179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről.

Megjelenés időpontja:

2009.12.29

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-ának (2) bekezdése 14., 16., 17., 20., 21., illetve 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet előírásait a fogékony fajokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (transzmisszibilis spongiform encephalopathiák, a továbbiakban: TSE) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és felszámolásukra, a fogékony állatfajok egyedeiből származó termékek és melléktermékek előállítására, valamint forgalomba hozatalára kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 999/2001/EK rendelet) 1. cikke (2) bekezdésében meghatározott termékekre és állatokra.

(3) E rendeletet a 999/2001/EK rendelet előírásaival összhangban kell alkalmazni.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. BSE: szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (bovine spongiform encephalopathy).

2. Elhullott állatok: mindazon állatok, a fajra vagy a hasznosítási módra való tekintet nélkül, amelyek állattartó telepen, szállítás közben vagy egyéb helyen hullottak el, beleértve a vadon élő, a kedvtelésből vagy kísérlet céljára tartott, az állatkerti és cirkuszi állatokat, továbbá a halva született állatokat, a vetélt magzatot és magzatburkot is.

3. Kényszervágás: bármely baleset vagy súlyos élettani elváltozás miatt állatorvos által elrendelt vágás.

4. Klinikai tünetek miatt elkülönítetten levágott állat: eredetileg rendes vágásra szánt, de elkülönített vágásra került állat, miután az élőállat-vizsgálat során valamilyen emberre vagy állatra átvihető betegségre - a TSE kivételével - gyanúsnak bizonyult, vagy ilyen betegségre utaló tüneteket mutat, továbbá azok az állatok, amelyek által mutatott tünetekből, kondíciójukból húsuk fogyasztásra való alkalmatlanságára lehet következtetni.

5. TSE-re gyanús állatok: a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott állatok, valamint az a tünetmentes juh vagy kecske is, amelynél a gyorsteszt pozitív eredményt ad.

(2) E rendelet alkalmazásában a 999/2001/EK rendelet és a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK (2002. október 3.) európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1774/2002/EK rendelet) fogalom-meghatározásait is alkalmazni kell.

3. § A BSE és a súrlókór bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek. A betegségek bejelentése során az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló külön jogszabály előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A monitoring rendszer

4. § (1) Az országos főállatorvos a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) útján irányítja és szervezi a monitoring program országos végrehajtását.

(2) Az ellenőrzési (monitoring) program keretében végzett vizsgálatokkal kapcsolatos költségeket - a mintavétel, a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges diagnosztikum és a laboratóriumi vizsgálat költségeit - az állam viseli, kivéve a vágóhídon vett mintáknak a vizsgálatot végző állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumba való eljuttatásának költségeit, melyek a vágóhidat terhelik.

(3) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a 999/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése és III. számú melléklete alapján az állatokban előforduló TSE fertőzések felderítésére monitoring rendszert működtet. Az ennek végrehajtásához szükséges részletes szabályokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az MgSzH Központ a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) számára

a) a monitoring program végrehajtásához szükséges szakmai iránymutatást ad,

b) a 999/2001/EK rendelet III. melléklet A. fejezetének II. pontja alapján évenként meghatározza a juhok és kecskék vizsgálatára vonatkozó megyénkénti mintaszámokat.

(5) Az MgSzH területi szerve e rendeletben foglaltak, illetve az MgSzH Központ útmutatása alapján, illetékességi területén:

a) gondoskodik a monitoring program végrehajtásáról,

b) a megyénként megállapított, juhokra és kecskékre vonatkozó mintaszámot állategészségügyi kerületekre lebontva megállapítja,

c) legalább havonta ellenőrzi az időarányosan megfelelő számú vizsgálatok elvégzését,

d) a 999/2001/EK rendelet III. melléklete B. fejezete III. 1. pontjában meghatározott adatokat legalább hét évig megőrzi.

(6) A kerületi főállatorvos illetékességi területén szervezi, irányítja és ellenőrzi a hatósági állatorvosok monitoring program végrehajtására vonatkozó munkáját.

