Két kedvező év után 2025 a sertéságazat számára nem volt egy egyszerű év: a telepeken javult a hatékonyság, a piacon viszont erősödött a bizonytalanság. Járványhelyzet, exportgondok, árcsökkenés és strukturális kérdések egyszerre jelentek meg. Minden elért eredmény ellenére nem a növekedés vagy expanzió éve volt 2025, hanem az alkalmazkodásé, a termelés megtartásáé és az ellenállóképességé. Cikkünkben az ágazat néhány meghatározó szereplőjével készített interjú összefoglalását olvashatják, amelyben a tavalyi évet értékelték, és elmondták, mire számítanak 2026-ban.
2025 első három negyedévében a hazai sertéságazat nagy része még a „kiszámítható” üzemmenetben működött. Takarmányoldalon kisebb kockázatok látszottak csak, a telepi hatékonyság javulása számos vállalkozásnál kézzelfogható eredményt adott, és a kibocsátás is folyamatosan növekedett.
Az MSTSZ kimutatása szerint két év alatt 23.600 kocával nőtt az állomány, egy év alatt 350 ezerrel több hízót vágtak le, a vágásszám hét év alatt csaknem 40%-kal (a 2017-es 3,4 millióról 2024-re 4,7 millióra) emelkedett, miközben a feketegazdaság visszaszorult.
20 SZÁZALÉKOS ÁRESÉS
2025-ben az EU „E” kereskedelmi osztályú sertésének vágóhídi belépési ára éves átlagban 1,90 €/kg hasított hideg súly volt, ami az előző évhez képest 9 százalékos csökkenést jelentett. 2026 második hetében a meghatározó EU-s vállalatok/vágóhidak árai átlagosan 20 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző év azonos hetéhez képest.
A német piaci referenciaárnak tekinthető ZMP jelenleg is meg határozó a sertéstartók és vágóhidak hazai alkujában, változásai a sertéstartók hangulatára komoly hatást gyakorolnak. Le kell szögeznünk, hogy a ZMP alakulásának nincs köze a magyar és régiós piac kereslet-kínálati egyensúlyához, ezért referenciapontként idejétmúlt.
2026 egyik fontos feladata egy – a hazai viszonyokra szabott – hízóbázisár kialakítása, amelyre a szereplők hitelesen támaszkod hatnak az egymással folytatott alkujuk során.
Öröm az ürömben, hogy 2025 első 11 hónapjának adatai alapján az ágazat külpiaci egyenlege mind az élő sertés, mind a sertéshús tekintetében javult. Egyszerre csökkent a kereskedelem és az ár.
- Élősertés-export: +6,7%, 35,4 ezer tonna (2025 jan. nov.), fő partnerek: Románia, Moldova, Albánia.
- Élősertés-import: −25,6%, 42,7 ezer tonna (2025 jan. nov.).
- Sertéshúsexport: volumen −6,1% (143,6 ezer tonna), érték −13,1% (2025 jan.–nov.).
- Sertéshús-import: volumen −10,8% (117,2 ezer tonna), érték −13% (2025 jan.–nov.).
- Hazai vágósertés termelői ára: 2025-ben 720 Ft/kg hasított meleg súly, −11,4% év/év (AKI PÁIR).
ELŐSZÖR JÁRVÁNYÜGYI, AZTÁN PIACI NEHÉZSÉGEK
Az év során az ágazat ugyanakkor egyszerre szembesült az afrikai sertéspestis és a ragadós száj- és körömfájás okozta bel- és külpiaci nehézségekkel. Mindez olyan környezetet hozott létre, amelyben az sertéstartók és a termékeiket feldolgozók számára nem csak az volt az elsődleges kérdés, hogy bővítik-e állományaikat vagy fejlesztik-e kapacitásaikat, hanem hogy képesek-e fenntartani a termelést, hozzáférnek-e támogatásokhoz, és találnak-e piaci csatornákat termékeik számára.
2025 negyedik negyedévében piaci fordulat következett be: a kereslet-kínálat önmagában nem feltétlenül indokolta volna a pánikszerű hangulatot, de a kereskedelempolitika és az ASP miatt az exportpiacok szűkülése és a belső piacon megjelenő többlet elosztási zavarai együtt olyan nyomást hoztak létre, amelyből árzuhanás lett – és ez leginkább a kevésbé hatékony, tartalék nélkül működő szereplőket érte el.
Jelenleg az uniós és hazai árak jóval alacsonyabbak éves összevetésben, mint az előző években, ugyanakkor biztató, hogy az áresés megállt, az árszint 1,35-1,45 EUR/kg hasított súly szinten stabilizálódott.
A tavalyi évet nem érdemes tehát „egy tömbben” kezelni: az első három negyedév összességében stabilabb, sok telepen kifejezetten eredményes időszak volt, miközben a valódi piaci szorítás és az áresés a 4. negyedévben érkezett meg, és 2026 első negyedévében mélyült tovább.
Ezt a kettősséget – szakmailag erősödő termelés, gyengülő piac – több ágazati szereplő is megfogalmazta.
Kovács Hermann, a NAGISZ csoport vezérigazgatója: „Termelési oldalról nézve 2025 egy jó év volt. A költségek rendben voltak, a hatékonyság javult, a takarmányárak kiszámíthatóbbak lettek. A gondot az okozta, hogy a negyedik negyedévben a piac gyakorlatilag elvitte az eredményt. Nem a termelés volt gyenge, hanem az értékesítési ár omlott össze.”
Most már nem arról beszélünk, hogy ki mennyit keres, hanem hogy ki meddig bírja. A következő időszak az önfegyelemről és a költségkontrollról szól.
Pecze László, a Topigs Norsvin Central Europe ügyvezetője így foglalta össze a jelenlegi helyzetet: „Ha az export helyreáll, akkor elfogadható ár alakulhat ki. A legrosszabb forgatókönyv szerint húsvétig eldől, hogy merre fordul a piac. Reménykedjünk, hogy a tavaszi szél elfújja a nehézségeinket. A jelenlegi mélypontot ugyanakkor több év távlatában kell nézni. Az elmúlt időszakban rekordéveket zártunk, most egy ciklikus visszarendeződés zajlik. Ez nem összeomlás, hanem korrekció. A probléma inkább az, hogy a közép-európai exportlehetőségek beszűkültek, így a piac torzult, és a régió nagyobb nyomást kapott, mint Nyugat-Európa.”
2026 nehezen indult, de volt már rosszabb helyzet is. A jelenlegi veszteségszintek nem maradhatnak fenn tartósan.
A teljes cikk a MÁL februári számában olvasható
