezet is.
VESZÉLYES JÖVŐKÉP
Nemcsak abban az emberben, állatban vagy növényben alakulnak ki rezisztens baktériumok, amelyeket konkrétan antibiotikumokkal kezelnek, hanem a környezetben is. Ezért veszélyesek a környezetbe kikerülő..A cikk folytatása a MÁL júniusi számában található.
