Vezércikk - A tét nagyobb az elvonás mértékénél
Szinte még el sem indult az idei év, máris komoly kihívás elé állított bennünket. Január közepén rossz híreket kaptunk a szaktárca háza tájáról. A pénzügyminisztérium felszólította a tárcákat, hogy költségvetésükből zároljanak bizonyos forrásokat. Az FVM esetén ez az összeg mintegy 2,6 milliárd forintra rúg. Természetesen azonnal megkezdődött a belső munka, hogy melyik költségvetési sorokból lehet még elvenni a legkevesebb „fájdalom” árán. A törzskönyvezést, teljesítményvizsgálatokat és tenyészértékbecslést segítő ún. tenyésztés-szervezési támogatásokból, 50 millió forintot akarnak elvonni, miközben az idei keret amúgy is alultervezett. Számításunk szerint a 2010-es előirányzat (750 millió Ft) legalább 155 millió forinttal kevesebb, mint a várható igény. Az elvonás tehát felér egy kegyelemdöféssel.
Minden olyan ország segíti a tenyésztőit, illetve a tenyésztőszervezeteit, ahol komoly hagyománya van a tenyésztésnek. Teszik ezt azért mert nem akarják, hogy a helyben tenyésztett fajták (és azok tenyésztői) kiszoruljanak a termelésből, és azért is mert azt szeretnék, hogy az árutermelők hazai tenyészállatokat és szaporítóanyagot használjanak. Nálunk sokkal gazdagabb tagállamokban, mint például Franciaországban, Németországban vagy Ausztriában az állam, a tartományok, illetve a régiók jelentős pénzekkel támogatják a tenyésztőszervezetek munkáját. A magyar állattenyésztők hosszú évtizedek, őshonos fajtáink esetén akár évszázadokon átívelő, színvonalas és állhatatos munkájának köszönhetően hazánk, a régióban kiemelkedő eredményeket és teljesítményt tud felmutatni ezen a területen. A magyar tenyésztőszervezeti rendszer sok ország számára szolgált és reményeink szerint fog szolgálni mintául. Országos tagsággal és lefedettséggel rendelkező tenyésztőszervezetek kevés régi uniós tagállamban vannak, hiszen náluk megyei, tartományi vagy régiós szinten szerveződtek a tenyésztők. A volt szocialista országokban sok esetben még állami szervezetek végzik a tenyésztés-szervezést, vagy komoly szakmai munkára képtelen tenyésztőszervezetek működnek. Ezt a komparatív előnyünket is el fogjuk veszíteni, ha az agrárkormányzat a tenyésztési támogatások forrásait tovább csökkenti.
Csatlakozásunk óta 40 százalékkal csökkentették a tenyésztésre fordítható támogatásokat, miközben más támogatások ennél is nagyobb ütemben növekedtek. A tenyésztési programok megvalósítása egyre több pénzbe kerül még úgy is, hogy az államtól átvett feladatokat a tenyésztőszervezetek sokkal olcsóbban végzik el. Téves az a szemlélet, hogy az árutermelésnek adott többlet támogatás majd lecsapódik vagy eljut a tenyészállat előállítókhoz, illetve az értük dolgozó tenyésztőszervezetekhez! A tenyésztés és árutermelés kapcsolata hazánkban messze nem olyan szoros és egymásra épülő, mint nyugati versenytársainknál. Míg náluk a hazai tenyészállat és szaporítóanyag felhasználás a meghatározó és csak kivételes esetben vásárolnak külföldi genetikát, addig idehaza nagyon sok esetben ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Az árutermelők sokszor azzal magyarázzák a külföldi genetika választását, hogy az olcsóbb, illetve több információt kapnak az ivadékok várható teljesítményével kapcsolatban. Az is gyakori érv, hogy jobb a külföldi. Igaz, amikor visszakérdezünk, hogy saját számadataival támassza alá ezt a megállapítását, akkor a legtöbb esetben kiderül, hogy nem is végzett összehasonlítást.
A helyzet tehát duplán nehéz. Sem az állam, sem az árutermelők magatartása nem kedvez a honi tenyésztésnek. A kritikus helyzetre tekintettel levéllel fordultunk Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez, amelyben arra kértük a tárcavezetőt, hogy ne engedje a forráselvonást és intézkedjen a jogcím előirányzatának szükséges szintre történő feltöltéséről. A hiányzó összeget az állattenyésztésre szánt 15 milliárd forintból javasoltuk elkülöníteni. Így nem más ágazatoktól kell elvenni, mindössze az állattenyésztőknek szánt forrás egy százalékának (!) elosztását kell módosítani. A tét jóval nagyobb, mint pár száz millió forint! Lehet e büntetlenül 100–200 millió forintos kérdést csinálni elődeink évszázados munkájából és a magyar tenyészállat-előállításból? Reméljük nem és azt is, hogy, az illetékesek bölcsen fognak dönteni! Dr. Wagenhoffer Zsombor
Lapszám, melyben a cikk megjelent:
Magyar Állattenyésztők Lapja - 2010. Február © Magyar Állattenyésztők Szövetsége - Minden jog fenntartva!


