Országos kiterjesztésű üzemi kísérletsorozatot indít a MÁSZ-NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoport.
Magyarországon is egyre erőteljesebben érezhető az időjárás megváltozása, a szélsőséges időjárási helyzetek szaporodása, s mindez az 1 millió hektárra tehető hazai gyepterület hasznosításában egyre súlyosabb nehézségeket okoz. Az állattartók a takarmány- és energiaárak drasztikus növekedése miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, ezért is különösen fontos a rendelkezésre álló gyepterület alkalmassá tétele a minél hosszabb (200-220 napos) legeltetési idényre, és a téli szénaszükséglet minél nagyobb arányának a gyepről (és nem az árutermelésre is alkalmas szántókról) történő biztosítására.
A cél elérését nemcsak a száraz és meleg időjárás akadályozza, jelentősen ront a helyzeten a gyepek alatti talaj és a gyepnövényzet állapota is.
A legnagyobb víztározó a talaj, ahogy Várallyay professzor megállapította. Legelőink évtizedek óta taposottak, kaszálóinkon nehéz traktorok és munkagépek dolgoznak, taposnak. A talaj pórustérfogata jelentősen lecsökkent, a tömörödés miatt kevés vizet tud befogadni.
NYILVÁNVALÓ, HOGY AZ ALTALAJLAZÍTÁS (40-60 CM MÉLYSÉGBEN) ÉS A GYÖKÉRZÓNA SZELLŐZTETÉSE (15-20 CM MÉLYSÉGBEN) KÉPES LENNE JELENTŐSEN MEGNÖVELNI A GYEPEK ALATTI TALAJOK VÍZBEFOGADÓ ÉS VÍZMAGTARTÓ KÉPESSÉGÉT. EZÉRT KELL SZERVES TRÁGYÁZNI A GYEPET
A másik lehetőség, amivel növelhető a talaj vízmegtartó képessége, a szervesanyag-tartalom növelése, vagyis a gyepek istállótrágyázása. A gyepeken nem végzünk forgatásos talajművelést, ezért a trágya nem dolgozható be a talajba. Ennek következtében földszerűvé érett (érlelt, a gyommagvak csírázóképességét vesztett), porhanyós, szalmaszálaktól mentes, jól szétszórható – esetleg komposztált – istállótrágya késő őszi vagy tél eleji kijuttatására van szükség. A bedolgozás hiánya miatt az ilyen trágyázás közvetlen termésnövelő hatása csekély, a tápanyagtartalom kicsi (átlagosan 0,5% N), és a tápanyagveszteség nagy (mindössze 20-40% hasznosul). Emiatt a gyepeken nem is tápanyagként kell tekinteni az istállótrágyára. Sokkal fontosabb ennél a szervesanyaghatás, tehát az, hogy megnöveli a kolloidok révén a talaj vízmegkötő képességét. Ennek a kedvező következményeit az aszályos, vízhiányos időszakokban fogjuk tapasztalni a gyep növényzetének kondíciójában és a hozamban.
SZEMLÉLET VS. TUDOMÁNYOS TÉNYEK
A rendszerváltás előtti időszakban ezeknek a gyepművelési eljárásoknak a kedvező hatását nem kérdőjelezték meg, evidenciának tartották. Részben emiatt alakult úgy, hogy a gyepgazdálkodás kutatásával foglalkozók nem végeztek kísérleteket ezzel a néhány gyepművelési beavatkozással kapcsolatban. A Natura 2000 gyepkezelési rendelet – mely az Európai Unió élőhely- és madárvédelmi előírásainak hazai betartását biztosítja a csatlakozásunk óta – ugyanakkor tagadja a fenn ismertetett gyepművelési eljárások létjogosultságát, káros beavatkozásnak tartja azokat, ezért kategorikusan tiltja. A gyepek leromlott állapotának javítása érdekében szeretnénk elérni a rendelet módosítását, de a javaslataink elfogadására csak akkor van esély, ha kísérletekkel bizonyítjuk, hogy a javasolt módszerek nem okoznak maradandó gyepfelszín-károsodást, és nem eredményezik az élőhely negatív irányú megváltozását.
A MÁSZ-NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoport a fentiek miatt országos kiterjesztésű kísérleteket indít, ill. kéri a gyepgazdák segítségét a gyeplazítás, gyepszellőztetés, fogasolás és az érett istállótrágya kijutt atásának témakörében folytatandó kísérletekhez.
AKTUALITÁSA RÉVÉN ELSŐ KÖRBEN A GYÖKÉRZÓNA-SZELLŐZTETÉSI ÉS ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁSI KÍSÉRLETEK BEÁLLÍTÁSÁT TERVEZTÜK MEG.
Kérjük a vállalkozó gazdálkodókat, hogy az ábra szerinti kísérleti tervnek megfelelő elrendezésben és az alábbi útmutatás szerint szíveskedjenek beállítani a kísérletet.
KÍSÉRLETI ÚTMUTATÓ
A gyökérzóna szellőztetését 15-20 cm mélységben kell elvégezni, lehetőleg késes hengerrel, esetleg egyenesre állított tárcsával. Az érett szerves trágya nem tartalmazhat szalmát, földszerű legyen. Hasznos, ha a kiszórás után boronával befésülik a fűszálak közé. Akinek kedve és lehetősége van, több dózist is kipróbálhat (pl. 20, 25 t/ha). 30 t-nál többet csak karámtrágya esetén javaslunk, mert azzal még nem megy a N-hatóanyag-tartalom 170 kg/ha fölé, de istállótrágyánál lehetséges, hogy igen. A trágya tápanyagtartalmát meg kellene vizsgáltatni, nekünk jelenleg nincs ehhez forrásunk.
ÍGY KELLENE CSINÁLNI
A vázrajz szerinti megoldást javasoljuk, mert kezeletlen kontrollterületre mindenképpen szükség van! Aki csak a trágyázást, vagy csak a szellőztetést tudja megcsinálni, értelemszerűen csak azt állítsa be! Aki mindkettőt meg tudja csinálni, fontos ez a fajta elrendezés (egyik a másikra keresztben), mert mindegyik kezelésnek kell kontrolljának lenni és abszolút kezeletlen kontroll is kell! Lejtős gyepen a trágyázásnál figyelni kell arra, hogy a lejtés irányában növeljük a dózist, mert lehetséges lesz ráfolyás a csapadékos időjárásban.
A kezelt területek nagysága a gépekhez igazodjon, minimum 2 gépaljnyi legyen minden kezelés szélessége, hossza pedig min. 30 méter, de lehetőleg több.
Kérjük rögzíteni a parcellaazonosító adatait (a MePAR blokk azonosítóját és a gazdálkodó nevét), valamint a beállítás dátumát. Kérünk fotódokumentációt a beállításról! A fotók és a parcellaazonosítók megküldésével kérünk jelzést a kísérlet beállításáról, melyben megírják, hogy mindkét vagy mely kezelést állították be!
Helyszíni szemlét tavasszal végzünk majd. Addig is tartsák szemmel a gyep állapotát, és fotókkal segítsék a nyomon követést!
A dokumentációt és esetleges kérdéseiket a gyepgazdinfo
gmail [dot] com címen várjuk.
Megjegyzés: Natura 2000 besorolású gyepeken nincs engedélyünk a kísérletek elvégzéséhez.
