Március első hetében az Agrárkamara vendége volt Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdasági főbiztosa, aki az új KAP nyújtotta lehetőségekről beszélt. Hozzászólásomban az alábbi gondolatokat mondtam el neki.
Az állattenyésztés és az állatitermék-előállítás ősi szakma, ami évezredekig harmóniában volt a természettel. Az, hogy kialakult, és egyre jobban terjed az iparszerű állattartás, továbbá egyre koncentráltabban folyik a termelés, elsősorban a külső körülményeknek, a globalizációnak, az egyre élesebb – és lássuk be egyre torzabb és unfair – piaci viszonyoknak köszönhető. Ha ez rossz modell, akkor ki kell alakítani egy másikat. A lokális termelést és élelmiszerellátást, a rövid ellátási láncokat csak közös erővel lehet felépíteni. Ebben nagyon magunkra vagyunk hagyva!
Tévedés azt hinni, és elhitetni az emberekkel, hogy a növényi alapú étrend környezetkímélőbb, mint a húsokat és egyéb állati termékeket is magába foglaló kiegyensúlyozott étrend. Ez utóbbi ráadásul jobb az emberi szervezetnek is!
Az EU termőterületének 40 százaléka gyep, ezeknek a területeknek a természetszerű kezelése a legeltetés, amivel értékes állati eredetű terméket lehet előállítani. Ne mossuk vagy keverjük ezeket a termelési rendszereket össze a koncentráltan, iparszerű termelést folytató állattartó telepekkel! Persze mindegyiknek megvan a maga szerepe.
Az állattenyésztők szeretik jószágaikat, és szeretnék őket a lehető legjobb körülmények között tartani annak érdekében, hogy boldogok legyenek állataik, és jól termeljenek. Azt, hogy mi jó az állatnak ne azok mondják meg, akiknek fogalmuk sincs a szakmáról, a biológiáról, az élettanról vagy az etológiáról! Bízzuk ezt a tudomány és a szakma művelőire!
Hol vannak a tudományosan megalapozott objektív hatástanulmányok, amiket az EU Bizottsága a Green Deal, a Farm to Fork vagy a Metánstratégia modellezésére készített? Lehet, hogy átgondolatlan és megalapozatlan stratégiák születtek?
Ki fogja élelemmel ellátni Európa lakosait, ha az önellátási szint alá csökken a termelés? Miért nem olyan fontos az élelmiszer-önrendelkezésünk hosszabb távon? Miért jobb a Földnek a 3. országokba kiszervezett termelés, és az onnan ide szállított termék?
Azzal is végre foglalkozni kellene, hogy mitől lesz boldog az állattenyésztő! Miután ágazati szinten vannak súlyos gondok a jövedelmezőséggel, és egyre agresszívebb támadások érik a gazdákat, veszélyes trend látszik kialakulni: csökken a termelési, a tenyésztői és állattartói kedv. Egyre rosszabb a gazdák hangulata, egyre reménytelenebbnek látják a jövőjüket. Ez nem lokális jelenség, hanem uniós szintű probléma, amivel kezdeni kell valamit, különben nagy árat fognak fizetni a fogyasztók, ha újra fel akarják majd építeni a helyi ellátási láncokat.
Dr. Wagenhoffer Zsombor
