Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a vörös és feldolgozott húsok fogyasztásával kapcsolatosan esetlegesen felmerülő, nem fertőző eredetű betegségek kockázatainak mértékéről, valamint az összefüggések bizonyosságáról osztanak meg gondolatébresztő információkat.
A hús ősidők óta az emberi táplálkozás alapját képezte, mivel az kiváló minőségű fehérjét és biológiailag hozzáférhető mikrotápanyagokat kínál. Ennek ellenére az étrendi ajánlások egyre inkább ellenzik a vörös és a feldolgozott húsok fogyasztását, mivel azok állítólagosan összefüggésbe hozhatók az elhízással és az olyan nem fertőző eredetű betegségekkel, mint például a szívbetegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések. A bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy amennyiben a napi beviteli mennyiség nem haladja meg a 20-75 gramm közötti értéket, úgy valószínűleg biztonságos ezen termékek fogyasztása és hogy a magasabb beviteli szintek is mindössze a teljes kockázat jelentéktelen növekedését eredményezhetik. Ezenfelül a legkorszerűbb GRADE-elemzés szerint a vörös és a feldolgozott húsok fogyasztása és az egyes, fent említett betegségek közötti összefüggések tekintetében a bizonyítékok bizonyossága, biztonságossága alacsony vagy nagyon alacsony, és azokat az elfogultság, a torzítások és egyéb zavaró tényezők potenciálisan befolyásolhatják.
Az optimális húsbeviteli szintek a genetikai, a nemi, az életkorbeli, az egészségügyi állapotbeli, a táplálkozásbeli és életmódbeli különbségek miatt eltérőek. Egyes csoportoknak például több húsból származó hemvasra van szükségük, míg mások vastúlterhelésben szenvedhetnek. A kockázatértékelésnek figyelembe kellene vennie a húsfogyasztás gyakoriságát, a feldolgozási és elkészítési módszereket, valamint az étrendi kölcsönhatásokat is. A húsfogyasztás és a betegségek kockázata közötti kapcsolat nem egydimenziós és kezdetben talán nem is okozati. A káros összefüggések gyakran eltűnnek, ha a fogyasztás az egészséges étrend részét képezi, ami arra utal, hogy a kockázat inkább általánosságban a táplálkozás egészségességétől függ, mint a húsnak az étrendben való jelenlététől.
Összességében a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a vöröshúsfogyasztást egészségügyi okokból csökkenteni lenne szükséges a jelenlegi átlagos lakossági fogyasztási szinthez képest. Az étrendi iránymutatásoknak ehelyett az egyéni igényekhez igazított egészséges étkezési szokásokra kellene összpontosítaniuk. A vörös hús létfontosságú mikrotápanyag-forrás és nem könnyen helyettesíthető növényi alapú alternatívákkal. A húsfogyasztás csökkentésére irányuló ajánlásoknak figyelembe kell venniük az olyan lehetséges kockázatokat is, mint a vashiányos vérszegénység, a szarkopénia, azaz az izomerő- és izomtömeg-csökkenés, valamint az alultápláltság. Ezért, figyelembe véve az egyéni különbségeket és az étrendi összefüggéseket, a vörös és feldolgozott húsok előnyeinek és ártalmainak átfogó elemzése elengedhetetlen.
Javasoljuk, hogy nézzék meg a témában nemzetközi szakértőkkel készített, magyar nyelvű felirattal elállott, a NAK Tények/Tévhitek - Állattenyésztés videó aloldalán közzétett alábbi videókat:
- Rák, elhízás, szív- és érrendszeri betegségek. A vörös hús a probléma?
- Mennyi vörös húst fogyasztunk?
- Global Burden of Disease 2019: a tudósok által azonosított problémák és ellentmondások
- Az állati eredetű élelmiszerek elégtelen bevitelének kockázata a gyermekekre nézve
- Honnan származik a húsellenes narratíva?
- A hús és a változó társadalmi paradigma: a tudományos input bővítése
- Mindenevőként minden táplálkozási szükségletünket ki kell elégítenünk
- A táplálkozástudomány figyelmen kívül hagyásának veszélyei
Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa
