Magyar Állattenyésztők Szövetsége alapszabálya

2009. JÚNIUS

Hatályos: 2009. június 5.-i küldöttgyűlés határozata alapján
Budapest, 2009. június 5.

Fekete Balázs
elnök (képviselő)

Dr. Wagenhoffer Zsombor
ügyvezető igazgató (képviselő)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szövetség elnevezése: Magyar Állattenyésztők Szövetsége
Székhelye: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Alapítás éve: 1995.
Pecsétje: Körbélyegző a Szövetség nevével és emblémájával.

2. A szövetség a magyarországi állattenyésztő szövetségek, valamint ezekkel rokon jellegű tevékenységet folytató egyéb egyesületek (társadalmi szervezetek) országos szövetsége.
A szövetség működését az egyesületekre vonatkozó jogszabályok és jelen alapszabály alapján fejti ki.

3. A szövetség törvényességi felügyeletét a Fővárosi Főügyészség látja el.

II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI

1. A szövetség célja: a magyar állattenyésztés társadalmi, gazdasági elismertségének fokozása, tradicionális értékeinek megőrzése, ápolása, az állattenyésztés ágazatpolitikai, fejlesztési, kutatási, szakképzési koncepcióinak előkészítésében, elfogadtatásában és végrehajtásában történő aktív közreműködés, az állattenyésztéssel foglalkozó szakemberek érdekeinek képviselete, tevékenységük, fellépésük összehangolása; az egységes tenyésztésszervezeti infrastruktúra kialakításának elősegítése; a nemzetközi állattenyésztési integrációba való bekapcsolódás, az állattenyésztés minőségi színvonalának javítása, az állattartás, állattenyésztés iránti érdeklődés felkeltése, a szakmai hozzáértés növelése, az egészségesebb étkezési és életmódbeli szokások terjesztése, az állatok és az emberek egészségének védelme, a környezet és természet, valamint az állatok kímélete és védelme.


2. A szövetség feladata, hogy:
a/ Növelje az állattenyésztés iránti érdeklődést, és a tenyésztői munka minőségét,
b/ Lássa el mindazokat a feladatokat, melyeket tagszervezetei meghatároznak, és amire az FVM jogszabályban felhatalmazza, megbízza,
c/ Hatékony információáramlást tegyen lehetővé a tenyésztők és állattartók számára,
d/ Működjön közre a főbb tenyésztési célkitűzések meghatározásában és megvalósításában a tagok igénye alapján;
e/ Működjön közre az állattenyésztés szakmai fejlesztésében, így
- az állattenyésztés céljait szolgáló intézmények, létesítmények létrehozásában,
- a szakirodalom és szaksajtó létrehozásában, terjesztésében,
- a tenyésztési, tartási, takarmányozási, forgalmazási információ szolgáltatás és szaktanácsadás terén,
- bemutatók, kiállítások, tenyészszemlék szervezése terén,
- a szakmai képzésben és továbbképzésben,
- az állattenyésztés propagandájában.
f/ Segítse elő a tagszervezetek tevékenységének összehangolását,
g/ Adjon teret az állattenyésztő tagszervezetek közös célkitűzéseinek
együttes megvalósítására,
h/ Képviselje a magyar állattenyésztést hazai és nemzetközi fórumokon, a minisztérium és hatóság előtt,
i/ Segítse elő a magyar állattenyésztők nemzetközi integrációkba való
bekapcsolódását,
j/ Támogassa és saját eszközeivel segítse az állatok, a természet, a környezet védelmét.
k/ Lássa el tagjai érdekvédelmét és érdekképviseletét
l/ Támogassa az állattenyésztési kultúra és a hagyományok ápolását
m/ Támogassa tagjait anyagi eszközökkel is a szervezetek megerősítése érdekében.

E feladatok ellátásában a szövetség együttműködik az érintett állami és társadalmi szervekkel, az állattenyésztés és állati termék előáállítás szereplőivel.

3. A szövetség feladatainak ellátására gazdálkodó szervezeteket hozhat létre.

III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

1. Alapító tagok: A szövetség alapításában közreműködő és a szövetséget létrehozó tagok:

1. Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége
cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
2. Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége
cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
3. Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Szervezetek Szövetsége
cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
4. Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetsége
cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.

Az alapító tagok mindenkori elnökei a szövetség alelnökei.

2. A szövetség teljes jogú tagja lehet, amennyiben a szövetség alapszabályát elfogadja:
a/ Elismert tenyésztő szervezetek országos állatfaji szövetségei,
b/ Elismert tenyésztő szervezet, amely egy egész állatfaj országos képviseletét látja el,
(A továbbiakban a/-b/ együtt: tagok.)
A szövetség tagjai egyidejűleg más szövetségnek is tagjai lehetnek.

3. Társult tagok lehetnek mindazon társadalmi szervezetek, melyek az állattenyésztés valamely területén, annak fejlesztése érdekében tevékenykednek, de működésük nem az állattenyésztési törvény hatálya alá tartozik. A társult tagnak a szövetség alapszabályát el kell fogadnia, véleményezési, küldöttjeinek szavazati joga van és vállalja a szervezet erkölcsi és anyagi támogatását.

4. A szövetség pártoló tagja lehet minden olyan jogi személy és szervezet, valamint minden magyar és külföldi nagykorú személy, aki a szövetség alapszabályával egyetért és vállalja a szövetség erkölcsi és anyagi támogatását.

5. Tiszteletbeli tagok: olyan köztiszteletben álló, a szövetség érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személyek, akiket a közgyűlés tiszteletbeli tagokká megválaszt.

6. A szövetségbe való felvétel az (2), (3), (4) bekezdésbeni tagfelvételi kérelmeknél nem tagadható meg, ha azt olyan jogi személy kéri, amely a tagsági feltételeknek megfelel és a szövetség alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja.

7. Tagsági viszony létesítése és megszűnése

a/ A szövetségbe való be- és kilépés önkéntes.
- Teljes jogú tagok esetében a tagsági viszony a kitöltött és aláírt belépési nyilatkozattal, elnökségi egyetértés után a tagdíj befizetésével létesíthető.
- Társult tagok esetében tagsági viszony írásos kérelemre, elnökségi jóváhagyással létesíthető és kezdete a tagdíj befizetésétől számítható.
- Pártoló tagság a belépési nyilatkozat kitöltésével és a szövetség részére támogatás felajánlásával létesíthető, az elnökségi egyetértés után.
- Tiszteletbeli tagot a szövetségi tagok bármelyikének javaslata alapján a közgyűlés minősített többséggel választ.

b/ A tagok tagsági viszonya a szervezet kilépésével, jogutód nélküli megszűnésével, fegyelmi kizárással vagy a tagdíjfizetés egy éves elmulasztása miatti törléssel szűnik meg. Önkéntes kilépés esetén a kilépési szándékot legkésőbb a tárgyév november 30-ig kell bejelenteni írásban az elnöknek. E határidőig bejelentett kilépési szándék esetén a tagság december 31-ével szűnik meg.

c/ A társult és pártoló tagság, írásban bejelentett kilépéssel, a tagdíj befizetés egyévi elmulasztása miatti törléssel, vagy fegyelmi kizárással szűnik meg.

d/ A kizárásról, törlésről az elnökség dönt. A kizárt tag a küldöttközgyűléshez fellebbezhet. A kizárt tag a szövetség felé semminemű igénnyel nem léphet fel.
A kizárás nem érinti a szövetségnek a hátralékos tagdíjra, illetőleg egyéb a szövetség felé fennálló tartozás kiegyenlítésére vonatkozó követelését.

8. Az alapító és teljes jogú tagok jogai és kötelezettségei:

a/ Az alapító és teljes jogú tagok jogai:
- a szövetség közgyűlésén a IV. fejezetben meghatározott számú küldött útján képviseltetheti magát, részt vehet a határozatok meghozatalában, szavazati joga van, képviselője tisztségre választható.
- véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a szövetséget, illetőleg az állattenyésztést érintő bármely kérdésben, felvetéseire érdemi választ kell kapnia.
- A szövetség valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag jogosult a bíróság előtt megtámadni, a tudomására jutástól számított 30 napon belül.
- Azt a határozatot, amely az alapszabályba ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeit lényegesen sérti, bármely tag, bíróság előtt megtámadhatja a határozat hozatalt követő 30 napon belül, kivéve, ha a határozat hozatalhoz vagy szavazatával, vagy írásban hozzájárult.

