Új év, új kihívások és persze új fogadalmak. Nincs ez másképp a mi ágazatunkban sem. A kihívásokból az állattenyésztőknek mindig kijut, ez nem az a szakma, ahol a siker csak úgy az ölébe hull az embernek, itt minden pici eredményért meg kell küzdeni. A kalandorok és a gyors meggazdagodást keresők ebben az ágazatban elég hamar elvéreznek, itt a rövidtávú gondolkodás nem működik.
Az év elején sokunkban megfogalmazódnak azok a célok, amiket szeretnénk megvalósítani az új esztendőben és azok az elvásárok, amiket a kitűzött célok eléréséhez elengedhetetlennek tartunk. Akkor gondolkozunk jól, ha az elvásárokat először magunkkal szemben fogalmazzuk meg és ebben vagyunk a legszigorúbbak. A külső tényezők természetesen fontosak, de az azokkal szemben támasztott elvárásainkat könnyebb megfogalmazni és még könnyeb azokra fogni majd, hogy miért nem sikerült célunkat elérni. Magunkat csapjuk be, amikor kudarcaink magyarázataként mindig másban és másokban keressük a hibát.
Egyre több jel és tényadat utal arra, hogy a magyar állattenyésztés túljutott az évtizedekig lefelé tartó pályájának holtpontján. Kormányzati oldalról ezeket a számokat és folyamatokat nyilván sokkal szebbnek látják – ez kiderül a vetető szakpolitikusok lapunknak adott interjúiból – de ha a rózsaszín szemüveget levesszük, akkor is maradnak látható sikerek és eredmények. A tejágazat sokkal szervezettebb ma, mint volt évekkel ezelőtt, a termelési mutatók folyamatosan javulnak. A sertéságazatban a feketegazdaság aránya jelentősen csökkent, az üzemek között egyre több teljesít a nemzetközi elvásároknak megfelelően, a húsmarha állomány soha nem látott mértékben nőtt 10 év alatt, a juhágazatban jó jel, hogy a feldolgozás elmozdult mélypontjáról és évről-évre több juhhúst exportálunk bárány helyett.
Feladat persze van bőven minden ágazatban és minden szinten, amit már az új évben el kellene kezdeni megvalósítani. A tenyésztőknek például a fejlesztésekre az eddigieknél is nagyobb figyelmet kellene fordítani, hiszen forradalmi változásokon megy át a szakmánk, amivel lépést kell tudni tartani. Ennek finanszírozásával kapcsolatban érdemes felkeresni és tárgyalni a bankokkal. Egyre több pénzintézet hoz létre agrár ágazati csoportot mert felismerték azt, amit mi régóta mondunk, hogy van jövője a magyar mezőgazdaságnak. Ez a jövő azonban csak akkor lesz sikeres, ha sok pénzt, tőkét fektetünk az innovációkba és fejlesztésekbe. E lapszámunkban a mezőgazdasági hitelezésben meghatározó bankok szakértőit kérdeztük, mit várnak az új esztendőtől és milyen szolgáltatásokkal fogják a gazdákat segíteni abban, hogy ne csak életképesek, de versenyképesek is legyenek.
Reméljük idén kiderül sok részlet a 2020 után várható támogatásokkal kapcsolatban. Az EU Bizottságának májusig kellene közzétennie javaslatait az új támogatási rendszerre vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban időről-időre felröppennek találgatások, kiszivárogtatások és álhírek. Jó lenne minél hamarabb tisztán látni, hiszen az állattenyésztésben évekre előre kell terveznünk és hoznunk döntéseket. A globális folyamatokat elnézve most úgy tűnik, jók az állati termékek piaci kilátásai, ami jó hír, de ehhez azonnal hozzá kell tenni, hogy a kockázatok viszont nagyobbak mint bármikor. Annak érdekében, hogy a gazdák minél pontosabb és szakmaibb képet tudjanak alkotni a bennünket körülvevő, egyre zűrzavarosabbá váló világról, igyekszünk lapunkban összefoglalni azokat az ismereteket, amelyek sokat segíthetnek a jó döntések meghozatalában.
Ezen gondolatok jegyében kívánunk minden Kedves Olvasónknak egészségben teljes, boldog új évet!
Wagenhoffer Zsombor
