A magas bárányárak, az erős exportkereslet és a szűkülő kínálat kedvező árpozíciót teremtenek, de ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken az állatállomány, nőnek az állategészségügyi kockázatok, és továbbra sincs megnyugtató megoldás sem a gyapjú, sem a generációváltás problémájára.
A Copa-Cogeca Juh és Kecske Munkacsoportjának, valamint Civil Dialógus Csoportjának 2026. március 3–4-i ülései világos képet rajzoltak az európai juh- és kecskeágazat jelenlegi helyzetéről. A legfontosabb üzenet talán úgy foglalható össze, hogy az ágazat rövid távon kedvező piaci környezetben működik, ugyanakkor közép- és hosszú távon egyre komolyabb szerkezeti kihívásokkal néz szembe.
A BÁRÁNYPIAC JÓ, DE VANNAK KIHÍVÁSOK
A juh állománycsökkenése nálunk is érzékelhető, a gyapjú értékesítése, még ha meg is veszi valaki, továbbra is veszteséges. A juhtej ágazatában alapanyaghiány tapasztalható, és a kéknyelv-betegség jelenléte fokozott figyelmet igényel.
A magyar juhállomány 2025. december 1-jén 832 ezer (-2%), az anyajuhok száma 650 ezer (-4%) volt. Az állomány csökkenése tehát nem állt meg. A kedvező piaci árak ellenére egyre szűkül a termelési alap. Az Európai Unióban a nehéz bárány vágóhídi ára 2026 februárjában 9,3 euró/kg hasított fél volt, addig Magyarországon ez az érték 12,6 volt. A hazai ár az év második hónapjában 37%-kal magasabb volt az uniós árnál és 11%-kal haladta meg a 2025 hasonló időszakában rögzített értéket. A könnyű bárány hazai ára 39%-kal volt magasabb az EU-s árnál. Ez a tavalyi árnál 14%-kal volt magasabb idehaza és az EU-ban is.
A hazai bárányárak továbbra is a legmagasabbak közé tartoznak az EU-ban, exportpiacaink stabilak, a magyar bárány iránti kereslet változatlanul erős.
JUHÁGAZATUNK EXPORTORIENTÁLT
A hazai bárányok mintegy 90 százalékát külpiacokra adjuk el. Fő célpiacunk továbbra is Olaszország, de a nehéz bárányok esetében Nyugat-Európa és a Közel-Kelet szerepe erősödik. Ezzel szemben a hazai juhhúsfogyasztás továbbra is rendkívül alacsony, éves szinten fejenként 20 dekagramm alatt marad, vagyis a belföldi piac továbbra sem képes érdemi stabilizáló szerepet betölteni.
Nemcsak Magyarországon, de európai szinten is tartósan csökken a juhállomány.
NEM VONZÓ A JUHÁSZKODÁS
Az EU juhállománya 2014 és 2024 között 61 millióról 55 millióra, a kecskeállomány 12 millióról 10 millióra csökkent. A háttérben több tényező van: a kéknyelv és más állatbetegségek megjelenése, a száraz és meleg időjárás, a költségnövekedés, a munkaerőhiány, valamint az ágazat alacsony vonzereje a fiatal termelők számára. A 2026-ra vonatkozó prognózisok szerint több tagállamban további juhhústermelés-csökkenés várható, és Magyarország esetében is 15 százalékos visszaesés jelent meg az előrejelzésben. Vagyis az árak ma még kedvezőek, de az árualap ettől önmagában nem lesz több.
FOLYAMATOS A KÜZDELEM A VÍRUSOK ELLEN
Különösen nagy hangsúlyt kap az állategészségügyi helyzet. A kéknyelv-betegség továbbra is az egyik legsúlyosabb európai kockázat. A védekezés, különösen a vakcinázás finanszírozása és szervezése nem egységes a tagállamokban. Ez nemcsak járványvédelmi, hanem versenyképességi kérdés is, hiszen az eltérő gyakorlatok piaci torzulásokat eredményezhetnek. Magyarország számára kedvező, hogy visszanyertük a kiskérődzők pestisétől való mentességünket, és az RSZKF sem érintette a juhállományt. A kéknyelv 3-as és 8-as szerotípusa ugyanakkor jelen van az országban, négy vármegyét érintve. Ez a következő időszakban fokozott megelőzési, állategészségügyi és kommunikációs munkát indokol.
A teljes cikket a MÁL áprilisi számában olvashatják
