Állattenyésztők Napja

2022. szeptember 29. csütörtök - 09:30 - 12:30

2022. szeptember 29-én  Kaposváron, a MATE Campusán tartották meg a II. Állattenyésztők Napját. Az állattenyésztők azok, akik soha nem riadnak vissza a kihívásoktól – mutatott rá a gazdák minden tiszteletet érdemlő hozzáállására az esemény fővédnöke, Dr. Nagy István agrárminiszter beszédében. Összeállt a három pillér, az állattenyésztők, a minisztérium és a oktatás jeles képviselői kiváló együttműködésben dolgoznak – hívta fel a figyelmet az összefogás erejére Zászlós Tibor, MÁSZ elnök. A rendezvényt a Magyar Állattenyésztők Szövetsége az Agrármarketing Centrummal közösen szervezte, amelyet még a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatott.

Szent Mihály napját, a behajtás és számadás hagyományos ünnepét a MÁSZ kezdeményezésére az Országgyűlés 2020-ban egybehangzó szavazással az Állattenyésztők Napjává nyilvánította. A rendezvény szervezői a hagyományokra alapozva minden évben ezen a napon szeretnék az emberek figyelmét felhívni az állattenyésztők áldozatos munkájára.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy az állattenyésztési ágazatnak számtalan kihívással kell megbirkóznia, ugyanakkor felértékelődött a szerepe és a közgondolkodásban való megítélése. Idén a MATE állattenyésztő alapképzésére jelentkezett hallgatók száma megháromszorozódott, ami mindenképpen örvendetes. Az ágazat jövője abban van, hogy találunk-e megfelelő mennyiségű ambíciózus fiatalt, akikkel ki tudjuk szolgálni a felmerülő igényeket– zárta sorait reményekkel telve a rektor.

Vannak, akik a munka nehezebb végét fogják meg. Ezek az állattenyésztők. Minden tiszteletem az Övék, hogy ezen nehéz körülmények között is kitartóan, alázattal végzik munkájukat, hogy az emberek asztalára minden nap friss étel kerülhessen – kezdte köszöntőjét Dr. Nagy István agrárminiszter. Kiemelte, micsoda helytálló képesség, erő, kitartás van ebben az ágazatban.  Felhívta a figyelmet, hogy a mai nappal megjelent rendelet értelmében több mint 6 milliárd forint rendkívüli támogatást kaphatnak a baromfi- (4,2 mrd) és sertéstartók (1,9 mrd). A miniszter úgy véli, hogy a 2023. január 1-jén hatályba lépő új Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszere kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent, egyúttal nagy sikernek nevezte az állattenyésztők szempontjából, hogy fokozatos csökkentés mellett, de 2027-ig megmaradnak a hazai forrásból finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások.

Bustyaházai László, a Gabonaszövetség Takarmánygyártók Tagozatának elnöke beszédét a következőképpen kezdi: „A mai kor hősei ülnek itt a teremben, hiszen 8 milliárd ember éhezik a földön, s az állattenyésztők azok, akik a mindennapi ételről gondoskodnak”. A takarmánygyártók nevében szoros együtt gondolkodásra és együttműködésre hívta fel a figyelmet. A takarmánygyártás és az állattenyésztés egymástól elválaszthatatlan. Kiemelte, a következő időszak takarmánygyártásának előrejelzése szinte lehetetlen, mert tele van bizonytalansággal. Az biztos, hogy alternatív megoldásokra van szükség az alapanyagok felhasználásának terén (pl. a szója kiváltása egyre sürgetőbb). Az input anyagok áremelkedése sajnos velünk fog maradni még egy darabig, emellett a logisztikai nehézségek rengeteg kockázatot rejtenek magukban. Hozzátette,  a fogyasztói elvárások egyre nagyobb szerepet kapnak a fejlesztési célok megfogalmazásánál.

Dr. Bajnok Márta (MATE Állattenyésztési Tudományok Intézetének egyetemi adjunktusa) a Gyepgazdálkodási Munkacsoport létrejöttének előzményeiről és az AM által támogatott országos gyepállapot felmérési projekt céljairól és előzetes eredményeiről számolt be. Több, mint 23.000 ha gyepet mértek fel az országban, amelynek 69%-a Natura 2000 terület. Az adatfeldolgozás és a statisztikai kiértékelés megkezdődött. Kialakult egy rendkívül összetartó közösség egyetemi oktatók, kutatók, gazdálkodók és a MÁSZ munkatársai közreműködésével. A tavasszal elvégzett online felmérésre több mint 1000 aktív gazda jelentkezett, ami a jelenleg hozzáférhető legfrissebb és leghitelesebb gyepgazdálkodási adatbázist jelenti. Megalkottunk egy részletes módszertani leírást, ami az országos gyepkataszter létrehozását lehetővé teszi és egy kódszámrendszert, ami a gyepek értékéről nyújt átfogó szakmai információkat – tájékoztatott a szakember.

A húsvita bonyolult és megosztó – foglalta össze előadása elején Dr. Wagenhoffer Zsombor MÁSZ ügyvezető igazgató a téma lényegét, majd így folytatta: A vita nemcsak a hús közvetlen egészségügyi hatásairól szól, hanem környezet- és klímavédelmi, valamint etikai, vallási kérdésekről.

Az elmúlt évtizedekben egyre erőteljesebb támadások érik a húsfogyasztókat, mondván, hogy egészségtelenül élnek. Eleinte a vegánok, majd később a klíma aktivisták álltak a húsellenes lobbi és hangos kisebbség élére. 2015-ben a WHO Rákkutató Ügynöksége közleményében „valószínűsíthetően rákkeltőnek” minősítette a vörös húsokat és rákkeltőnek a feldolgozott húsokat. Ez kiváló hivatkozási alapot jelent azóta a húsfogyasztást ellenzőknek, ugyanakkor egyre több tudományos kutatás eredménye cáfolja ezt az állítást. A helyzet az, hogy a dolog sokkal bonyolultabb, mint azt korábban hitték, illetve mint amennyire a húsellenesek ezt leegyszerűsítették. Attól, hogy valaki húst, vörös húst vagy akár feldolgozott húst eszik, még nem lesz beteg, sőt a húsevők döntő hányada teljesen normális ember, akinek van lelkiismerete, aki aggódik a gyerekeiért, a Föld jövőjéért  és szereti az állatokat – hívta fel a figyelmet Wagenhoffer Zsombor, aki szerint az egészségünk és a bioszféra megőrzésének módja nem a húsevés és az állattartás megbélyegzése, hanem a kiegyensúlyozott táplálkozás és a mértékletes életmód.

(fotók: AM/Fekete István)

Tagok

barion

A honlapot készítette: MACROWEB