(7) A vágóhidat felügyelő hatósági állatorvos, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a jogosult állatorvos (a továbbiakban: a vágóhidat felügyelő állatorvos) köteles

a) a monitoring vizsgálat során gondoskodni a mintavételről, illetve a minta egyértelmű azonosíthatóságát biztosító mintaküldésről

aa) a klinikai tünetek miatt elkülönítetten levágott, a kényszervágott vagy rendes vágás során levágott szarvasmarhák és juhok esetében,

ab) a vágóhídra szállított 24 hónaposnál idősebb korú, útközben (illetve a vágóhídon) elhullott szarvasmarhák esetében,

b) gondoskodni az 1. számú melléklet szerint a vizsgált állatok testének felhasználására vonatkozó korlátozások betartásáról,

c) a vágóhíd által vezetett nyilvántartást rendszeresen ellenőrizni, az adatokat összevetni a vizsgálatra küldött állatok számával és eltérés esetén intézkedni,

d) az MgSzH területi szervének rendszeresen jelentést küldeni.

(8) A hatósági állatorvos

a) ellenőrzi a monitoring program végrehajtását,

b) a monitoring program keretében részt vesz az állattartó telepeken történő mintavételben és a minta laboratóriumba való küldésében.

(9) Ha a jogosult állatorvos, vagy az MgSzH területi szerve által megbízott magánállatorvos idegrendszeri tüneteket vagy viselkedészavart az elhullása előtt nem mutató, vizsgálatra kötelezett korú szarvasmarha, juh vagy kecske elhullásáról értesül, köteles - a kerületi főállatorvos egyidejű értesítése mellett - az elhullott állatból mintát venni, és azt a laboratóriumba beküldeni. A mintavételhez szükséges eszközöket és felszerelést az MgSzH területi szerve biztosítja, továbbá megtéríti - a laboratórium által vizsgálatra alkalmasnak talált és visszaigazolt minták után - az MgSzH Központ által meghatározott mintavételi díjat.

(10) A monitoring minta vételére nem jogosult magánállatorvos az idegrendszeri tüneteket, viselkedészavart nem mutató, vizsgálatra kötelezett korú szarvasmarha, juh vagy kecske elhullását köteles jelenteni a hatósági állatorvosnak, aki - a kerületi főállatorvos értesítése mellett - gondoskodik a mintavételről és a minta laboratóriumba juttatásáról.

5. § A 999/2001/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében megadott szempontok szerint az MgSzH Központ a tárgyévet követő március 31-éig jelentést tesz az Európai Bizottságnak a TSE előfordulásáról és a vizsgálati eredményekről. Az MgSzH Központ a jelentését a 999/2001/EK rendelet III. melléklete B. fejezetének I. pontja alapján állítja össze.

Az állatok takarmányozására vonatkozó, a TSE megelőzését szolgáló szabályok

6. § (1) A takarmányok előállítására, forgalmazására és felhasználására vonatkozóan a 999/2001/EK rendelet 7. cikkében, valamint IV. mellékletében foglalt előírások az irányadók.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezések végrehajtásához szükséges részletes szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A takarmány-előállító üzemnek nyilvántartást kell vezetnie

a) a takarmányba kevert állati eredetű fehérjékről, valamint

b) azok eredetéről és felhasznált mennyiségéről.

(4) Az MgSzH területi szerve biztosítja, hogy a takarmányok gyártásának, forgalmazásának és az állattartó telepen történő felhasználásának ellenőrzése minden esetben kiterjedjen

a) a feldolgozott állati eredetű fehérjék felhasználására,

b) az esetleges keresztszennyeződésre, vagy keresztetetésre és azok megelőzésére, beleértve a mintavételt is.