b/ Az alapító és teljes jogú tagok kötelezettségei:
- a szövetségi alapszabály és a szövetségi szabályzatok betartása, tagjaikkal történő betartatása,
- a szövetségi célok elérésének, a szövetség tevékenységének elősegítése, erkölcsi és anyagi támogatása,
- a közgyűlés által megállapított összegű szövetségi hozzájárulás (szövetségi tagdíj) az Elnökség által meghatározott módon történő befizetése

9. Társult tagok jogai és kötelezettségei:

a/ A társult tagok jogai:
- a szövetség közgyűlésén a IV. fejezetben meghatározott számú küldöttek útján képviselteti magát. A küldött részt vehet a határozatok meghozatalában, szavazati joga van.
- véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a szövetséget illetőleg az állattenyésztést érintő bármely kérdésben, felvetésére érdemi választ kell kapnia.
- A szövetség valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag jogosult a bíróság előtt megtámadni a tudomására jutástól 30 napon belül.
- Azt a határozatot, amely az alapszabályba ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeit lényegesen sérti, bármely tag, bíróság előtt megtámadhatja a határozathozatalt követő 30 napon belül, kivéve, ha a határozathozatalhoz vagy szavazatával, vagy írásban hozzájárult.

b/ A társult tagok kötelezettségei:
- a szövetségi alapszabály és a szövetségi szabályzatok betartása, tagjaikkal történő betartatása,
- a szövetségi célok elérésének, a szövetség tevékenységének elősegítése, erkölcsi és anyagi támogatása,
- a közgyűlés által megállapított összegű szövetségi hozzájárulás (szövetségi tagdíj) az Elnökség által meghatározott módon történő befizetése

10. Pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei

a/ A pártoló és tiszteletbeli tag jogai:
- véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a szövetséget érintő bármilyen kérdésben, tanácskozási joga van.

b/ A pártoló és tiszteletbeli tag kötelezettségei:
- az alapszabály betartása,
- a szövetség erkölcsi támogatása,
- a szövetség tevékenységének elősegítése,
- a pártoló-tagdíj befizetése.
 

IV. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

1. A küldöttközgyűlés

A küldöttközgyűlés a szövetség legfelső szerve. A tagok az érdekeiket a küldöttközgyűlésen közvetett módon, a küldötteken keresztül érvényesítik. A küldöttközgyűlést a tagszervezetek által delegált küldöttek alkotják.
A küldöttközgyűlésen minden küldöttnek egy szavazata van.

A tagszervezetek az alábbi számú képviselőt delegálhatnak:
- Elismert tenyésztő egyesületek országos állatfaji szövetségei 20 fő,
- Egy állatfajt képviselő elismert országos tenyésztő szervezetek 5 fő,
- Több állatfajt képviselő társult országos társadalmi szervezetek 2 fő
- Egy állatfajt képviselő társult országos társadalmi szervezetek 1 fő
A küldöttközgyűlésre meg kell hívni a küldötteket, az elnökség delegált tagjait, valamint tanácskozási joggal a tiszteletbeli, pártoló tagokat.
A küldöttközgyűlés a szövetséget érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni.

2. A küldöttközgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni.
a/ A küldöttközgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagok legalább egyharmada írásban az ok és cél megjelölésével kezdeményezi.
b/ A küldöttközgyűlést össze kell hívni, ha az összehívást a Fővárosi Főügyészség írásban indítványozza.
c/ A küldöttközgyűlés összehívásáról az Elnök gondoskodik. Az összehívás rendjét és a küldöttközgyűlésre tanácskozási joggal meghívandó további személyek jegyzékét az Elnökség állapítja meg. A küldöttközgyűlésre való meghívót a javasolt napirendekkel az ülés időpontja előtt legalább 15 nappal írásban meg kell küldeni.

3. A küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint 50%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén a küldöttközgyűlést - azonos napirenddel - fél óra múlva újból összehívható. Az újból összeült közgyűlés - az eredeti napirendbe felvett kérdésekben - a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes.

4. A küldöttközgyűlés általában nyílt szavazással, a jelenlevők egyszerű szavazat többségével hozza meg határozatait. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

a/ A küldöttközgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a szavazásra jogosultak legalább 1/3-a azt indítványozza.
b/ Az alapszabály jóváhagyásához és módosításához, valamint a szövetség feloszlásának vagy más szervezettel történő tulajdonosi és tagi jogviszony létesítésének, egyesülésének elhatározásához, továbbá az Elnökség tagjainak visszahívásához a jelenlévők kétharmados szótöbbsége szükséges.

5. A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

- az alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása és módosítása;
- a szövetség feloszlásának kimondása;
- a feloszlás, más szervezettel történő tulajdonosi vagy tagi jogviszony létesítése, egyesülés, átalakulás kimondása, döntés a szövetség vagyonáról, gazdasági társaság alapítása;
- a szövetség elnökének, társelnökének, az Elnökség nem delegált tagjainak, a Számvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztása 4 évi időtartamra, ill. tisztségükből való felmentése. Újraválasztás lehetséges; a szövetség fő céljainak és tevékenysége fő irányainak meghatározása;
- a szövetségi hozzájárulás (szövetségi tagdíj) összegének megállapítása.
- a küldöttközgyűlés által választott tisztségviselők, valamint az ügyvezető igazgató évenkénti beszámoltatása, beszámolójuk nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történő elfogadása;
- az Elnökség határozatai ellen a küldöttközgyűléshez beterjesztett fellebbezések elbírálása.

6. A küldöttközgyűlés a szövetség elnökévé, választott elnökségi tagjává, számvizsgáló bizottság elnökévé és tagjává - a közgyűlés küldöttei közül választhat. A küldöttközgyűlés a szövetség társelnökévé és más szerveinek elnökévé, tagjává, vagy tisztségviselőjévé bármely nagykorú személyt megválaszthat.

7. A küldöttközgyűlés - a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseken túlmenően - dönt minden olyan kérdésben, amelyet az elnökség, illetve valamelyik küldött a közgyűlés elé terjeszt, vagy a jogszabály a hatáskörébe utal.

8. A küldöttközgyűlésről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az elnök, az ügyvezető igazgató és az e célból megválasztott két küldött hitelesíti. A jegyzőkönyvbe bármely küldött jogosult betekinteni.

9. Amennyiben a választott, vagy delegált személy - vagy az általa képviselt szervezet - tagsági viszonya, illetve a választott személy képviseleti joga megszűnik az általa képviselt (tag) szervezetnél, vezetői tisztsége a tagsági viszony, illetve a képviseleti jog megszűnése napjáig tart.

10. Az elnökség

Két küldöttközgyűlés között a szövetség legfelsőbb testülete az elnökség, amely a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdések kivételével a szövetséget érintő valamennyi kérdésben dönthet.
Az elnökség választott és delegált tagokból, valamint állandó meghívottakból áll.

Az elnökségnek a küldöttközgyűlés által választott tagjai:
- az elnök
- a társelnök;
- kilenc további elnökségi tag.
Az elnökség delegált tagjai:
- az állatfaji szövetségek elnökei, vagy (al-)elnökei, és ügyvezetője, vagy főtitkára (szövetségenként 2 fő);
- az egy vagy több állatfajt képviselő országos tenyésztő szervezetek elnökei (szervezetenként 1 fő);
- társult szervezetek képviseletében (1 fő)

a/ A delegált és a választott elnökségi tagok jogai:

- véleményt nyílváníthat, javaslatot és indítványt tehet a szövetséget érintő bármilyen kérdésben, szavazati joga van,

- részt vehet a szövetség közgyűlésén és a szövetség rendezvényein.

b/ A delegált és a választott elnökségi tagok kötelezettségei:

- szakmailag támogatni a szövetséget és elősegíteni annak tevékenységét, működését.

Az elnökség tagjai szükség esetén két küldöttközgyűlés között kooptálással is pótolhatók, de a kooptált tagok aránya nem haladhatja meg a 10%-ot. A kooptált tagokvéglegesítéséről a következőküldöttközgyűlésen kell dönteni.

