Sikeres tárgyalás a török marhaexport ügyben

Amint azt elsőként hírül adtuk, december 1-től a török állategészségügyi hatóság ideiglenesen, meghatározatlan időre felfüggesztette a magyar szarvasmarha élőállat behozatalt. Ez alól kivételt jelentettek azok a szállítmányok, amelyekre még december 1. előtt adott ki a török hatóság engedélyt.

A hír érzékenyen érinti a hazai hízó-, és vágómarha tartókat, hiszen a török kereslet hatására a nálunk korábban, illetve a szomszédos országokban ma is jellemző felvásárlási árakhoz képest 40-50 százalékkal drágábban értékesíthetők a magyar szarvasmarhák. Amennyiben a török export lehetőség megszűnik, az számításaink szerint legalább 5 milliárd Ft bevételkiesést jelent a magyar szarvasmarhatartóknak. Ez hasonló nagyságrendű összeg, mint a 2012-ben fizetendő anyatehén támogatás!

Az ügy hátterében a török és magyar hatóságok tájékoztatása, továbbá saját információnk szerint is az állhat, hogy egyes kereskedők nem Magyarországon született borjakat magyar papírokkal exportáltak Törökországba. Az igen jelentős árkülönbözet hatására egyre több és merészebb csaló jelent meg a piacon. Az eredmény a szállítások ideiglenes felfüggesztése.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége levelet írt az ügyben illetékes államtitkárnak azzal a kéréssel, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ez az ügy a lehető leghamarabb megnyugtató módon rendeződjön. A szövetség felajánlotta ehhez segítségét és kérte a hivatalt, hogy a MÁSZ-t folyamatosan tájékoztassák a megtett intézkedésekről.

Az ügy tisztázása érdekében a héten Ankarában a török hatósággal tárgyalt Dr. Bognár Lajos helyettes államtitkár. A török fél elmondta, hogy a szállítások felfüggesztésére azért került sor, mert felmerült annak gyanúja, hogy a kísérő dokumentációkkal és állatjelöléssel néhány kereskedő visszaélt és nem Magyarországon született állatokat magyar okmányokkal és füljelzővel ellátva exportáltak. A helyettes államtitkár bemutatta, továbbá még ebben az évben írásban is megküldi a török hatóságnak, a decemberben életbe léptetett szigorított ellenőrzés dokumentációját. Ezeket a török fél megnyugtatónak ítélte és ígéretet tett arra, hogy az írásos anyag áttekintése és értékelése után folytatódhatnak a szállítások.  

Jó hír az is, hogy ugyanezen a tárgyaláson a két fél megegyezett abban, hogy a jövőben juhok és kecskék estében a vágóállatok mellett tenyészállatokkal bővülhet a kiszállítható állatok köre. Az ezzel kapcsolatos exportbizonyítványt a török fél jóváhagyta. A juh- és kecske exportunk hosszú ideig szinte kizárólag Olaszországba irányult, amit néhány olasz kereskedő uralt, kihasználva a monopol helyzetüket. A török piac kedvező hatással volt a vágójuh felvásárlási árakra, amelyek egy év alatt 40-50 százalékkal emelkedtek. 2011-ben a bárányexport közel harmada már Törökországba irányult. A hazai juhlétszám a kedvező piaci helyzet és kilátások ellenére ebben az évben tovább csökkent. A tenyészállat piac erősödése újabb lökést adhat a tenyésztőknek arra, hogy érdemes juh-, és kecsketenyésztéssel foglalkozni.

A szarvasmarha export ügy ezt a piacot is veszélyezteti, ezért is van nagy tétje a tárgyalásoknak.