Módosításra szorul a Nemzeti Vidékstratégia 2020

Az agrárkormányzat tavaly nyáron jelentette be, hogy 2011 év elejére elkészül egy tíz évre szóló vidékstratégia. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége a tárca illetékes főosztályával és több szakmai szervezettel együttműködve tavaly év végéig elkészítette az állattenyésztési ágazatok helyzetértékelését és középtávú fejlesztési javaslatait. A mintegy 40 oldalas anyagból készült ágazati összefoglalókat már több helyen, egyebek mellett a szövetség saját folyóiratában, az Állattenyésztők Lapjában tavaly év végén és idén év elején közzétettük abban a reményben, hogy a készülő minisztériumi anyagban viszontlátjuk és a stratégián belül – az eddigi kormányzati kommunikációra is alapozva – az állattenyésztés kiemelt szerepet kap.

Ehhez képest a tárca január 31.-i keltezésű, „Nemzeti Vidékstratégia 2020” címet viselő, mintegy 190 oldalas, egyelőre munkaanyagként számon tartott összeállításában az állattenyésztés fejlesztésének mindössze egy oldal jutott! Ezen kívül itt-ott ugyan szóba kerül egy-egy mondatban, esetleg néhány sorban az állattenyésztés, de ez elenyésző a 190 oldalas tanulmányban.

A tartalmi hiányosságok kiegészítésén túl sürgető feladat a tanulmány fejezeteinek helyes arányát megtalálni. A helyzetértékelés jelenleg a tanulmány felét foglalja el, ráadásul nagyrészt elméleti jellegű és nagyon általános fejtegetéseket tartalmaz. A második fő részben kifejtett fejlesztési programokban sok az átfedés és párhuzamosság, ugyanakkor egyes szakterületek túl általánosan vagy felületesen szerepelnek.<?xml:namespace prefix = o />

Az állattenyésztés fejlesztése címet viselő egy oldal terjedelmű részben a tenyésztés és árutermelés ágazatok szerint megfogalmazott céljai helyett néhány fontos általános kérdésre (önkormányzatok állattenyésztés ellenes magatartása, adminisztratív terhek, hatósági díjtételek csökkentése, legeltetéses állattartás fejlesztése, mentesítési programok indítása, földkérdés, trágyaelhelyezés, őshonos fajták) világít rá az anyag, ami ugyanakkor nem tartalmazza hiánytalanul a fejlesztéshez szükséges lényeges közös és ágazati célokat.

A végleges anyagban az állattenyésztés fejlesztése részben az általános (valamennyi ágazatra vonatkozó) célkitűzések kibővítése mellett (pl. nemzeti tenyésztés fejlesztése) nem maradhatnak ki a főbb ágazatok szerint (szarvasmarha, sertés, juh, ló, baromfi) megfogalmazott fejlesztési célok sem. Ezeket az információkat a Magyar Állattenyésztők Szövetsége közreműködésével elkészített állattenyésztési stratégia tartalmazza, azok onnan átültethetők.

Szövetségünk bízik abban, hogy a stratégia összeállítói a MÁSz észrevételeit figyelembe veszik és a tanulmány szükséges módosításait megteszik.