A tényeken alapuló döntéshozatal, a tudományos kutatás és a társadalom szereplői közötti párbeszéd hiteles és megbízható adatokkal és elemzésekkel történő támogatását célul kitűző Központi Statisztikai Hivatal megjelentette a 2023-as évben az agráriumban tapasztalt főbb trendeket bemutató anyagát.
A gazdaságok száma csökkent, növekedett a növénytermesztők aránya
A 2023-ban végrehajtott mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás végleges adatai alapján elmondható, hogy − az európai uniós tendenciákhoz hasonlóan − folytatódott a hazai agrárgazdaságok számának csökkenése. 2023-ban a gazdaságok száma hazánkban 197,6 ezer volt, melyből 28,4 ezer volt az állattartó gazdaságok száma (14,4%). 2020-hoz képest ez az érték 18%-os csökkenést jelent, azonban 2013-hoz viszonyítva (297 ezer gazdaság) a visszaesés mértéke eléri a 33%-ot, azaz 99,4 ezerrel kevesebb gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet a múlt évben, a 10 évvel korábbi értékhez viszonyítva. Az állattartó gazdaságok száma pedig a 2013-as 117,2 ezres értékről, 88,8 ezerrel csökkent le a fent említett 28,4 ezres értékre.
A 2020 és 2023 közötti időszakban is elsősorban a kisebb mezőgazdasági területet művelő és csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységükkel, ami az átlagos birtokméret és állatlétszám bővüléséhez vezetett. A 2020 óta eltelt időszakban elsősorban a kisméretű, kevesebb termelési értéket előállító gazdaságok fejezték be tevékenységüket, ezzel párhuzamosan nőttek az átlagos birtokméretek, a növénytermesztés dominanciája erősödött. A haszonállatok száma csökkent, viszont az állattartás a növénytermesztésnél nagyobb arányban koncentrálódott.
Elmondható továbbá, hogy a növénytermesztő gazdaságok száma az elmúlt években viszonylag stabil maradt, ezzel szemben az állattartó gazdaságok száma drámai visszaesést mutatott, azok száma 3 év alatt közel a felére, 10 év alatt pedig a negyedére zsugorodott. Az állattartók helyzetét nehezítette, hogy az uniós támogatáspolitika elsősorban a növénytermesztésnek kedvezett, emellett az ágazatot a vissza-visszatérő és az újonnan megjelenő állatbetegségek és a megnövekedett takarmány-, illetve energiaköltségek is sújtották. Az arányeltolódás a korábbi évekhez hasonlóan folytatódott a növénytermesztő gazdaságok javára, amelyek 2023-ban már a gazdaságok 73%-át tették ki, míg az állattartó gazdaságok aránya mindössze 14%-ra csökkent a 10 évvel korábbi 39,5%-ról.
A szántóföldi növénytermesztés dominanciája mellett 2020-hoz képest a legjelentősebb visszaesést az abrakfogyasztó állatok tartására specializálódott gazdaságok szenvedték el, amelyek száma 61%-kal, 14,5 ezerre csökkent, így részesedésük az összes gazdaság számából 15%-ról 7,3%-ra zsugorodott.
Az állattartó gazdaságok koncentráltabbak, mint a növénytermesztéssel foglalkozók
A mezőgazdasági termelés szerkezete gazdaságtípusonként eltérést mutat. A legerőteljesebb koncentráció az abrakfogyasztó állatok tartására és a vegyes állattartásra szakosodott gazdaságoknál figyelhető meg. Előbbieknél a gazdaságok 78%-a a legkisebb méretkategóriába tartozik, míg a termelési érték 87%-át a legnagyobb, 500 ezer euró feletti kategória adja. A KSH által gyűjtött adatok alapján elmondható, hogy a növénytermesztési ágazatok kevésbé koncentráltak az állattenyésztési ágazatokhoz viszonyítva.
Egyre inkább visszaszorul és koncentrálódik az állattartás
Az állattenyésztés mezőgazdaságon belüli aránya csökkent 2023-ban a három évvel azelőttihez képest. Az állategységben kifejezett állatállomány (1 millió 750 ezer) közel azonos a 2013. évi értékkel (1 millió 760 ezer), ugyanakkor a 2020. évitől (1 millió 894 ezer) 7,6%-kal elmaradt.
