Sertéságazati intézkedéscsomag készül

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a sertésválság megoldását célzó egyeztető megbeszélést kezdeményezett a Magyar Állattenyésztők Szövetségével (MÁSz), a Sertés Lobbival, valamint a Vágóállat és Hús Terméktanáccsal (VHT). Az április 21-i találkozón a tárca vezetői elismeréssel szóltak a meghívott szervezetek együttműködési szándékáról, eddig tett erőfeszítéseiről, hasznos javaslatairól és közreműködéséről, amellyel a sertéságazat válságának kormányzati intézkedéseit igyekeznek segíteni és hatékonyabbá tenni.

A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a magyar sertéságazatnak igen fontos gazdasági, foglalkoztatáspolitikai és vidékfejlesztési szerepe van. A tárca céljai között szerepel, hogy belátható időn belül a jelenlegi alig 3 millióról 6 millióra növekedjen hazánkban a sertésállomány.

A szakmai szervezetek képviselői átadták az ágazat válságból való kilábalásához szükséges további kormányzati intézkedésekre vonatkozó, háttérszámításokkal alátámasztott javaslatcsomagot.

Dr. Németh Antal a VHT elnöke hangsúlyozta, hogy a sertéságazatnak versenyképessé kell  válnia. Ezt a képességet elsősorban saját magának kell az önszerveződés révén elérnie. A tartós állami szerepvállalás nem lehet a fennmaradás egyedüli záloga. A termelési költségekben a legnagyobb arányt a takarmányok teszik ki, ezért fontos, hogy azok biztonsággal álljanak a termelők rendelkezésére. Ennek lehetséges technikáit a saját föld, földbérletek, termeltetési szerződések, és az intervenció lehetőségeiben látják. Megjegyezte, hogy a sertéságazatba kerülő támogatások eredménye sokszor „mínuszos”. Az ágazat szerkezete miatt a támogatások sajnos nem fejtik ki az elvárt hatásokat. A debreceni vágóhíd bezárása kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a termelési biztonság érdekében szükséges lenne, ha a termelők vagy azok szervezetei vállalnának részt a vágóhidak működtetésében, zöldmezős beruházásaiban.

Fekete Balázs a Sertés Lobbi és a MÁSZ képviseletében a folyamatosan növekvő mértékű feketegazdaságra hívta fel a figyelmet. Az ellenőrizetlen gabonakereskedelemből származó olcsóbb takarmány alapanyag, továbbá a számla nélkül vásárolható sertés iránt egyre nagyobb a kereslet. Ez egyrészt élelmiszerbiztonsági kockázatot, másrészt tetemes állami bevételkiesést eredményez, miközben a tisztességes termelők versenyhátrányba kerülnek. A feketekereskedelem visszaszorításának, továbbá ezen láthatatlan tranzakciók láthatóvá tételének egyik alapvető eleme az ÁFA mértékének egyszámjegyűre csökkentése.

Dr. Balogh Attila tájékoztatta a tárcavezetőket a Sertés Lobbi összetételéről. A társaság  jó és igen széles merítést jelent az ágazat szereplői közül. A közös munkában a civil szakmai szervezetek, érdekvédők, termelők, termelői csoportosulások vesznek részt, így a problémák megvilágítása több oldalról megtörténhet. A Lobbi szerint az ágazat legfontosabb problémái és ezek megoldási lehetőségei az alábbiak:

1.      Forráshiány megoldásai

Hitelek kialakítása (forgóeszköz, (Lombard típusú is), tőkepótló); banki hitelezés motiválása (egy bank kiválasztása, vagy új, állami bank alapítása); kamattámogatás, hitelgarancia; a MOSZ által kidolgozott takarmányvásárlási alap létrehozása (BTA)

2.      Trágyaelhelyezés ösztönzése

Trágyakezelés és elhelyezés problémái. Megoldás lehetne a földalapú támogatások átalakítása úgy, hogy bizonyos összeget csak akkor fizetnének ki, ha a növénytermesztő az állattenyésztő üzemektől szerves trágyát vásárol és ezt számlával igazolja.

3.      Átfogó technológiai programok

Istállótechnikára, „zöldmezős” beruházásokra, illetve „Architectural-update” panel programhoz hasonló átfogó elképzelések a 70-80-as évek istállóinak fejlesztésére (energia, munkaerő).

4.      Tenyésztési rendszerek lehetőségei

Objektív tenyésztési és termelési információs rendszer működtetése; mesterséges termékenyítő állomások kialakítása, kísérleti telep működtetése (genetikai képességek, technológiák, és takarmányok kipróbálására).

5.      Támogatáspolitika

Jó kezdeményezés az állatjólléti támogatások kocákra osztása. A magyar sertés előállítást segítené, ha az összes sertés támogatást a kocákra adnák. Az elkezdett ATK beruházások elszámolásaiba új mérföldkő beiktatása szükséges. Tenyészállatok export támogatása, és az ágazati integráció koncentrálásának ösztönzése.

Dr. Fazekas Sándor miniszter úr válaszában kifejtette, hogy az ágazatot nem lehet magára hagyni, de az sem lehet, hogy az csak a támogatásokból éljen. Fontos az ágazati szolidaritás, a szervezettség fejlesztése, az ágazati integráció ösztönzése. A termelők földhöz jutási problémáinak kezelésére egyik lehetséges eszköz a magánszemélyek földvásárlási lehetősége. A tárca a hazai élelmiszeripar fejlesztését sarkalatosnak tartja, amely az állattenyésztés számára takarmányként használható melléktermékeket is adhat. A feketegazdaság felszámolása kormányzati cél, továbbá a tárca az ágazati szereplőkhöz hasonlóan ebben fontos elemként kezeli az ÁFA csökkentést. A hitelezés könnyítésére a kormány egy „zöld bank” felállítását tervezi. A VM fontosnak tartja a sertéságazati versenyképesség eléréséhez szükséges genetikai fejlesztéseket, az információs rendszer és egy objektív kísérleti telep kialakítását. A trágya elhelyezési javaslatot a VM megvizsgálja.

A javaslatok alapján és további egyeztetések után a tárca rövidesen kidolgozza a sertéságazati válság enyhítésének további kormányzati intézkedéseit.

Forrás: MÁSz

Webdesign, Keresőoptimalizálás, Drupal fejlesztés - Macroweb