Május 24-én Gödöllőn a MATE Szent István Campusának rektori dísztermében tartotta éves rendes küldöttközgyűlését a Magyar Állattenyésztők Szövetsége. A tenyészállat előállítókat és az árutermeléssel foglalkozó állattartók jelentős részét tömörítő országos ernyőszervezet stratégiai partnere az Agrárminisztériumnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek is. A MÁSZ legfontosabb küldetése a genetikai alapok hazai megőrzésének és fejlesztésének elősegítése, továbbá a döntéshozók és a társadalom figyelmét ráirányítani az állattenyésztés gazdasági, környezeti és társadalmi szerepére.
A MÁSZ küldöttközgyűlésén a házigazda MATE részéről Dr Mezőszentgyörgyi Dávid köszöntötte a küldötteket és vendégeket. A rektorhelyettes örömét fejezte ki, hogy ismét helyet adhatnak a rendezvénynek. Jó jelnek tartja, hogy egyre több tenyésztőszervezet választja szakmai programjainak helyszínéül a MATE Campusát. Kiemelte, hogy a MÁSZ és a MATE együttműködése kiváló. A szövetség elnöke tagja a MATE tanácsadó testületének, az egyetem pedig a MÁSZ pártoló tagja. Az együttműködésre jó példa a KÁN Egyetemi Napok és az Állattenyésztők Napja rendezvények közös szervezése és a Magyar Állattenyésztők Lapjában való rendszeres megjelenések. Az egyetem használható tudás tanítására, átadására törekszik – hangsúlyozta Dr Mezőszentgyörgyi Dávid. Ennek érdekében szoros kapcsolatra törekszenek az agrárgazdaságban vezető nagyvállalatokkal, akik közül hússzal együttműködési megállapodást is kötöttek. Ennek keretében ezek a cégek gyakorlati helyszínt biztosítanak a hallgatóknak, akiknek már egyetemi éveikben munkalehetőséget is biztosítanak. Az állattenyésztés szempontjából fontos képzés az állattenyésztő BSc és az osztatlan agrármérnök, amely népszerűnek mondható az egyetemre jelentkező fiatalok körében.
Tavaly a sertéstartóknak volt, idén a tejtermelőknek lesz a legküzdelmesebb évük
Bízom abban, hogy az elmúlt egy év tapasztalatai alapján többen megértették, amit hosszú évek óta mondunk: a gabonaexport kitettségünket az állattenyésztés fejlesztése úgy tudja csökkenteni, hogy közben vidéki munkahelyeket őrzünk meg és az élelmezésbiztonságunkat erősítjük – jelentette ki Zászlós Tibor. A MÁSZ elnöke a főbb ágazatokat értékelve kiemelte, hogy tavaly a tejtermelők kivételével minden állattenyésztő ágazat jövedelmezősége romlott, a sertéstartók veszteségei voltak a legsúlyosabbak. Most pedig úgy néz ki, hogy 2023-ban a tejtermelőknek lesz a legnehezebb évük. A sertéstartók hosszú idő után remélhetőleg végre nem veszteséget, hanem jövedelmet tudnak idén termelni. A húsmarha ágazatban az elmúlt években elindult konszolidáció folytatódott. Az európai marhahús piac egy ideje folyamatosan szűkül a fogyasztás csökkenése miatt. A juhászoknak tavaly és a télen nem a felvásárlási árak, hanem a legelők kisülése és a takarmányhiány okozott gondot. A lótenyésztésben a „kevesebb az lehet több” elvet kellene szem előtt tartani és a lóállományunk minőségének javítására még nagyobb figyelmet szentelni a 17 (!) lótenyésztő-egyesületnek és azok szövetségének. Ezt hatékonyan segíti az AM támogatással létrehozott új MLOSZ honlap és információs portál – mondta a MÁSZ elnöke.
Sürgős beavatkozásra van szükség az ENAR rendszereknél
A szövetség kiváló együttműködésben dolgozik az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, ami erősíti az állattenyésztők érdekképviseletét. A MÁSZ elnöke sürgető feladatnak nevezte a központi nyilvántartások, különösen az ENAR rendszerek felülvizsgálatát, ugyanis az elmúlt évben végrehajtott átalakítások rossz hatással voltak és vannak ezek működésére. A bosszúságon kívül komoly gazdasági károkat okoz, hogy másfél éve nem működik a hazai tejtermelés ellenőrzés és az erre felépített tenyészértékbecslés, továbbá az állatalapú támogatások bejelentése és ellenőrzése a korábbinál hosszabb idő alatt fut végig a rendszeren, ráadásul olyan adatbázis kezelési hibák jelentek meg, amik korábban nem voltak és amelyek a gazdákat önhibájukon kívül korlátozzák a támogatások igénylésében vagy szankciót vonnak maguk után.
Történelmi munkát végeztek el a gyepállapot felméréssel
Befejeződött az országos gyepállapot felmérés, amit a MÁSZ elnöke történelmi jelentőségű munkának nevezett és amelyekről reméli, hogy folytatódhatnak. A projekt keretében a MÁSZ-NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoportja több mint 23 ezer hektár gyepterület teljes botanikai felmérését végezte el 18 gyeptípuson. Ilyen széles körű és részletes vizsgálatra még nem került sor, ezért a kapott eredmények a jelenleg rendelkezésre álló adatokhoz képest sokkal pontosabb és átfogóbb képet adnak a gyepek jelenlegi állapotáról, összetételéről. A felmért védett gyepek 52%-án gyepjavítási beavatkozásokra lenne szükség, de ezek a Natura 2000 rendelet előírásai miatt nem hajthatók végre – tájékoztatott a szakember. Ezért van szükség a szabályozás felülvizsgálatára.
