Az állatbetegségek megelőzését célzó szakszerű gondoskodás része az antimikrobiális szerek körültekintő használata. Az EU azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig 50%-kal szeretné csökkenteni az antimikrobiális szerek használatát. Az ezekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tartottak webinart március végén.
Mi az az antimikrobiális rezisztencia?
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) a mikroorganizmusok azon képessége, hogy túléljenek vagy növekedjenek egy olyan antimikrobiális szer jelenlétében, mely általában gátolja vagy elpusztítja azt adott mikroorganizmust. Ez a természetes szelekció és a genetika következménye. Antibiotikum-rezisztencia akkor is megjelenhet, ha a baktériumok megváltoznak, hogy megvédjék magukat az antibiotikumtól, ezen kívül a nem megfelelő emberi viselkedés is elősegíti a rezisztencia kialakulását (például feleslegessé vált gyógyszer megosztása, átadása másoknak, akik esetleg szükségtelenül, vagy nem megfelelő javallatokra alkalmazzák). Ezek a tényezők végül használhatatlanná teheti a gyógyszereket a humán és állatgyógyászatban egyaránt.
Az elmúlt két évtizedben a teljes humán antibiotikumfogyasztás szerény mértékben nőtt az OECD és az EU/EGT tagállomokban, viszont jelentősen nőtt a nem- OECD G20 államokban. Bízatató információ, hogy az állattenyésztési szektor aktívan részt vett szinte az összes OECD, EU/EGT és G20 ország által kidolgozott cselekvési terv kidolgozásában és végrehajtásában.
A gazdaságok biobiztonság fokozásának előnyei teljes mértékben ellensúlyozzák a megvalósítás költségeit, tehát a pénzügyi, tárgyi, és eljárásokba fektetett erőforrások kifizetődőek, képesek meghozni a várt eredményeket.
Az antibiotikum-rezisztens baktériumok nem csak állatokban okozhatnak fertőzéseket, az adatok szerint 2020-ban több, mint 800 000 ember fertőződött meg antibiotikum-rezisztens baktériumokkal Európában, Magyarországon ugyanebben az évben 586 haláleset történt, ami visszavezethető az AMR-re. Ne felejtsük el, hogy a baktériumok elterjedhetnek az állatok között különböző állományokban, de állatról emberre, emberről emberre is áttevődhetnek, emiatt fokozott jelentősége van az unió „One Health” koncepciójának, mely elismeri, hogy az emberi egészség szorosan összefügg az állatok és a környezet egészségével, azaz az állati takarmány, az emberi élelmiszer, az állati és az emberi egészség és a környezetszennyezés szorosan összefügg.
Nagyon jó hír, hogy 2018 és 2022 között az EU 27 tagállama elérte a 33,5 mg/PCU csökkentést, ami több mint fele a 2030-ra kitűzött 50%-os csökkentési célnak!
Az egyik intézkedés, hogy megelőzésként csak kivételes esetekben használhatóak antibiotikumok, és akkor sem teljes állományban, hanem az adott állatnak, ha magas a fertőzés kockázata, és a következmények súlyosak lehetnek (profilaxis- 2019/6 EU rendelet). Hozamfokozásra tilos használni, ahogy tilos annak is a megkísérlése, hogy a rossz higiéniai körülményeket antimikrobiális szerek használatával próbálják meg egyensúlyozni.
Ugyanilyen fontos, hogy minden állatorvosi vénynek az állatorvos által végzett klinikai vizsgálaton vagy más megfelelő értékelésen kell alapulnia, és kötelező a tagállamokban adatokat gyűjteni az antimikrobiális szerek értékesítéséről és használatáról. Szarvasmarhára, sertésre, baromfira 2023-tól. Minden egyéb élelmiszertermelő állatra 2026-tól. Kutyákra, macskákra, prémes állatokra 2029-től.
Az uniós szabályozás kitér a gyógyszeres takarmányokra is, ezek állatorvosi rendelvényre, és csak klinikai vizsgálatokat követően alkalmazhatóak az állatok egészségi állapotának megfelelően, csak diagnosztizált betegségek esetén.
A jó gyakorlatokról elérhető az EPRUA angol nyelvű brossúrája.
Antibiotikum ≠ antimikrobiális szer!
Gyakran keverik a fogalmakat, pedig utóbbi tágabb jelentéssel bír: magában foglalja az antibiotikumokat, gombaellenes, protozoa elleni és vírusellenes szereket is. Hozzá kell tenni, hogy parazitaellenes szerek esetén is reális fenyegetést jelent az ellenállóképesség kialakulása.
Az állatorvosoknak képzési kötelezettsége van a felelős alkalmazásról, melynek teljesítése esetén hatósági bizonyítványt szereznek, melyet a NÉBIH állít ki és a FELIR rendszerben tartanak nyilván. A szerhasználatot rögzíteni kell a kezelés megkezdésétől számított 24 órán belül a nemzeti nyilvántartásban. Emellett hasonló fontossággal bír, hogy az állattartó vezessen nyilvántartást a gyászati készítmény vásárlásáról, birtoklásáról, felhasználásáról, amit a kezeléstől számított 5 évig kell őriznie akkor is, ha az adott állatokat már levágták, vagy bármilyen más okból nincsenek már a telepen.
Annak ellenére, hogy 2022. február óta kötelező az adatküldés, még mindig nagy eltéréseket vannak az eladási és felhasználási adatok között, és magas a pontatlan adatszolgáltatások aránya is, ami azt jelenti, hogy a jelentések 1/3-ánál utólagos korrekció szükséges!
A képzésről és a projektről részletes információk a konzorciumot bemutató portálon találhatóak.
Pető Krisztina
