A rendkívüli 2022-es év után hogyan alakult idén eddig az állattenyésztők helyzete? A költségek és a felvásárlási árak milyen eredményeket hoznak? Milyen nehézségek okoznak kihívást az állattartóknak idén? És vajon ilyen helyzetben gondolkodnak beruházásokban, fejlesztésekben? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az állattenyésztés féléves helyzetképének összeállításakor.
A tavalyi év több szempontból is rendkívüli volt. Komoly kihívások elé állította az állattenyésztőket is. Az időjárás szélsőségessé tette a takarmányozást. A termelési költségek esetén több tétel, utólag láthatóan börzelovagok játékaként, elképzelhetetlen árakat produkált. 2023 elején mindenki bizakodott, hogy ennél csak jobb jöhet. Nézzük ágazatonként mit hozott az idei első félév a gazdálkodók számára.
Veszteséget termelő tej ágazat
A szarvasmarha tenyésztők és azon belül a tejtermelő gazdaságok számára az idei év a folyamatosan csökkenő tej felvásárlási árak okán nagyon nehéz. Bakos Gábor tejtermelő gazda elmondása szerint a tavalyi évben kedvező felvásárlási ár mellett elfogadható költségek jellemezték a tejtermelést. Idén a csökkenő felvásárlási árak mellett jelentősen emelkedtek a gazdaságok kiadásai, főleg a bérköltségei, a szolgáltatások ára, a gyógyszerek. A kialakult helyzetben az elmúlt hónapokban a tejtermelés veszteséges. Remény talán a 4. negyedévben van, amikor az új takarmányárak csökkentik a költségszintet.
Idén a csökkenő tej felvásárlási árak mellett jelentősen emelkedtek a gazdaságok kiadásai, főleg a bérköltségek, a szolgáltatások ára és a gyógyszerek.
Rácz Károly magyartarka tenyésztő szerencsés helyzetben van, mert saját maga meg tudja termeli az állatai számára szükséges takarmányt. A takarmánypiaci helyzetet figyelemmel kísérve látható, hogy a gabonák ára csökken, de ez majd csak később fog a takarmánykeverékek árában is megjeleni. Tapasztalatai szerint most még sokan a tavalyi drágább gabonából készült takarmányt etetik. Ő is kiemeli, hogy a termelés további költségei nem csökkentek. Az energiaárak most kezdenek igazán begyűrűzni. A gyógyszer és szerviz költségek is lassan, de emelkednek.
Az idei év vízválasztó lesz nagyon sok szarvasmarha telep számára, véli Bertalan Barna magyartarka ágazatvezető. A nehézség szerinte ott kezdődik, hogy a kérődzők tömegtakarmányát helyben kellene megtermelni különösen, ha a fuvarköltségekre tekintünk, de a helyben termesztést a tavalyi aszály nagyon megnehezítette. A mennyiség mellett a beltartalmi értékek is jelentősen elmaradtak a korábbi évektől. Ami azt jelentette, hogy ki kellett egészíteni energia hordozókkal. Az aflatoxin a hazai és az ukrán kukoricában is komoly problémát jelentett. A toxinkötő használata jelentős költséget, figyelmet és aggodalmat jelent. A tavalyi gabonapánik további üzleti nehézségek elé állította a szarvasmarhatartókat. A költségek tekintetében az inputanyagok (alkatrészek, gyógyszerek, üzemanyag) ára még mindig nagyon magas szinten van. Óriási probléma a munkaerő. A munkavállalók olyan fizetésekért vállalják a munkát, amit az ágazat nem tud kitermelni. Idén csak a munkaerő-megtartáshoz 20%-os béremelést kellett végrehajtani, ugyanakkor nagyon nehéz kvalifikált munkaerőt találni.
Óriási probléma a munkaerő. Olyan fizetésekért lehet munkaerőt foglalkozatni, amit az ágazat nem tud kitermelni.
Ezek a tényezők együttesen azt eredményezik, hogy jelenleg nagyon magas önköltségi áron termelnek a gazdálkodók. Bertalan Barna számításai szerint Magyarországon jelenleg 160-180 Ft körül alakul a tej önköltségi ára, miközben a felvásárlási árak átlaga 150 Ft/kg körül alakul. Ez azt jelenti, hogy 20-30 Ft-os veszteséggel termelik ma a tejet literenként. A spot piacon az ár május óta 40 forintot emelkedett, most 200 Ft/kg körül alakul. További probléma, hogy a leeső gabonaárak majd kedvezőek lesznek az állattenyésztőknek, de azon mezőgazdasági cégek, ahol van növénytermesztés is, ez óriási probléma. Az inputanyagok magas ára miatt ez az ágazat idén nagy veszteségeket kénytelen elkönyvelni. Üzemi szinten óriási kihívást és komoly likviditási gondot okoz egy mezőgazdasági alaptevékenységet folytató cég számára, ha a növénytermesztés és az állattenyésztés is veszteségesen termel.
Az fog tudni talpon maradni, aki nagyon hatékonyan tudott gazdálkodni, voltak tartalékai, illetve mindezek előtt folyamatosan fejlesztett.
Legelőknek kedvezett az idei időjárás
A Dráva árterénél gazdálkodik Mozsgai József limousin húsmarha tenyésztő, ahol az idei első félévben a csapadékos időjárásnak köszönhetően a legelőik jól teljesítettek. Májusban is sikerült a tavalyihoz képest extra mennyiségű szénát gyűjteni. Költség oldalon úgy tapasztalta, hogy a munkabérek 20%-kal növekedtek, egy év alatt 40-50%-os az alkatrészek és szolgáltatások költségnövekedése, a bálaháló is jelentősen drágult, az üzemanyagköltsége is magasabb lett.
Szeptemberben a húshasznú 250-300 kilós kisbikákért 1400 Ft-ot, a kis üszőkért 1200 Ft-ot, a vágósúlyban lévő bikákért 900 Ft/kg körül fizettek. A tenyészbikák ára a tavalyihoz képest alig emelkedett, a tenyészüszőknél az elmúlt évek árszintje a jellemző.
A tenyészbikák piacát nagyban segíti a tenyészbikák beállításának támogatása, amely a nehéz gazdasági helyzet ellenére is remélhetőleg megmarad a következő években is. A hizlaldákban is követelmény a lajstromszámos bika származás igazolása, amely elvárás a támogatási oldalról a források fenntartását teszi szükségessé.
Csökkenő kereslet a bárányok iránt
2023 első félévében a juhtenyésztő ágazatban arról számolnak be, hogy továbbra nagy a kereslet a bárány iránt. Ugyanakkor visszaesés érzékelhető, mert Olaszországban az infláció negatív hatással van a bárányhús, mint prémium termék fogyasztására, ami ennek következtében csökkenő tendenciát mutat. Holló Mátyás juhtenyésztő is azt tapasztalta, hogy a termelési költségek emelkedtek az ágazatban. A munkaerőért verseny folyik és ezért a gazdálkodók a bérek folyamatos emelésére kényszerülnek, hogy a kevés, ám dolgozni hajlandó munkatársat meg tudják tartani. Azon állattartó telepek, ahol a takarmányozást saját maguk oldják meg, ott az inputanyagköltségek nem csökkentek az elmúlt félévben. A takarmányokról elmondható, hogy a minőség és az ár is jobb, mint tavaly. Azon gazdáknak, akik védett területeken, például túzokvédelmi területen gazdálkodnak, nehézséget jelent az, hogy a meghatározott időpontban történő betakarítás idén gyengébb eredményeket hozott.
Csökkenő kínálat, de jobban csökkenő kereslet a sertéshús piacán
Pecze László sertéságazati igazgató tapasztalatai szerint a takarmányok ára tavasztól kezdett csökkeni. Ez az önköltségben július óta érezhető hatást jelent. A munkaerőköltség egy év alatt 10-15%-ot emelkedett. Az energiaárak is csökkentek, már nem tízszeres, hanem „csak” 4-5-szöröse a korábbi éveknek. A többi költség esetén az árak nagyjából tartják a tavaly kialakult magasabb szintet, de legalább nem emelkedtek.
A legtöbb sertéstelep még a tavalyi termést eteti.
Az idei „új” takarmányok, mint az árpa és a búza még csak most érkeznek be, a legtöbb sertéstelep még a tavalyi termést eteti. A nagy cégek körültekintően vásároltak, így náluk minőségi problémák nem igazán jelentkeztek. A sertésnél a felvásárlási árak az év elejéhez képest emelkedtek, majd megtorpantak. Jelenleg 730-780 Ft a vágósertés értékesítési ára. A sertés esetén a német árakat követi a piac, amitől az elmúlt néhány hónapban egy picit felfelé tért el. Közép-Kelet Európában a kereslet és kínálat piaca okozta ezt a kis kitérést, mert ugyan csökkent a kereslet, de a kínálat még nagyobb mértékben esett.
Az idei év eddig eredményesnek tekinthető a sertéstartóknak
Az állattenyésztésben a legnagyobb költséget a takarmányozás jelenti, márpedig az idei első félévben a takarmányok ára folyamatosan csökkenő pályára állt, erősítette meg Nagy Tibor, a Bóly Zrt. Integrációs és Stratégiai igazgatója is. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a takarmány alapanyagok ára csökkent és annak, hogy a forint árfolyama is erősödött. A tavaly őszi 100-120 Ft-os gabonaárak visszarendeződtek a kezelhető 60-80 Ft-os sávba. Most úgy tűnik, hogy ezen a szinten egyfajta stagnálás várható hosszabb távon. Azzal, hogy a Boanafarm Csoport sertéságazata vertikális integráció keretei között működik, a Bonafarm Mezőgazdaság által előállított saját takarmánynak köszönhetően a takarmányok minőségével, a gondosan megválasztott alapanyag beszerzés eredményeként nem volt probléma. A termelési költségek közül az energia esetében is csökkenés volt tapasztalható. Itt sem állt vissza a 2 évvel ezelőtti szint, de az őszi árakhoz képest mérséklődés volt tapasztalható. A termelési költség szempontjából fontos még a munkabérek növekedése. A sertéságazatra is elmondható, hogy nagyon nehéz munkaerőt találni, és az igazán jó munkaerő megtartása is problémát okoz ami bérfelhajtó hatású.
Összességében, a sertés ágazatban egy csökkenő önköltség volt tapasztalható január óta, melyhez egy relatív magas hízó felvásárlási ár társult.
Fejleszteni muszáj
A gazdák beruházási kedve sokat elárul arról, hogy hogyan látják a jövőt. Az állattenyésztésben a döntések hosszú távúak akár években mérhetőek. Sok állattartónál a korábbi telepkorszerűsítési pályázatok részeként a beruházások az idei évben teljesülnek, de ettől függetlenül nagyon eltérően vélekednek a jövőbeni fejlesztésekről.
Bertalan Barna szerint nagyon kiszámíthatatlan a piaci környezet, amihez az állattenyésztési ágazatok, pláne a tejtermelés nagyon lassan tud alkalmazkodni. A jelenlegi helyzet kritikus a szarvasmarha tartók számára, vagy be kell zárni, vagy előre kell haladni és fejleszteni kell. Lépést kell tartani a korral, ahhoz hogy eredményeket lehessen termelni, ki kell szolgálni a tehenet. A hatékonyságot növelni kell és az élő munkaérőt a lehető leginkább ki kell váltani, mert a termelés legkritikusabb pontja. A fejlesztéseknél nagyon komolyan át kell gondolni és a megtérülést ki kell számolni, hiszen ma egy korszerű tehén férőhely 1 millió forint. A telepek korszerűségét folyamatos fejlesztésekkel fenn kell tartani, mert ha ezen spórolunk, akkor évek multán egy elavult teleppel biztos, hogy a tulajdonos a bezárás mellett fog dönteni. A Bonyhádi Pannonia Zrt a rendkívül nehéz helyzetben is tervezi a fejlesztést, egy szárazon álló istálló építése formájában.
