2025. augusztus 8-án ismét megnyitott a kapuit Bonyhád legjelentősebb nyári rendezvénye, a Tarka Fesztivál, amely hosszú évek óta nem csupán színes kulturális és gasztronómiai élményekkel várja az érdeklődőket, hanem komoly szakmai fórumként is szolgál a magyar állattenyésztők és állattenyésztési szakemberek számára.
A fesztivál hagyományosan az országos agrárfórummal, a XXVII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozással vette kezdetét. Ez az esemény különösen fontos alkalom mindazok számára, akik a szarvasmarha-tenyésztésben, illetve a magyar állattenyésztés más ágazataiban dolgoznak. Az idei tanácskozás központi témája a ragadós száj- és körömfájásjárvány (RSZKF) tapasztalatainak értékelése volt, amelynek nemcsak állategészségügyi, hanem jelentős gazdasági következményei is vannak. Az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a járvány elleni védekezés és a megelőzésben szerzett tapasztalatok hosszú távon meghatározhatják a hazai állattenyésztés biztonságát és versenyképességét.
Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke a járvány felszámolásának tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.
A védekezés lépései:
- a járványügyi nyomozás során a vírus bejutásának körülményeit vizsgálta a hatóság, úgyszintén azt is, hogy a telepről milyen kiszállítások történtek a lappangási időszakban;
- korlátozásokat rendeltek el;
- felszámolták az állományokat;
- a járványügyi nyomozás során felderített kontaktgazdaságok esetében hatósági ellenőrzésre és laboratóriumi vizsgálat céljából mintavételre került sor;
- minden tagállam értesítést kapott, amelyek gyűjtőállomáson keresztül érintett élőállat-szállítmányokat kaptak.
Dr. Sipos Roland, az Állatorvostudományi Egyetem állatorvosa a járványvédelmet a gyakorlat szintjére hozta, hisz a fertőző betegségek elleni védekezés nem elméleti kérdés, hanem a mindennapi gazdálkodás egyik kulcsa. A járványvédelem célja, hogy csökkentse a beteg állatok számát, mérsékelje az antibiotikum-felhasználást, növelje a termelési hatékonyságot és javítsa az állatjóllétet.
Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója a ragadós száj- és körömfájás piaci, gazdasági hatásait elemezte.
Az RSZKF az állattenyésztés egyik legpusztítóbb betegsége, amely öt ágazatot érint. Egyetlen állomány fertőzöttsége elegendő ahhoz, hogy az ország teljes mentességét elveszítse, ami hónapokra, akár egy évre is leállíthatja a külpiacokat.
A globális kereskedelem felfutásával a betegségek terjedése fel gyorsult: az állattenyésztés kibocsátása 1961 óta 2,8-szorosára nőtt, míg az export volumene 83-szorosára! Az élőállat-kereskedelem, a turizmus és a klímaváltozás miatt a korábban elfeledett kórok újra komoly veszélyt jelentenek.
Az uniós szakértők elismerték a hazai intézkedések hatékonyságát, ugyanakkor a szomszédos országok sokszor indokolatlanul szigorú korlátozásokat vezettek be.
A piaci hatások jelentősek voltak: a tejexport az első félévben 23%-kal csökkent, a választott borjú és a tenyészállatok kereskedelme hónapokra leállt, majd rekordárakon indult újra. A hízóbika ára 1200-1400 Ft/kg-ra emelkedett, a tenyészbikák értéke elérte a 2 millió forintot. Bárányból a húsvéti export 20%-kal alacsonyabb áron zajlott, később azonban itt is erős áremelkedés következett.
A kártalanítási intézkedések kulcsfontosságúak voltak: állami felvásárlás, támogatott vágások, 5 milliárd forintos járványvédelmi fejlesztési pályázat és hitelmoratórium segítette az érintett gazdálkodókat. Az ágazati veszteségek összesen mintegy 30 milliárd forintra becsülhetők.
A tapasztalatok rámutatnak: az RSZKF valóban az állatbetegségek „atombombája”, amely nemcsak állategészségügyi, hanem súlyos piaci és társadalmi következményekkel is jár. A megelőzés, a gyors és szakszerű kommunikáció, valamint a járványvédelmi fegyelem a jövőben is kulcskérdés marad.
A teljes cikket a MÁL szeptemberi számában olvashatják
