178/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet módosításáról

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

 

1. § A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

„a) állat: az élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltűeket, hüllőket, illetve a vadon élő fajok mezőgazdasági haszon céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit,”

 

2. § Az R. 3. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Az állattartó az állat tartása során köteles a megalapozott tudományos eredmények és tapasztalatok alapján annak fajára, fajtájára, korára, fejlettségére, alkalmazkodási képességére, háziasítottságának fokára, fiziológiai állapotára, etológiai szükségleteire figyelemmel:

a) az állat számára elegendő férőhelyet biztosítani,

b) az állat környezeti igényeit megfelelő tartástechnológia kialakításával kielégíteni,

c) az állatot takarmánnyal és folyadékkal ellátni,

d) az állatot jóléte érdekében szakszerűen gondozni,

e) az állat viselkedési és szociális igényeit figyelembe venni,

f) az állatnak - akár tevőlegesen, akár a szükséges beavatkozás elmulasztásával - szükségtelen fájdalom, sérülés vagy szenvedés okozását elkerülni.”

 

3. § (1) Az R. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az etető- és itatóberendezést úgy kell kialakítani, összeállítani, elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani, hogy]

„f) az állat folyadékfogyasztása, és ahol az szükséges, takarmányfogyasztása megfigyelhető legyen.”

(2) Az R. 4. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állattartó saját tevékenységi és felelősségi körében köteles biztosítani, hogy az állatnak adott takarmány és folyadék ne tartalmazzon olyan anyagot, amely annak szenvedést vagy fájdalmat okozhat. Az állatnak - a terápiás, megelőzési vagy tenyésztéstechnikai beavatkozás céljából adott anyagok kivételével - csak olyan takarmány adható, amely a tudomány jelenlegi állása szerint nem befolyásolja kedvezőtlenül jólétét.

(3) Az állattartó köteles az állatot fiziológiai szükségleteinek megfelelő időközönként megetetni és megitatni.”

 

4. § (1) Az R. 5. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha egy állatot tartósan vagy rendszeresen lekötnek, vagy mozgását más módon jelentősen korlátozzák, annak is - szabadabb mozgása érdekében, élettani és viselkedésbeli szükségleteinek, a bevált gyakorlatnak és a tudományos ismereteknek megfelelően - elegendő teret kell biztosítani ahhoz, hogy akadály nélkül le tudjon feküdni, fel tudjon állni, valamint tisztálkodni tudjon.

(3) Szabad tartás esetén - a halak kivételével - biztosítani kell az állatok számára olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok a szélsőséges időjárási körülmények esetén, valamint természetes ellenségeikkel és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.”

(2) Az R. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állatok férőhelyét úgy kell kialakítani, hogy az feleljen meg az állat fajának, fajtájának, korának, ivarának, élettani állapotának és az állat hozzáférjen a pihenő-, etető-, itató-, trágyázótérhez, valamint - a magánosan élő fajok kivételével - láthassa társait.”

 

5. § (1) Az R. 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az istállópadozatnak könnyen tisztíthatónak és csúszásmentesnek kell lennie.

(5) Az állatot nem szabad folyamatosan sötétben tartani. Folyamatos mesterséges megvilágítás alkalmazása esetén biztosítani kell az állat számára egy sötét, nyugalmi időszakot. Ha a rendelkezésre álló természetes fény kevés az állat élettani és etológiai szükségleteinek kielégítésére, akkor megfelelő mesterséges megvilágításról kell gondoskodni.”

(2) Az R. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az állat zárt tartására szolgáló épületet úgy kell megépíteni és karbantartani, hogy a tűzveszély a lehető legkisebb legyen. Az alkalmazott anyagnak tűzállónak vagy égéskésleltetővel kezeltnek kell lennie. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni (vészjelző rendszer felszerelése, az állatok épületből való eltávolítására kiürítési terv kidolgozása), hogy az állat megóvása érdekében azonnali cselekvésre legyen lehetőség.”

 

6. § Az R. 13. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § Az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie az állatlétszámról, elhullásokról és azok okáról, az ellenőrzésekről, az alkalmazott kezelésekről, a fertőtlenítés elvégzéséről, a termelésről és az állományváltozásról (állatértékesítés és -vásárlás). A nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni.”

 

7. § Az R. 13/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/A. § (1) Az e rendeletben foglaltak végrehajtása tekintetében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal kerületi hivatala (a továbbiakban: kerületi hivatal) kockázatbecslés alapján, valamint az Európai Bizottságnak a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2006. november 14-i 2006/778/EK határozatában foglalt követelményeknek megfelelő módon állatvédelmi ellenőrzést végez.

(2) Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a tárgyi és a személyi feltételek, előírások vizsgálatán túl az állomány vagy az egyed vizsgálatára, szükség szerinti mintavételezéssel kiegészítve. A kockázatbecslés során meg kell határozni az egyes állatvédelmi hiányosságok által érintett egyedek számát az állomány nagyságához képest és az adott hiányosság állatokra gyakorolt hatásának mértékét is.

(3) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) köteles az ellenőrzések országos összesített eredményeiről minden év március 31. napjáig az országos főállatorvosnak éves jelentést küldeni.”

 

8. § Az R. 14. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A borjak tartására vonatkozó szabályokat az 1. számú melléklet, a sertések tartására vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet, a tojótyúkok tartására vonatkozó szabályokat a 3. számú melléklet, a hízott máj előállítására vonatkozó szabályokat a 4. számú melléklet, a tollszedésre vonatkozó szabályokat az 5. számú melléklet, a mezőgazdasági haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokra vonatkozó szabályokat a 6. számú melléklet, a hústermelés céljából tartott csirkék tartására vonatkozó szabályokat a 7. számú melléklet, a házinyulak nagyüzemi tartására vonatkozó szabályokat a 8. számú melléklet, a szőrméjükért tenyésztett fajok tartására és szállítására vonatkozó szabályokat a 9. számú melléklet, az étkezési célra szánt halak tárolására és szállítására vonatkozó szabályokat a 10. számú melléklet tartalmazza.”

 

9. § (1) Az R. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről,

b) a Tanács 99/74/EK irányelve (1999. július 19.) a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

c) a Tanács 2007/43/EK irányelve (2007. június 28.) a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról,

d) a Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

e) a Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról.”

(2) Az R. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ez a rendelet a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2006. november 14-i 2006/778/EK bizottsági határozat végrehajtását szolgálja.”

 

10. § (1) Az R. 1. számú melléklete az e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

(3) Az R. 3-4. számú mellékletei az e rendelet 3-4. számú mellékletei szerint módosulnak.

(4) Az R. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.

(5) Az R. 6. számú melléklete e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul.

(6) Az R. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép.

(7) Az R. e rendelet 8-10. számú melléklete szerinti 8-10. számú melléklettel egészül ki.

 

11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet módosításáról szóló 20/2002. (III. 14.) FVM rendelet.

(2) E rendelet

a) 10. §-ának (6) bekezdése, valamint 7. számú melléklete 2010. július 1-jén,

b) 3. számú mellékletének 1. pontja 2012. január 1-jén,

c) 8. számú mellékletének 1.8. pontja 2020. január 1-jén,

d) 8. számú mellékletének 2.9. pontja 2016. január 1-jén

lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R.

a) 1. számú mellékletének 19-24. pontja,

b) 3. számú melléklete 3. pontjának c) és d) alpontja,

c) 3. számú mellékletének 21-24. pontja,

d) 6. számú melléklete 4. pontjának 4.2. alpontja.

(4) 2011. december 31-én hatályát veszti az R. 3. számú melléklete 1. pontjának b) alpontja, 7. pontja, 9. pontja és az azt megelőző alcím, valamint a 11. pontjához tartozó alcímben a „fel nem javított és” szövegrész.

(5) 2012. december 31-én hatályát veszti az R. 2. számú mellékletének 1.2.2., 1.3.1., 1.5.1., 1.6., 1.10. pontjaiban az „újonnan épített, újjáépített vagy 2003. január elsejét követően első alkalommal üzembe helyezett állattartóhely esetében” szövegrész.

(6) Az R.

a) 6. §-ában az „állat-élettani” szövegrész helyébe az „állat élettani”,

b) 7. §-a (2) bekezdésében a „jóllétének” szövegrész helyébe a „jólétének”,

c) 9. §-a (3) bekezdésében a „jóllétére” szövegrész helyébe a „jólétére”,

d) 1. számú melléklete 14. pontjában az „ivóvizet” szövegrész helyébe „itatóvizet”,

e) 3. számú melléklete 6. pontjának 6.3. alpontjában az „egy fészekre hét” szövegrész helyébe az „egy fészekre legfeljebb hét”,

f) 3. számú melléklete 8. pontjának 8.2. alpontjának b) pontjában a „valamennyi esetben, összeadva 2 méter” szövegrész helyébe az „összeadva legalább 2 méter”,

g) 3. számú melléklete 12. pontjában a „megismerhessék” szövegrész helyébe a „szemrevételezhessék”,

h) 4. számú mellékletének 3. pontjában szereplő táblázat harmadik sorának első oszlopában a „Tépett liba” szövegrész helyébe a „Letollazott liba”,

i) 4. számú mellékletének 4. pontjában az „ivóvíz” szövegrész helyébe az „itatóvíz”,

j) 6. számú mellékletének 5. pontjában a „(krotáliázás)” szövegrész helyébe „(szárnykrotáliázás)”

szövegrész lép.

 

12. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2007/43/EK irányelve (2007. június 28.) a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról,

b) a Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

c) a Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról.

(2) Ez a rendelet a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2006. november 14-i 2006/778/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.