Pecze László a 2021-ben elnyert közel 20 milliárd forint összköltségű állattartó telepi beruházások megvalósulása kapcsán elmondta, hogy a pulykatelepi beruházások már befejeződtek, a sertés esetén három beruházási helyszínen történt fejlesztés és eredményese tudtak pályázni takarmány gyártás korszerűsítésére is. A cég 10 éves fejlesztési tervvel rendelkezik, melyek előbb utóbb sorra kerülnek, ha pályázati lehetőség jelenik meg akkor annak keretében. Ezáltal nem a pályázatok megjelenésekor kell a tervezés folyamatával foglalkozniuk. A közeljövőben a Hage Zrt-nél tervezik a sertéstelep további fejlesztését, sertés hizlaló kapacitás bővítését, tyúk szülőpár telep és keltető bővítése is.
Holló Mátyás szerint fejleszteni mindig kell, mert különben lemaradunk, azonban egyre megfontoltabban kell ezeket a beruházásokat megtervezni. A magas kamatszint és a megtérülés bizonytalansága okán a fejlesztések most nagyon kérdésesek. Ahhoz, hogy a juhtenyésztésben a fejlesztésekbe ma valaki belevágjon ahhoz egy kiszámíthatóbb felvásárlási környezetre lenne szükség, akár a hosszú távú szerződések révén. Személyes tapasztalata szerint, ha a piacon megjelenik valamilyen pályázat, akkor a gépek ára megemelkedik és sokszor a pályázatok előtt önerőből jobb feltételekkel lehet egy beruházást megvalósítani.
A Bonafarm Csoportra a hosszú távú stratégia mentén történő gazdálkodás és fejlesztés a jellemző – mondta Nagy Tibor. A sertéshús termékpálya négy eleme a tenyésztés, a hízlalás, a vágás és a húsfeldolgozás, melyek összehangoltan szervezik tevékenységüket. Ennek eredményeként a Bóly Zrt.-nél most egy 14 250 férőhelyes új modern hizlalda felépítésére kerül sor 2024 végéig, egy korábban elnyertpályázat támogatásával. A Bóly Zrt. a DanBred hibrid forgalmazását is végzi hazánkban és Kelet-Európában. Ezen tevékenységük során azt tapasztalták, hogy hazánkban a PRRS-mentesítési program miatti állománycserék, míg a környező országokban pedig az ASP miatti telep kiürítés, majd újratelepítés okán jelentős tenyészalapanyag igény alakult ki. Az év végére pedig a kantelep bővítését is tervezik, újabb 60 kan tenyésztésbe állításával. Ennek a keresletnek a kielégítését is szolgálják azok a telepfejlesztési beruházások, melyek keretei között az ősz folyamán beüzemelő telepek évi 32 000 db F1 kocasüldő és 400 000 adag szaporítóanyag kibocsájtást tesz lehővé.
A megkérdezettek közül több állattartónál a korábbi telepkorszerűsítési pályázatok részeként a beruházások az idei évben teljesülnek. Az állattenyésztők körében érezhető a beruházásokkal kapcsolatos dilemma. Van, aki szerint a következő 1-2 évben biztosan nem fog fejlesztésre költeni, a cél a költségek csökkentése és a bevételek szinten tartása. Van, aki szerint fejleszteni muszáj. Pontosabban a fejlesztéseknek tervszerűen, folyamatosnak kellene lennie. Vannak néhányan, akik nagyobb üzemméretben gazdálkodnak, akik 10 évre előre meghatározott fejlesztési tervvel rendelkeznek, és a pályázatok, de főleg a piaci környezet függvényében valósítják meg azt. Vélemények szerint, aki 1-2 évnél hosszabb ideig nem fejleszt, az azt kockáztatja, hogy később már, akár vállalhatatlanul nagy költséget jelent számára a beruházás.
Forrás: Magyar Állattenyésztők Lapja
