Bakugrás - Kecske a tájban, kecske a tálban

Folyamatosan csökkenő állatlétszám, gondozatlan területek, vidéki munkanélküliség, élelmiszergondok…Van olyan megoldás, ami legalább részben enyhíthet a problémákon! A kecsketartás elterjedése hozzájárulhatna a vidéken élő munkanélküli emberek önfenntartásához és a kecskeállomány csökkenésének megakadályozásához.

Kaposvár mellett, Orciban élünk. A juhtenyésztés mellett hét éve kecskéket is tartunk. Kezdettől fogva önellátásra törekedtünk, amiből csak lehet, a sajátot fogyasztjuk. Nyolc anyakecskénk és egy bakunk van. Az éves hússzükségletünk 90 százalékát kecskehúsból fedezzük (a fennmaradó részt saját bárány, nyúl és baromfi teszi ki). Kecsketej fogyasztásunk, illetve annak saját részre történő feldolgozása is jelentős. Ebben látok nagy lehetőséget a vidéki emberek számára! Miközben a kecsketartás könnyítene a megélhetésen, az átutazónak se kellene „elvadult tájon gázolnia”. A cikk teljes terjedelmében júniusi számunkban olvasható.

Lapszám, melyben a cikk megjelent:

Magyar Állattenyésztők Lapja - 2010. Június

Előző oldal