A szövetség ügyvezető igazgatója hivatalból állandó résztvevője az elnökségnek.

a/ Az elnökség szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. Az elnökség ülését össze kell hívni, ha azt tagjainak legalább 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével kezdeményezi.
b/ Az elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az elnökség nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
c/ Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a két e célra megválasztott elnökségi tag hitelesít. Az elnökség tagjainak joga van a jegyzőkönyvbe betekinteni. A jegyzőkönyvet az ügyvezetés az elnökségi tagoknak a hitelesítés követően elektronikus formában megküldi.

11. Az elnökség

a/ Előkészíti a küldöttközgyűlést, gondoskodik a küldöttközgyűlés összehívásáról, ellenőrzi a küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtását;
b/ Meghatározza a szövetség tevékenységét, elfogadja a szövetség éves munkatervét;
c/ Meghatározza az éves költségvetés bevételi és kiadási előirányzatát és ellenőrzi az éves gazdálkodási beszámolót, melyről a küldöttközgyűlést tájékoztatja.
d/ Évente beszámoltatja és meghallgatja a Számvizsgáló Bizottságot;
e/ Előkészíti és a küldöttközgyűlésnek jóváhagyásra előterjeszti a szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ);
f/ Díjakat alapít és adományoz;
g/ Javaslatot ad a küldöttközgyűlésnek a szövetség tiszteletbeli tagjaira;
h/ Határoz a tagok és társult, valamint pártoló tagok felvétele, kizárása és törlése kérdésében;
i/ Az elnökség tagjai szükség esetén két küldöttközgyűlés között kooptálással is pótolhatók, de a kooptált tagok aránya nem haladhatja meg a 10%-ot. A kooptált tagok véglegesítéséről a következő küldöttközgyűlésen kell dönteni;
j/ Szakbizottságokat hoz létre, megbízza az elnököt, a tagjait felkéri, illetve koordinálja és beszámoltatja azokat tevékenységükről;
k/ Megállapodásokat jóváhagy az állami, társadalmi és más szervezetekkel, intézményekkel, gondoskodik ezek végrehajtásáról;
l/ Felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a szövetség irodájának munkája felett, beszámoltatja az ügyvezető igazgatót;
m/ Kinevezi az ügyvezető igazgatót;
n/ Valamennyi - odatartozó - határozatról, ajánlásról és intézkedésről beszámol a küldöttközgyűlésnek.

12. A szövetségnek az állami és társadalmi szervek, valamint a gazdálkodó szervek előtti képviseletére az elnök, társelnök az ügyvezető igazgató, valamint az elnökség által megbízott személyek - a megbízásban meghatározott körben - jogosultak.

13. A tisztségviselők

A szövetség elnöke:
- elnököl a küldöttközgyűlés, az elnökség és az Intéző Bizottság ülésein;
- képviseli a szövetséget az állami és társadalmi szervek előtt;
- ellátja a küldöttközgyűlés és az elnökség által rábízott, valamint az SZMSZ előírásai szerint reá háruló feladatokat

- munkáltatói jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett.

A szövetség társelnöke:
- szükség szerint helyettesíti az elnököt a 12. pontban meghatározott feladatok teljesítésében, ezen felül, ellátja az SZMSZ előírásai szerint reá háruló feladatokat, így elsősorban az oktatási és kutatási munka szakmai irányítását.
- Két választás között, ha az elnök lemond, vagy mandátuma valamilyen okból megszűnik akkor a következő elnök megválasztásig, a társelnök látja el az elnöki feladatokat.

A szövetség alelnökei:
- Az alapító tagok mindenkori elnökei a szövetség alelnökei.
- Szakmailag képviselik az állatfaji szövetségeket a szakmai és társadalmi szervek előtt az állattenyésztési ágazat érdekképviselete céljából.
- Elősegítik az elnök, társelnök és az ügyvezető igazgató szakmai munkáját.