„Közös felelősségünk, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat a lehető legjobban használjuk fel.”
A rendezvényen részt vett Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, aki elmondta, hogy Magyarország állattenyésztésének volumene olyan kicsi, aminek uniós szinten nincs ármeghatározó súlya, és rövid távon nem lehet arra számítani, hogy az EU-n belül változna az állattenyésztés jelenlegi társadalmi és politikai megítélése.
A rendkívüli nehézségek miatt tavaly csökkent az ágazat kibocsátása, de a szakmai szervezetekkel történő együttműködésnek és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sikerült megőrizni a kapacitásokat.
Az állattenyésztés kibocsátása folyó áron 36 százalékkal nőtt, de változatlan áron 6 százalékkal csökkent 2022-ben. Változatlan áron a szarvasmarhaágazat kibocsátása 8, a sertésé 6, a baromfié 10 százalékkal csökkent, a juh- és kecske-ágazat kibocsátása a 2021. évi szinten maradt.
2020 óta 2400 kérelmezőnek 409 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a Kincstár telepkorszerűsítésre.
Az egységes kérelem (EK) 2022. évi állatalapú támogatási jogcímeinek kifizetése nem teljesen a terv szerint halad. Az anyatehén támogatás utalása pl. még nem indult el, mivel a Kincstár nem fejezte be az ENAR rendszerből végzett ellenőrzését.
Jó hír, hogy a 2023-tól induló új támogatási időszakban az EK keretei között kérelmezett és fizetett állatalapú jogcímek keretei kicsit növekednek.
A II. pillérből idén nem hirdetnek meg beruházási pályázatokat, de 2024-től ezeket is elindítják az elmúlt években megszokott jogcímekkel és feltételekkel.
Az AKG és ÖKO támogatások 2025-ig változatlan feltételek mellett folytatódnak, de 2025-től új támogatási konstrukciók megjelenése várható, módosított tartalommal.
Az őshonos ex situ, in situ és in vitro jogcímek meghirdetése 2024-ben várható.
A nemzeti keretből 18 milliárd forintot kapnak a sertéstartók és 10 milliárdot a baromfitartók állatjóléti támogatások formájában.
A 148-as rendelet keretei között 12,5 milliárd Ft, az állati hulla elszállításra 4,0 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.
A de minimis keretek a tavalyihoz képest mintegy 15%-kal csökkentek.
A tenyésztés-szervezési támogatások kerete évek óta túligényelt
Az idei keret 1,3 mrd Ft. Eddig 1,06 mrd Ft-ot fizettek ki, amiből 348 millió Ft tavalyról áthozott kérelem. A támogatás folyamatos biztosítása a célunk – hangsúlyozta az államtitkár.
Az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult az állattenyésztés és szinte csak az ukrán gabonaimporttal foglalkoznak a politikusok, miközben pl. a tejpiacon éppen súlyos helyzet alakult ki – hívta fel a figyelmet Dr Wagenhoffer Zsombor. Az ukrán gabonaimport hatása túl van értékelve és egyéltalán nem olyan szennyezett és rossz minőségű az onnan beérkező termény, mint azt itthon egyesek sugallják. Az állattenyésztőknek életmentő volt az árcsökkenés, amit a globális készletek és a kereslet-kínálat helyzete is indokolnak. Nem várható idén gabonaár emelkedés és jó volna, ha a gabonatermesztők aratás után megfizethető áron adnák el a takarmánynak valót a magyar gazdáknak.
A MÁSZ ügyvezető igazgatója a szakmai és pénzügyi beszámolójában kiemelte, hogy az ENAR rendszer rossz működése miatt egyeztetést kezdeményeznek a Miniszternél.
Az igazgató kiemelte a kiváló együttműködést az Állatorvostudományi Egyetemmel, a MATE-val és jó a kapcsolat a Debreceni és a Széchényi István Egyetemekhez tartozó agrárkarokkal.
A kiállítások szervezésében aktívan részt vesz a MÁSZ, Hódmezővásárhelyen standdal is jelen van. Az Állattenyésztők Napját idén is a MÁSZ szervezi Kaposváron a KÁN Egyetemi Napok keretei között. A téma a genetikai alapok, a tenyésztés-szervezés lesz, hogy ezzel is felhívják a figyelmet erre a területre és arra, hogy a támogatási keret 2 milliárd forintra növelése létkérdés.
Végül felhívta a figyelmet, hogy egyre több tudós erősíti meg tudományos vizsgálatokkal alátámasztva az állattenyésztés és a húsfogyasztás előnyös hatásait, és cáfolták a húsmentes étrend egészségre, valamint a bolygónkra gyakorolt állítólagos káros hatásait. A világhírű Animal Frontiers legújabb, áprilisban megjelent számában közzétett kilenc tudományos kutatás megerősítette a vörös hús és az állattenyésztés alapvető szerepét a társadalomban. A szerzők azt állítják, hogy az állattenyésztés kulcsfontosságú az éghajlatváltozással és a globális élelmezésbiztonsággal kapcsolatos kihívások leküzdésében. A publikációk itt olvashatók.
Forrás: MÁSZ
