1956-ban Békésen született apai ágon iparos, anyai ágon parasztcsaládban. 1965 óta Gödöllőn él. Okleveles agrármérnök diplomáját a gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte meg. 40 évig dolgozott egyetemi oktatóként. Mindvégig a legelő- és rétgazdálkodás kutatásával, oktatásával és népszerűsítésével foglalkozott. A gyepgazdálkodási szakterülethez kapcsolódó tantárgyak felelőse, tananyagok kidolgozója volt (pl. gyepgazdálkodás, természetvédelmi célú gyepfenntartás, gyepgazdálkodás és legelőhasználat, ökogyepgazdálkodás, gyepek mérgező- és gyógynövényei). Az egyetemi hallgatók által is elismert kiváló oktató, Az évfolyam legjobb oktatója cím birtokosa. Tankönyv Nívódíjban részesült 2013-ban. Az egyetemi képzés átalakításában aktívan részt vett. 4,5 évig oktatási dékánhelyettesi feladatokat is ellátott. Oktatói, szakmai és közéleti tevékenységét munkahelye a Babérkoszorú ezüst fokozata és arany fokozata kitüntetésekkel ismerte el. A februárban megalakult NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoport szakmai vezetőjének választották.
Miért választotta ezt a pályát, és mikor döntötte el, hogy a gyepgazdálkodással szeretne foglalkozni?
Földművelő, gazdálkodó családból származom. Édesapám iparos ember volt, de nagyon szerette a földet, és egész életében nagy kerteket gondozott asztalos munkája mellett. Mondhatom, a véremben van a földművelés szeretete. Biológia-kémia tagozatos gimnáziumi osztályba jelentkeztem. Középiskolás koromban már egyértelmű volt, hogy agrárpályára megyek. Egyetemi éveim alatt sok minden érdekelt, de nem tudtam, milyen diplomatervtémát válasszak. Édesanyám ismerőse terelt a gyepgazdálkodás felé, beajánlva engem barátjának, dr. Barcsák Zoltánnak.
Kik voltak legnagyobb hatással Önre a pályája során, és mivel?
Először is a szüleim. Szorgalmas, precíz, megbízható emberek voltak. Édesapám azt mondta, „mindig csak olyan munkát adj ki a kezedből, amiről meggyőződtél, hogy a tőled telhető legjobban csináltad meg”. Édesanyámat is ez jellemzi. Munkás éveim alatt professzorom, közvetlen főnököm, dr. Barcsák Zoltán volt nagy hatással rám. Kiváló pedagógus és egyetemi oktató volt. Éles logikával és jó didaktikai érzékkel, tudással írt tananyagokat és tudományos cikkeket. Sokat jártunk együtt terepre. Tőle tanultam meg a szakmát, a tanítás módszereitől a gyepgazdálkodásig. Kiváló vezető volt, és jó szervező.
Az elmúlt 40 év alatt hogyan változtak a gyepek hazánkban?
Ezt a kérdést nem könnyű röviden megválaszolni. Ha azt mondom, hogy sokat romlott a növényzet összetétele, csökkent a takarmányértékkel bíró fajok száma és főleg borítása, nőtt a gyomoké, csökkent a talajfedettség, ezzel bizonyára egyetért a gazdálkodók többsége, mert ezt tapasztalják. Ezek együtt a környezeti, tájképi érték romlását is jelentik, nem csak a gazdasági értékét. Egyre kevesebb állat takarmányozását teszi lehetővé a gyepterület, egyre rövidebb legeltetési idény mellett.
Mik a legfontosabb megoldandó feladatok a legeltetéses gyepgazdálkodás előtt?
Először is a szakmaiság növelése. A szarvasmarha-tenyésztés szakosodása után szinte megszűnt hazánkban a legeltetés, a juhlétszám is erősen lecsökkent. Elkopott, elveszett a legelő- és rétgazdálkodási szaktudás. A generációváltással és a tulajdonviszonyok átalakulásával sok olyan fiatal-középkorú ember foglalkozik legeltetésre alapozott állattartással, akinek nincs a családból hozott szaktudása, és tanult szakmája nem a mezőgazdaság. Állatok hiányában sokan próbálják kizárólag kaszálással, szénakészítéssel hasznosítani a gyepeket, olyanokat is, amelyek a kaszálásra ökológiai adottságok miatt alkalmatlanok. A szakmai továbbképzés, bemutató gazdaságok hálózatának kiépítése, szakmai bemutatók szervezése sürgető feladat. Fontos lenne a gyepek javítására alkalmas vetőmagkeverékek mielőbbi összeállítása, hogy a vetőmagforgalmazók ezekre támaszkodhassanak, a vásárlók pedig ezeket keresve kényszerítsék ki az eladóktól. Elkerülhetetlennek tartom az országos gyepkataszter felépítését, és egy olyan legelő- és rétgazdálkodási stratégia kidolgozását és megvalósítását, amelyben külön célokat és megoldásokat dolgozunk ki a védett és a nem védett gyepekre.
