Augusztusban hideg zuhanyként ért bennünket a hír, hogy az Agrárminisztérium felfüggesztett e az állategészségügyi vizsgálati díjak támogatását. A magunk között csak 148-as rendeletnek hívott jogszabály szerint igénybevehető támogatás nagyon komoly segítség az állatt enyésztőknek, melynek csökkentése ágazati és nemzetgazdasági szinten is súlyos csapást jelentene.
November elején kaptuk kézhez egyeztetésre a 2023-ra vonatkozó rendeletmódosítási tervezetet, amely szerint jövőre 11,9 milliárd forint állna rendelkezésre a vérvételek, vakcinázások, gyógykezelések és immunizálások költségének támogatására. Ezt a mintegy 2 milliárd forintos keretcsökkentést elfogadhatatlannak tartjuk, hiszen veszélyezteti Magyarország szarvasmarha- és sertés-állatállományának mentes státuszait és rontja a magyar állattartók versenyképességét.
Egyetértünk az állami pénzeszközök optimális, célzottabb és szakmailag hatékonyabb felhasználásával, ugyanakkor ezt úgy kell megvalósítani, hogy ne okozzon kárt az amúgy is súlyos helyzetben lévő állattenyésztési ágazatoknak. A döntésnél szem előtt kell tartani, hogy a rendelet által igénybevehető támogatások kerete 2020 és 2021-ben több mint 13,5 milliárd forint volt évente, ami még így is forráshiányos volt. Idén hét hónap alatt fogyott el 11 milliárd forint.
Az állategészségügyi költségeik támogatása nélkül az elmúlt két évben jelentős veszteséget felhalmozó állattartók nem tudják a korábbi évekre jellemző mennyiségben elvégezni állományuk állategészségügyi szűrését, vakcinázását. Ez rövid távon jelentős kockázatokat, hosszabb távon versenyképességi és piaci hátrányt fog jelenteni, nem beszélve a hosszú ideje nagy anyagi és munkaerő-ráfordítással elért mentességi státuszaink elvesztésének és a jelenleg is folyó mentesítési programok leállásának veszélyéről. Ezeket, valamint a szűkös nemzeti költségvetést is figyelembe véve kértük, hogy a 2023-as keretet legalább 12,5 milliárd forintra módosítsák.
A támogatott beavatkozásokat ki kell egészíteni az antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni védekezést szolgáló vizsgálatokkal valamennyi érintett állományra, fajtól és üzemmérettől függetlenül.
A tervezet készítőivel abban is egyetértünk, hogy szakmai javaslatok alapján egyes állategészségügyi szolgáltatások törlése, módosítása, illetve új betegségek beemelése indokolt. Nem javasoljuk ugyanakkor sem az IBR-, sem a paratuberkulózis-mentesítés jogcímének törlését. Az IBR-mentesítés mielőbbi befejezése mind az állattartók, mind az állam érdeke, ezért kértük a mintavételek és a laboratóriumi vizsgálatok további támogatását. A tuberkulózismentességünk fenntartása érdekében is fontos tisztában lenni a szarvasmarha-állományok paratuberkulózis-státuszával, melynek alapja a mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok támogatása. A szarvasmarha-ágazat exportpiacainak megőrzése, fejlesztése miatt is fontos lenne országos BVD- és paratuberkulózis-mentesítési program elindítása.
A C001 jogcímnél a fajlagos támogatások 20%-os csökkentésével nem értünk egyet, hiszen ezeket az összegeket eleve alacsony értéken állapították meg. Az antibiotikum-felhasználás csökkentése csak megfelelő vakcinázási programokkal lehetséges, illetve a telepi takarítások, fertőtlenítések elvégzésével. Az egységes végrehajtás érdekében a juh, kecske és házityúk állatfajok esetében is szükségesnek ítéljük a mintavételek egységes elszámolási gyakorlatának bevezetését.
A rendelettervezettel kapcsolatos részletesen kidolgozott javaslatainkat, észrevételeinket a MÁSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nevében is megküldtük az Agrárminisztériumnak. Bízunk benne, sikerül a legjobb döntést meghozni!
Dr. Wagenhoffer Zsombor