Az elmúlt 10 év során az állatállománnyal rendelkező gazdaságok számában folyamatos csökkenés volt tapasztalható. 2013-hoz viszonyítva 125 ezerrel, megközelítőleg harmadára, de 2020-hoz képest is 41 ezerrel (35%-kal) esett vissza a számuk, így 2023-ban már csak mindössze 76 ezer gazdaságban tartottak állatot.
A 2013 és 2023 közötti időszakban a hazai állatállomány állategységben kifejezett megoszlása kis mértékben változott. Míg 2013-ban a legnagyobb arányt (39%) a sertés, 2023-ban már a szarvasmarha-állomány (37%) képezte, köszönhetően ez utóbbi állatfaj létszámának 2020-ig tartó folyamatos emelkedésének. A vizsgált tízéves időszakban a sertés-, valamint juh- és kecskeállomány állategységben kifejezett aránya folyamatosan, összeségében 4,3, illetve 1,3 százalékponttal csökkent. A juh- és kecskeállomány állategységben kifejezett aránya a 2013-as 6,8%-os értékről, 2023-ra 5,5%-ra esett vissza. Ugyanebben az időszakban a szarvasmarha- és baromfiállomány arányának 5,4, valamint 0,5 százalékpontos növekedése mutatható ki.
2023-ban az állatállománnyal rendelkező gazdaságok hattizede (60%) 55 évesnél idősebb gazdaságirányítók kezében volt, közülük jelentős mértékben kiemelkedik a 65 éves és idősebbek aránya (37%). 2020 óta a 45-54 éves korosztályba tartozók aránya növekedett leginkább (1,3 százalékponttal).
2020 óta az összes gazdaság számának csökkenésével közel azonos mértékben esett vissza azon gazdaságok száma, ahol az irányító legalább alapfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik. Míg 2020-ban az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 29% volt, addig 2023-ra ez az érték már 35%-ra emelkedett. Emellett a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya is enyhén növekedett. Míg 2023-ban az összes hazai gazdaságirányító 11%-a rendelkezett felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel, addig az állatot tartó gazdaságok irányítói esetében ez mindössze 7,0% volt. Az állatállománnyal rendelkező gazdaságok irányítóinak 58%-a egyáltalán nem rendelkezett semmilyen mezőgazdasági végzettséggel, illetve csak gyakorlati tapasztalattal gazdálkodtak, arányuk a 2020. évi 66%-os arányhoz képest csökkent. A változások legfőbb oka, hogy ebben az időszakban a végzettség nélkül irányított gazdaságok nagyobb arányban szűntek meg. A gazdatársadalom elöregedését támasztja alá az is, hogy 2013 óta a 65 év feletti gazdaságirányítók juhállománya 20%-kal nőtt.
Precíziós állattenyésztés
A földművelés mellett az állattartás különböző munkafolyamatait és körülményeit is egyre több gazdaságban igyekeznek automatizálni a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Az állattartásra szolgáló gépek, berendezések közül legelterjedtebb a takarmány daráló, takarmánykeverő gép volt, melyet az állattartó gazdaságok 32%-a használt 2023-ban, továbbá automatikus etető rendszerrel az állattartó gazdaságok 3,7%-a rendelkezett.
Mivel egyre pontosabb szabályozások övezik a precíziós gazdálkodást és az automatizálódó állattartást, a csökkenő munkaerőigény ellenére nagyobb szükség lesz a speciális tudással rendelkező szakemberekre.
A gazdaságok 81%-a gyűjti valamilyen formában a gazdálkodás során keletkezett adatokat, 70%-uk papír alapon is, ugyanakkor 13%-uk általános szoftverrel (pl. Excel, Access), 2,0%-uk speciális szoftverrel, 19%-uknál könyvelő végzi ezt a feladatot. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a gazdálkodás során keletkezett adatok gyűjtése a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságokban volt a legjellemzőbb 2023-ban.
Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa
