A vakondot választotta 2023-ban az Év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.
A legeltetéses állattartással foglalkozó gazdák számára a vakond tevékenysége, amellett, hogy apróbb fejtörést okoz a túrások elfogasolása – már ahol azt jogszabály nem tiltja, pl. Natura 2000 – lényegében előnyös, mert talajlazító hatással bír, szellőzteti a gyepet, és a legelőkön előforduló kártevőket is szívesen fogyasztja. A vakond az az élőlény, amely egységnyi területet 1,3-szorosára tud növelni a domborzati viszonyok változtatásával, ami bizonyos értelemben kifejezetten előnyös lehet a legeltető állattartás számára.
A közismert és közkedvelt, zsebes nadrágos kisvakond rajzfilmfigurát ihlető vakondot (Talpa europaea) nem nagyon kell bemutatni. A tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlősünk rövid, három centiméteres farkával együtt is alig hosszabb, mint egy szokványos golyóstoll. Élete jelentős részét a föld alatt tölti, apró szemei, bőrredővel lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz való alkalmazkodás jegyei. A földművelésügyi miniszter 1901. évi 24.655. számú körrendelete a mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében több mint száz madárfaj és néhány más emlősfaj mellett, a vakondot is természetvédelmi oltalom alá helyezte, akkor még csak „a virágos, veteményes kertek és csemete ültetvények”-en kívüli területeken. Az azóta teljes védettséget élvező rovarevőnk pénzben kifejezett természetvédelmi értéke ma 25.000,- Ft.
Forrás: MÁSZ / Herman Ottó Intézet
Fotó: Dr. Takács András Attila