(5) A takarmány-felügyelő, illetve a hatósági állatorvos

a) rendszeresen ellenőrzi az (1) bekezdésben említett szabályok betartását a takarmányok gyártása, forgalmazása és az állattartó telepen történő felhasználása során,

b) e rendeletben meghatározottak szerint hatósági mintát vesz laboratóriumi vizsgálat céljára.

(6) A (4) és (5) bekezdésben szereplő, az MgSzH Központ takarmányvizsgáló laboratóriumában végzett vizsgálatok során a mikroszkópos módszer mellett kiegészítő vizsgálatként alkalmazható:

a) enzimhez kapcsolt immunanalitikai módszer („Enzyme-linked immunosorbent assay”, ELISA),

b) az MgSzH Központ által jóváhagyott más módszer.

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag meghatározása, eltávolítása, gyűjtése, ártalmatlanítása, valamint behozatalának, kivitelének és tranzitjának feltételei

7. § (1) A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagnak (a továbbiakban: SRM) minősülő anyagok meghatározására, eltávolítására, elkülönített gyűjtésére, ártalmatlanítására a 999/2001/EK rendelet 8. cikkében és V. mellékletében foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések végrehajtásához szükséges részletes szabályokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az SRM-et vagy az SRM-ből gyártott termékeket kizárólag ártalmatlanítás céljából, a 999/2001/EK rendelet 8. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lehet másik tagállamba szállítani, a célország állategészségügyi főhatóságának befogadó nyilatkozata alapján.

(4) Az SRM vagy az SRM-ből gyártott termékeknek a Magyar Köztársaság területére történő kivitele tilos.

(5) Az ország területére SRM-et, vagy abból gyártott terméket a Magyar Köztársaság területére behozni

a) harmadik országból tilos,

b) másik tagállamból csak az MgSzH Központ engedélyével lehet.

(6) Az MgSzH Központ a behozatali engedélyt az 1774/2002/EK rendelet 8. cikkében foglaltak alapján adja meg, ha az SRM vagy az abból gyártott termék behozatala az országban termelődő SRM gyors és hatékony ártalmatlanítását nem veszélyezteti.

(7) Az SRM-nek az ország területén való átszállítását (tranzit) az MgSzH Központ kérelemre, a célország előzetes befogadó nyilatkozata és szakmai szempontok alapján engedélyezi.

(8) Az SRM-ből gyártott terméknek az égetésig történő raktározása, valamint az SRM közvetlen égetésének, illetve feldolgozás utáni égetésének, együttégetésének költségét az állam viseli. A költségek csökkentése érdekében törekedni kell ezen anyagok égetése, együttégetése során azok energiaforrásként történő hasznosítására.

8. § Azon anyagok esetében, amelyeknél a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott alternatív teszt negatív eredményt adott, a 999/2001/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdése szerint kell eljárni.

Az MgSzH-nak az SRM ártalmatlanításával, illetve a kérődzők vágásával kapcsolatos feladatai

9. § (1) Az MgSzH Központ

a) figyelemmel kíséri területi szerveinek SRM-mel kapcsolatos tevékenységét,

b) nyilvántartásba veszi

ba) az SRM ártalmatlanítására, feldolgozására az illetékes területi szerv által engedélyezett üzemeket,

bb) az SRM-t égető, együttégető üzemeket.

(2) Az MgSzH területi szerve a kerületi főállatorvos, valamint a vágóhidat felügyelő állatorvos útján felügyeli és ellenőrzi a szarvasmarhák, juhok és kecskék vágása során a vágóhidakon a TSE megelőzését szolgáló szabályok betartását, különösen az SRM eltávolítását, elkülönített gyűjtését és elszállítását.

(3) A vágóhidat felügyelő állatorvos az élő állatok vágás előtti vizsgálata során

a) különös gondossággal jár el a TSE-re gyanút keltő tünetek tekintetében,

b) ellenőrzi a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló, továbbá a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló külön jogszabályokban előírt azonosítását,

c) megtiltja az egyértelműen nem azonosítható állatok levágását, amelyekkel ezt követően 1774/2002/EK rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

Letöltés: