A vándorló vízimadarak őszi vonulása, a remek kikapcsolódás mellett, a fertőző betegségek terjedését is elősegíti. Ezek közül a madárinfluenza vírusa a vadon élő madarak populációira és hazánk baromfiállományaira egyaránt veszélyes. Ezúttal Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Pest vármegyékben igazolta magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.
A vándorló vízimadarak vonulása már javában tart. A hazánkba érkező vadlúd, réce, daru csapatok pihenőhelyként használják a nagyobb kiterjedésű vizes élőhelyeinket. Mindaddig itt is maradnak, amíg a környezeti feltételek, valamint az időjárás lehetővé teszi számukra a táplálkozást és a pihenést.
Az elmúlt időszakban Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Pest vármegyékből származó daru mintákból is kimutatták a magas patogenitású madárinfluenza vírusát a Nébih vizsgálatai. Emellett országszerte emelkedni kezdett a daruk közötti elhullás. Jelentősen megnőtt tehát a fertőzés baromifiállományba történő behurcolásának kockázata, ami a vadmadárelhullások növekedésével várhatóan még tovább emelkedik majd.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tiszabábolnán lévő tenyészlúd állományban a megemelkedett elhullás, az állatok bágyadtsága, a takarmány-, és vízfogyasztás csökkenése miatt gyanakodott az állattartó a madárinfluenzára. A Nébih laboratóriuma azonosította a madárinfluenza H5N1 altípusának jelenlétét. A hatóság intézkedett a mintegy 6000 állatot számláló állomány felszámolásával kapcsolatban. Az érintett gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és meghatározták a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet.
A Bács-Kiskun vármegyei Petőfiszálláson, vágás előtti kötelező tamponmintából mutatta ki a Nébih laboratóriuma a madárinfluenza-fertőzést. Ezt követően a mulardkacsa állományban másnap megemelkedett az elhullás és az állatok bágyadtakká váltak. A nagyságrendileg 7100 állatot számláló állomány felszámolása a holnapi napon veszi kezdetét. Az érintett gazdaság körül itt is kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint meghatározták a felügyeleti (megfigyelési) körzetet.
A Csongrád-Csanád vármegyei Szentesen lévő, mintegy 6000 állatot számláló tenyészliba állományban a „klasszikus” jelek (megemelkedett elhullás, idegrendszeri tünetek megjelenése, a takarmány-, és vízfogyasztás csökkenése) utaltak a lehetséges madárinfluenza fertőzésre. A Nébih laboratóriuma igazolta is a madárinfluenza H5N1 altípusának jelenlétét. A hatóságok azonnal elkezdték a járványügyi nyomozást, és az állományt rövidesen felszámolják. A szakemberek az érintett gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és – kockázatelemzés alapján – meghatározták a felügyeleti (megfigyelési) körzetet.
Forrás: Nébih