A szövetség ügyvezető igazgatója:
- a küldöttközgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően folyamatosan intézi a szövetség ügyeit;
- gondoskodik a külső kapcsolatok megfelelő ápolásáról;
- előkészíti a szövetség küldöttközgyűléseit;
- gondoskodik a küldöttközgyűlési határozatok kihirdetéséről és szervezi a határozatok megvalósítását;
- előkészíti az elnökség üléseit, végrehajtja döntéseit;
- szervezi a szövetség rendezvényeit;
- vezeti a szövetség központját, irányítja annak tervszerű munkáját;
- felel a szövetség szabályszerű működéséért, a szövetség gazgdálkodásáért;
- munkáltatói jogot gyakorol a szövetség központjának beosztott munkatársai felett;
- képviseli a szövetséget az állami és társadalmi szervek előtt;
- ellátja az SZMSZ előírásai szerint reá háruló egyéb feladatokat.

14. Az Intéző Bizottság
a/ Az IB az operatív, sürgős feladatok ellátására működő bizottság; tagjai a szövetség elnöke, társelnöke és ügyvezető igazgatója, valamint alapító állatfaji szövetségenként 2 fő és önálló tenyésztő tagszervezetenként 1-1 fő.
b/ Az IB szükség szerint tart ülést. Az összehívás és az ülésezés rendjét az IB állapítja meg.
c/ Az IB akkor határozatképes, ha legalább a szövetség elnöke, vagy társelnöke és alelnökei, vagy állatfaji szövetségenként egy-egy képviselő jelen van.
d/ Az IB ülésekről emlékeztetőt kell készíteni.

15. A Felügyelő Bizottság
A szövetség gazdálkodását a küldöttközgyűlés által megválasztott - elnökből és 2 tagból álló - Felügyelő Bizottság ellenőrzi.
A Felügyelő Bizottság tagjává nem választható, aki
- a szövetség elnökségének tagja,
- a szövetség alkalmazottja,
- a Szövetségben gazdasági feladatokat lát el,
- büntetett előéletű.

A Felügyelő Bizottság feladata a szövetség gazdálkodása törvényességének ellenőrzése, a pénzügyi és gazdasági tevékenység rendszeres vizsgálata és szakmai segítése. A Felügyelő Bizottság tevékenységéért a küldöttközgyűlésnek felelős, annak - valamint az elnökségnek - köteles beszámolni.

16. A szövetség szakbizottsága:
A szövetség a szakmai és más jellegű munkájának elősegítése érdekében szakbizottságokat hozhat létre, amelyek szervezetének és működésének részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza. A szakbizottságok elnökeit és tagjait az Elnökség bízza meg, illetve kéri fel. A szakbizottságok elnökei meghívott, tanácskozási jogú tagjai az elnökségnek. Funkciójuk megszűntekor az elnökségi meghívásuk is megszűnik.
 

V. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA

1. A szövetség a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel az elnökség által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. Gazdálkodására a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992.(VII.23.) Korm. rendelet az irányadó.

2. A szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

3. A szövetség vagyona a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, valamint az állami támogatásból, az állattenyésztés fejlesztését szolgáló alapokból, pályázati forrásokból és a szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységéből képződik.

4. A szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységét a célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében folytat.

5. a) A szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén vagyona a tartozások kiegyenlítése után - ha a megszűnést kimondó küldöttközgyűlés másként nem rendelkezik - az alapító tagok illetve jogutódjaik tulajdonába kerül.
b) Más szervezettel való tulajdonosi vagy tagsági jogviszony létesítése esetén vagy egyesüléskor a szövetség vagyona a Küldöttközgyűlés rendelkezése szerint kezelendő.

6. A szövetség vagyona csak a II. fejezetben felsorolt feladatokra használható, a küldöttközgyűlés határozata alapján.

7. A szövetség gazdálkodását a küldöttközgyűlés és az elnökség határozatai alapján a szövetség ügyvezető igazgatója irányítja.

8. A gazdálkodás részletes szabályait a Szövetség Számviteli Politikájában rögzíti. 

VI. ZÁRADÉK

Ezt az Alapszabályt jelen formájában a küldöttközgyűlés 2009. június 5-én megtartott ülésén az 5-9/2006. (VI.5.) számú határozataival fogadta el.
Mindazon kérdésekben, melyről a jelen alapszabály nem rendelkezik, az egyesülési Törvény, a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületekre, szövetségekre vonatkozó fejezetei, valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályok az irányadók.