Vitanap a vidékstratégiáról

Célunk, hogy a magyar tájak, falvak és kistérségek versenyképessé váljanak és a vidék a nemzet motorja legyen. Nem lehet közömbös a fővárosnak, hogy mi történik vidéken és nem lehet közömbös a vidéken élőknek, hogy mi zajlik Budapesten – mondta Fazekas Sándor a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Országgyűlési Nyílt Napján, majd hozzátette: a vidékstratégia határozott iránymutatást kíván adni a következő 10 évre. Ki kell vizsgálni, miért került ilyen állapotba a vidék és megmentésére olyan megoldásokat kell találni, amelyek illeszkednek a 21. század kihívásaihoz. A miniszter kiemelte: külön programot kell kidolgozni az állattenyésztés és növénytermesztés megbomlott egyensúlyának helyreállítása érdekében.

A stratégia vitája májusban zajlik, a végleges anyag június végére születhet meg miután minden javaslatot feldolgoztak. Július végén kerülhet a stratégia a kormány elé, amelyet a tervek szerint az Országgyűlés határozatában is megerősít.

Font Sándor az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke rámutatott: mivel az Alaptörvény az ivóvízkészleteket és a termőföldet nemzeti vagyonként deklarálta, az ezen területekkel kapcsolatos jogszabályok kétharmados törvénynek minősülnek a jövőben. Ángyán József parlamenti államtitkár elmondta: akkor lehet sikeres a stratégia, ha azt a szív és ész is elfogadja. Lerabolt országot vettünk át, üres kasszát és elvesztettük önellátásunkat élelmiszerekből. A kormány egyik legfontosabb célja, hogy az ország visszaszerezze gazdasági, pénzügyi és élelmiszer önrendelkezését. Cél az is, hogy akik hasznot húztak az elmúlt időszak rablásából, azok most vegyék ki részüket az újjáépítésből. Nemzetbiztonsági kérdés az élelmiszertermelés. A vidékstratégia reményeik szerint sarkalatos törvényként is rögzíteni fogja a meghatározott irányokat. HHHangsúlyozta, hogy szemléletváltásra van szükség, amelynek középpontjában a minőségi termelés, a környezettudatosság és az élelmiszerbiztonság áll. Céljuk, hogy közpénzt (értsd: támogatások) és állami termőföld bérleti lehetőséget csak ismert tulajdonosi hátterű cégek kaphassanak. Offshore cégek ne lehessenek haszonélvezői a támogatásoknak. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkár hangsúlyozta: már csak a hazai élelmiszer szükséglet 70 százalékát állítjuk elő idehaza. Az élelmiszeriparnak elsődlegesen a helyi érdekeket kell kielégítenie. Javítani kell állataink állategészségügyi státuszát, amely a nagyobb élelmiszerbiztonság mellett piaci versenyelőnyt is jelent. A több mint ezer éves magyarság legnagyobb kincsei azok az emberek, akik művelték és őrizték földjeinket – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Fel kell ismernünk, hogy a nemzet csak akkor van biztonságban, ha erős vidékre támaszkodhat – tette hozzá. Hende Csaba honvédelmi miniszter rámutatott, hogy az élelmiszer előállításunk olyan alacsony szintre süllyedt, hogy vészhelyzet esetén gondok lennének a hazai és a szövetséges csapatok ellátásában. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos a vidéken élő elszigetelt közösségek bevonása a vidékstratégiába. Az új romastratégia lényege, hogy a döntést és a lehetőséget is megadjuk a cigányságnak a felzárkózásra. A klíma- és energiaügyi államtitkár, Bencsik János kiemelte: a vidékstratégia és az energiastratégia egymásnak kiegészítője. Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár hangsúlyozta: a stratégia megvalósítása nem fog menni az erkölcsi és morális megújulás nélkül. A vitanapon párthovatartozástól függetlenül egyetértés alakult ki a résztvevők között a stratégia alapvető célkitűzéseiben; a természeti erőforrásaink védelmében,  az ország GMO  mentességének megőrzésében, a fenntartható fejlődés támogatásában, az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolásában, a mezőgazdaság, benne az állattenyésztés piaci pozícióinak javításában, az önellátás megteremtésében.

Forrás: MÁSz