Arcél - Dr. Pataki Balázs

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter neves állami és miniszteri kitüntetéseket adott át. Ennek apropóján a Konkoly-Thege díj idei ünnepeltjével, Dr. Pataki Balázzsal, a Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületének ügyvezető elnökével beszélgettünk.

Szombathelyen született 1952-ben. Gyermekkorát Vassurányban és Bekölcén töltötte, majd a család Gyöngyösre került. Szakmai ismereteinek alapjait a gyöngyösi mezőgazdasági technikumban  kiváló tanárok keze alatt szerezte meg. Későbbi életére nézve meghatározó volt a gyöngyösi méntelepen gyakornokként eltöltött időszak. Ekkor kötelezte el magát a lovak, a lótenyésztés mellett. 1976-ban Gödöllőn állattenyésztő agrármérnök diplomát, majd ugyanott 1983-ban doktori fokozatot szerzett. Disszertációjában a ménállomány szerkezeti összetételének hatását vizsgálta a lótenyésztésre. 1982-ig Debrecenben és Nyíregyházán dolgozott lótenyésztési felügyelőként, majd kirendeltség-vezetőként, az OLF átszervezéséig. 1989-ig vezetője volt a herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézet Lótenyésztési Osztályának, majd még további tíz évig a kutatóintézet munkatársa maradt másodállásban. A kutatóintézetben főként a hagyományos lófajták megőrzésének kérdéseivel foglalkozott, az itt végzett kutatások nyújtottak alapot a későbbi fajtatenyésztő egyesületek megalakulásához. 25 évig az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet, valamint jogutódai (OMMI, MgSzH, Nébih) Lótenyésztési Osztályán dolgozott osztályvezető helyettesként, ahol többek között az állami fedezőmének apaállat-gazdálkodási feladatait látta el, majd a Lóútlevél Iroda vezetésével bízták meg. Alapítója és 2000-ig ügyvezető elnöke volt a Kisbéri félvér Lótenyésztő Országos Egyesületnek, ahol jelenleg is a Tenyésztői Bizottság vezetője. 2013 áprilisától a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete ügyvezető elnöke. 1984-2016-ig nemzetközi fogat versenybíró. A Debreceni Egyetem címzetes docense. Több lótenyésztési szakkönyv szerzője, társszerzője. 2014. augusztus 20-án Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült a lótenyésztés rendszerváltást követő, társadalmi alapokon történő újjászervezésében, valamint a lovassport terén végzett kiemelkedő tevékenységéért. 2017. március 15. alkalmából tenyésztőszervezeti munkája, valamint a lovas hagyományőrzés és kultúra ápolása terén elért eredményeiért Konkoly-Thege díjjal tüntették ki.

Mennyire lepte meg, hogy megkapta a Konkoly-Thege díjat?

2016-ban volt ötven éve, hogy lovas pályafutásom elkezdődött. Egyesületünk társadalmi elnöke, Szendrő Péter professzor úr jelezte, hogy ebből az alkalomból szeretne valamilyen elismerésre felterjeszteni, de hogy ebből végül Konkoly-Thege díj lett, azt csak közvetlenül a díj átadása előtt tudtam meg. Mondanom sem kell, nagyon örültem neki, mert amellett, hogy ez a tenyésztés-szervezésben végzett munka legmagasabb szintű elismerése, személy szerint igen nagyra becsülöm Konkoly-Thege Sándor gyakorlati és szakirodalmi munkásságát.

 

Milyen eredményekre a legbüszkébb, amiket sikerült megvalósítani?

Már fiatal koromtól fogva nagyon foglalkoztatott a hagyományos fajták, elsősorban a kisbéri-félvér megőrzése, fenntartása, noha ebben az időben éppen ezeknek a fajtáknak az átkeresztezése volt a hivatalos irányvonal. Emiatt már egyetemistaként is sorra látogattam a hagyományos magyar fajtákat tenyésztő méneseket, feljegyzéseket gyűjtöttem, megismertem az állományukat. A felügyelőségen is igyekeztem működési területemen ezeket a méneket összegyűjteni, alkalmazni az általam felügyelt törzstenyészetekben. Emiatt voltak is szakmai vitáim akkori felettesemmel, aki szerint ezek a fajták már „tenyészuntak”, kár velük foglalkozni, át kell őket keresztezni a nyugati sportló fajtákkal. Ennek a szemléletnek a következtében 1973-ra a lótenyésztésben elértük, hogy a gidrán fajta törzsállományában már csak 16 kanca és 3 mén volt megtalálható, és a hortobágyi nóniusz ménesben felállított 6 mén közül csak egy volt nóniusz. Mint az Agrártudományi Egyesület ifjusági titkára több fórumon is megpróbáltam tenni ez ellen, részben ennek volt köszönhető, hogy 1982-ben Ócsag Imre professzor úr meghívott utódjának a herceghalmi kutatóintézetbe: hivatalosan foglalkozhattam az őshonos fajták megőrzésével, amely időközben már elfogadott programmá is vált. Nagy örömömre szolgált, sikernek éreztem, amikor a rendszerváltást követően elsőként megalakítottuk a Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesületet, amelyet aztán a „többiek” is követtek. Ezekben az egyesületekben elszánt, lelkes emberek fáradoznak azért, hogy állattenyésztési kultúránk régi fajtákban megtestesülő értékei továbbra is fennmaradjanak.

Büszke vagyok a szakmai ismeretek terjesztésében végzett munkásságomra is. Pedagógus családból származom, lobog bennem a tanítás vágya. Úgy érzem, tartozom a megszerzett ismereteim továbbadásával azoknak, akiktől én is tanultam. Ez motivált a szakirodalmi tevékenységre, publikációkra, és az oktatásban vállalt szerepre. Életem egyik legnagyobb elismerése volt, amikor a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektora címzetes docenssé nevezett ki.

Nagy örömot okoz a szakmai kiállítások, rendezvények szervezése, az azok lebonyolításában végzett tevékenységem. 1970-től valamennyi OMÉK-on részt vettem. Kezdetben mint kisegítő, majd mint a lótenyésztési bíráló bizottság tagja és a lovas kiállítás üzemeltetője. Mint szakkommentátor, valamennyi  szakmai kiállításon, lovas rendezvényen  igyekszem a közönség számára közérthetően elmondani a lóval kapcsolatos hagyományokat,  ismereteket;  közelebb hozni a szakmát és az attól gyakorlatban eltávolodott embereket. Azt tapasztalom, hogy ennek igen kedvező a visszhangja, ez természetesen nagyon jól esik számomra.

Mik azok a régi tenyésztési eljárások, minták és praktikák, amiket érdemes ma is alkalmazni és milyen újításokra van szükség?

A hagyományos fajták fenntartása, megőrzése nem lehet egy statikus állapot. Régi magyar fajtáink azért maradtak fenn és lettek nemzetközi hírűek, mert mindig egy valós célt testesítettek meg a hazai környezeti, társadalmi, és tudati feltételek között. A fajtafenntartásban sem elegendő csak a tradicionális vonalak és kancacsaládok gyűjteményszerű megőrzésére törekedni, hanem a hagyományos tenyésztéstechnikai eljárásokat, hasznosításokat, kipróbálási módokat kell alkalmazni a mai körülmények között. Ez sokkal nehezebb feladat, mert míg korábban a ló szerepe az élet minden területén része volt a hétköznapoknak, ma a ló hasznosítása a legnagyobb probléma. Sok tenyésztő csak tartja, nézegeti, eteti az állományát, de nem használja. Használat, kipróbálás nélkül pedig nem lehet kiválasztani, hogy melyik a jobb egyed, így a szelekció is csak a szépség és az emberhez való viszony tekintetében érvényesül. Ez azonban a későbbiekben a fajták leromlásához vezethet. Ennek megakadályozására próbálunk hagyományos fajták részére kiírt versenyeket, bemutatókat szervezni, és elérni, hogy a kisebb követelményű versenyeken, a lovas idegenforgalomban s egyéb helyeken ne a divatos külföldi fajtákkal, vagy a származás nélküli egyedekkel szerepeljenek, hanem régi fajtáink egyedeit használják.

A lipicai ló helye hol van ma és milyen szerepe lehet a fajtának a lovas ágazatban?

A lipicai fajta viszonylag jó helyzetben van a többi hagyományos fajtához képest.  A névadó lipicai ménes megalapítása óta 437 év telt el, a fajta mai ménvonalai az 1700-as évek vége – 1800-as évek eleje óta változatlanok, tehát a fajtatát egy nagyfokú genetikai stabilitás jellemzi. Ezt a DNS vizsgálatok is bizonyítják: a fajta DNS struktúrája szignifikánsan eltér a többi fajtákétól. Ennek ellenére az állomány – éppen a már korábban említett hasznosítási mód változása miatt – nemzedékről nemzedékre alakul, miközben alapvető fajtajegyeit megtartja. A nemzetközi tenyésztő szövetségben (LIF) már nemcsak a hajdani monarchiabeli országok vesznek részt, hanem egyre több, esetenként távoli ország (Chile, Új Zéland, Dél-Afrika) is érdeklődik a fajta iránt. Magyarország lipicai tenyésztése nemzetközileg elismert, Dallos Andor személyében a szervezet alelnökét adja. Igen jók a kapcsolataink, lovaink egy része évről évre külföldi piacra kerül. A magyar lipicai lovak igen eredményesek a fogatsportban. Világbajnokaink közül legtöbben lipicai lovakkal érték el eredményeiket, és a magyar fogathajtó sportban még mindig meghatározó a lipicai lovakkal versenyzők aránya. Ez azt jelenti, hogy a fajta megtalálta a helyét a mai modern körülmények között is. A lipicai ló eleganciája, tetszetős mozgása, a fajta viszonylagos egyöntetűsége olyan érték, amelynek köszönhetően fennmaradása hosszú távon is biztosítottnak tűnik. Ebben az évben egy új kezdeményezés indul Szilvásváradon, a Barokk-ló kupa. Ezzel szeretnék a szervezők a lipicai lófajtát (az andalúz, luzitano, kladrubi stb. rokonfajták mellett) a díjlovagló sportba is elterjeszteni.

A Lipicai Lótenyésztők Egyesületének tagsága, nyilvántartott állománya hogyan alakult az elmúlt években és milyen céljaik vannak a következő években?

Az Egyesület tagsága 2017. január 1.-én 346 fő, illetve szervezet volt. Ezek közül lóállománnyal rendelkezik 276 természetes és 23 jogi személy. A törzskönyvi nyilvántartásban 795 kanca és 79 fedezőmén szerepel.  Ez az előző néhány évhez képest (nem utolsósorban a génmegőrzési pályázat újraindulásának köszönhetően) némi növekedést mutat, de elmarad az ezredforduló csúcslétszámától. Ebben az időben a kancaállomány megközelítette az ezret, a megszületett csikók száma 400 fölött volt. Már akkor látszott, hogy egy ilyen exkluzív fajta  piaca nem tud ilyen mennyiségű szaporulatot hosszú távon felvenni, de igen jók voltak az árak, Romániából nagy mennyiségű fajtatiszta állomány került be az országba. Sajnos a hirtelen konjunktúra azt is eredményezte, hogy a minőségileg gyönge egyedeket is tenyésztésbe vették. Ez azzal járt, hogy néhány év alatt egy túltermelés alakult ki, csökkent a kereslet, lementek az árak, felhígult az állomány. Tenyésztőink közül többen emiatt felhagytak a tenyésztéssel, míg mások a fedeztetések csökkentésével reagáltak.

A kereslet tekintetében a 2016. év némi javulást hozott, de jól látni, hogy csak a minőségi egyedek előállítása lehet hosszú távon az eredményes. Sajnos sok tenyésztőnek nincsenek meg az adottságai, ideje, tudása a felnevelt szaporulat betanítására. Pedig tudomásul kell venni, hogy a nyers csikót csak az előállítási költség alatt lehet értékesíteni, a vevők egyre inkább kész lovat keresnek.

Egyesületi szinten kiemelt célunk a tenyészállomány minőségének javítása. Ennek érdekében szigorítottuk a mén tenyésztési engedélyek kiadásának követelményeit, a kancaszemléken a tenyészbírálatok kiterjesztésével igyekszünk tagjainkat szembesíteni állományuk minőségével. Ez természetesen érzéseket, érdekeket sért, de a cél érdekében meg kell tenni. Nem írhatjuk ugyan elő a tenyésztőnek, hogy melyik kancát fedeztesse, de törekszünk arra, hogy meggyőzéssel, a szakmai ismeretek terjesztésével segítsük azokat, akik a minőségre törekszenek. Ebben az évben kísérletképpen bevezettünk egy olyan belső támogatási módot, hogy az I. osztályú minősítést kiérdemelt kancáknak a fedeztetési díjához – amennyiben az Egyesület tenyésztési bizottsága által ajánlott ménnel fedezteti a gazdája – hozzájárulunk.

Ebben az évben is kiemelt célunk az országos szak-kiállításokon (Hódmezővásárhely, Debrecen, Kaposvár, OMÉK) való színvonalas részvétel. Nemzetközi kapcsolataink tovább fejlesztése terén fontos esemény lesz, hogy június 7-9 között Szilvásvárad ad otthont a nemzetközi szövetség (LIF) szakmai továbbképzésének. Fokozatosan, lépésről lépésre, a már elért eredmények megtartása mellett szeretnénk a fajta kedveltségét, piacképességét javítani. Ennek érdekében mindenkivel, aki ehhez kedvet érez, és tenni akar érte, szívesen működünk együtt.

Lapszám, melyben a cikk megjelent: 

Időjárás

Budapest

Today, június 23, 2017
12:00-18:00

Szép idő

Szép idő
30 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Debrecen

Today, június 23, 2017
12:00-18:00

Záporeső

Záporeső
30 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Kecskemét

Today, június 23, 2017
12:00-18:00

Részben felhős

Részben felhős
33 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szolnok

Today, június 23, 2017
12:00-18:00

Záporeső

Záporeső
32 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szeged

Today, június 23, 2017
12:00-18:00

Gyenge zápor

Gyenge zápor
33 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Pécs

Today, június 23, 2017
12:00-18:00

Felhős

Felhős
32 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Tagok

barion

A honlapot készítette: MACROWEB