Globálisan ugyan emelkedik a húsfogyasztás, azonban a legtöbb húst fogyasztó régióban, és ezek között különösen az Európai Unióban, egy ideje stagnálás vagy enyhe csökkenés figyelhető meg. Az okok összetettek: ezek között a legjelentősebbek a fogyasztói szokások és preferenciák változása, állategészségügyi vészhelyzetek, járványok és időjárási viszontagságok. Ez kihat az állati termékek előállítására és ezen keresztül a takarmánygyártásra. Cikkünkben a takarmánygyártás globális helyzetét és az erre ható tényezőket, trendeket elemezzük.
A NAK beszállítóipari alosztálya részére készített átfogó helyzetelemzést Kulik Zoltán. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója, aki egyben az alosztály vezetője is, friss nemzetközi adatokkal alátámasztva mutatta be a takarmánygyártás globális alakulását és az azt befolyásoló legfontosabb tényezőket.
Tavaly Európában közel 5, a világban pedig 0,4 százalékkal csökkent a takarmánygyártás.
Egy évek óta pozitív trend változott meg a világ takarmánykibocsátásában, mely többek között a fogyasztói szokások átalakulásával magyarázható – mondta el lapunknak Tóth Péter, a Vitafort Zrt. kereskedelmi koordinátora. 2022-ben 1,266 millió tonna volt az összes termelt mennyiség, ami 2021-hez képest 5,4 millió tonnás csökkenést mutat. A 0,4 százalékos kiesést Európa (-4,7%) volumencsökkenése okozta. Az öreg kontinens 2022-ben 12,9 millió tonnával kevesebb takarmánnyal járult hozzá a teljes kibocsátáshoz, mint egy évvel korábban, emellett Ázsia (-0,5%) és Afrika (-3,9%) termelése is csökkent.
A Covid-járvány, az orosz-ukrán háború és a tavalyi gyenge terméseredmények hatására csökkent az állatállomány és így a vásárolt takarmányok mennyisége is.
A HÚSMARHA- ÉS SERTÉSTAKARMÁNY GYÁRTÁSA CSÖKKENT LEGJOBBAN
Világviszonylatban a brojler, a tojótyúk, az akvakultúra és a petfood szektorok több, míg a sertés, a tejelő tehén és a húsmarha ágazatok kevesebb takarmányt használtak fel, mint a korábbi évben. Mindeközben Európában az aquakultúra és a petfood kivételével mindenhol mérséklődés tapasztalható. A húsmarha- és sertéstakarmány gyártása drasztikusan csökkent a kontinensen: 10,1 és 8,3%-kal. A világ sertéstakarmány-felhasználásának erős csökkenését egyértelműen az európai visszaesés okozta, melyhez jelentősen hozzájárult a megállíthatatlannak tűnő sertéspestisjárvány.
HAZÁNKBAN IS CSÖKKEN AZ ÁLLATLÉTSZÁM
Az európai sertésállomány-csökkenés hazánkban is tapasztalható volt. 2022-ben 6%-kal, 2023 közepén pedig további 5,7%-kal volt kevesebb sertés, mint egy évvel korábban. A sertésátvételi árak hatalmas pályát írtak le 2022 év eleje óta: indultak a 400 Ft/kg körüli árról és másfél év alatt 770-780 Ft/kg szintre emelkedtek. Az elmúlt hetekben, ahogyan az várható volt a takarmányárak jelentős csökkenése miatt, a felvásárlási árak is csökkenni kezdtek. Nagy kérdés, hol áll meg ez a tendencia. A szarvasmarha-állomány is csökken, ezen belül is elsősorban a tejtermelő tehenek létszáma, de a húsmarhaállomány évek óta tartó növekedése már a múlté és az elmúlt évben ebben az ágazatban is enyhe létszámcsökkenés tapasztalható. A madárinfluenza miatt 2022-ben jelentős mennyiségű baromfiállományt kellett felszámolni, de ennél az ágazatnál viszonylag gyors a regeneráció, és a létszám visszaállt a 2021-es szintre.
Árpából, búzából és napraforgóból az elmúlt 6 év legmagasabb mennyiségét takaríthattuk be, és a kukorica is várhatóan eléri a gyenge átlagosnak mondható 6 millió tonnát.
ÁRPA, BÚZA, NAPRAFORGÓ ÉS KUKORICA IS ELÉG TERMETT
A termésátlagok 2022-ben minden kultúra esetében rekord alacsonyak voltak. Az idei időjárás különösen kedvezett a repcének (3.131 kg/ha) és a szójának (3.037 kg/ha), az őszi árpának (5.510 kg/ha), az őszi búzának (5.609 kg/ha), a napraforgónak (2.979 kg/ha) és a kukoricának (7.926 kg/ha) pedig egy erős közepes átlagot hozott (2023. október 25-i adatok szerint). Azt szokták mondani, hogy a vantól nem kell félni, de ez most nem teljesen így van a gabonákat illetően. A hazai össztermés az átmenő készletekkel együtt meghaladja a hazai tárolókapacitásainkat, ahol mindemellett az a beragadt toxinos kukorica is megtalálható, amire egyelőre nincs megoldás.
A teljes cikk a novemberi Magyar Állattenyésztők Lapjában olvasható
