Szolnokon született 1976-ban. Egy kis faluban nőtt fel Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A tanulás szeretetét pedagógus szüleitől örökölte, ami végigkíséri életét ugyanúgy, mint a természet tisztelete és szeretete. 1999-ben szerez agrármérnök diplomát, 2011-ben a növénytudományok doktorává (PhD) avatják Gödöllőn. 2021-ben elvégzi a Budapesti Gazdasági Egyetemen a közgazdász pénzügy és számvitel szakot. 2001-ben Németországban, 2008-ban és 2009-ben Ausztriában ösztöndíjasként tanult. 2009-től dolgozik a MATE-n (korábbi SZIE), először kutatóként, majd a Gyepgazdálkodási Tanszéken oktatóként. Tárgyfelelőse az ökológiai gyepgazdálkodás, a természetvédelmi gyepgazdálkodás, továbbá a legelő- és réthasználat tantárgyaknak. Részt vett az Agrárklíma projektekben, amelynek keretében a klímakár csökkentésének lehetőségeit vizsgálta gyepeken. Szakmája a hobbija is, férjével és három fiával gyakran járnak túrázni. A Hazai gyepek és gyepgazdálkodás állapotának felmérése című projekt szakmai vezetője.
Honnan jött az érdeklődés a gyepek, a gyepgazdálkodás iránt és kik voltak azok, akiktől a legtöbbet tanult?
Diákkoromban a gyógynövények és a dísznövények érdekeltek. Diplomadolgozatomat is ezekből a témakörökből szerettem volna írni. Végül a gyógynövényes témához találtam konzulenst Dr. Tasi Julianna személyében. A hazánkban található gyepek rendkívül gazdagok gyógyhatású növényekben, így kezdtem el a gyepekkel közelebbről is megismerkedni. Pályafutásomat elsősorban Dr. Tasi Juliannának köszönhetem, az ő hatására választottam a tudományos pályát is. Magával ragadott széles körű ismerete és látásmódja. Tőle tanultam meg, hogy egy-egy témát komplex módon kell megvizsgálni, hiszen a gyep és a gyepgazdálkodás egyszerre kapcsolódik az állattartáshoz, a növénytermesztéshez és a takarmányozáshoz is. Mindezek mellett kiváló érzéke van az oktatáshoz, valamint szakmai vezetőként mindig fontosnak tartott a a fiatalabb kollégák mentorálását.
A gyepes projekt szakmai vezetőjeként mik a főbb feladatai és a megszerzett tudását hogyan tudja kamatoztatni ebben a munkában?
A projektben elsősorban azért vagyok felelős, hogy a kitűzött célokat sikeresen megvalósítsuk. Nagyon szoros időbeosztással kell dolgoznunk, hiszen szeptemberben lezárul a kutatás. Néhány hónap alatt kell sok-sok információt gyűjtenünk a gyepgazdálkodás gyakorlatáról, valamint terepi felméréseket kell végeznünk a főbb hazai gyeptípusokon. Jelenleg a terepi felmérés és az adatok kiértékelésének módszertanán dolgozunk. Ebben nagy segítség, hogy már több kutatási projektben is részt vettem. Én fogom össze a közreműködő csapatot is, meg kell találnom a feladatokra a legmegfelelőbb kutatókat, szakembereket. A projekt megvalósításában nemcsak a MATE oktatói és kutatói vesznek részt, közreműködnek kollégák más karokról is: Soprontól Hódmezővásárhelyen át egészen Nyíregyházáig.
A projekt és annak eredménye hogyan tudja segíteni a legeltetéses állattartást folytató gazdákat?
Több természetvédelmi szempontú kutatás is kapcsolódott a védett gyepeinkhez, amelyek többsége azonban évi egyszeri kaszálással vagy nagyon alacsony intenzitású legeltetéssel van fenntartva. Nincs ugyanakkor átfogó képünk a védett és nem védett gyepeken folytatott legeltetési és gyepkezelési gyakorlatokról. Mivel a hazai gyepek többsége az évszázados legeltetés hatására alakult ki, ezért az okszerű gyephasznosítás nemhogy nem árt, de éppen a gyepek biodiverzitásának hosszú távú fenntartását segíti elő. A terepi felmérésekbe nagyon sok olyan gazdaságot szeretnénk bevonni, ahol a gyepet táplálják, ápolják és megfelelő állatsűrűséggel legeltetik. Reményeink szerint az Agrárminisztérium a kapott eredményeket figyelembe véve fogja a jövőben a gyepekhez kapcsolódó stratégiát és támogatási konstrukciókat kidolgozni. Természetesen a terepi felmérésben résztvevő gazdák sok hasznos információhoz jutnak. Mindenkivel megosztjuk a vizsgálatba vont gyepek értékelését, ami többek között a gyep fűösszetételét, vezérnövényét, gyomossági fokát, lehetséges hozamát is magában foglalja.
