Meg kell őrizni a hazai tejtermelés versenyképességét

Februárban és márciusban tartja szokásos éves regionális tanácskozásait a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete. A több mint két évtizede működő szervezet szinte valamennyi hazai tejtermelő üzemet tagjai között tudhatja, így egy rendkívül széles társadalmi bázison alapuló szakmai szervezetről van szó.

Bognár László ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy az egyesület, akárcsak a tejtermelők, nehéz időket él át. Az Egyesület munkatársainak úgy kell dolgozniuk, hogy a tagság jövedelemhelyzetének drasztikus romlása és a termelési, illetve tenyésztési támogatások leépülése közepette is meg tudják őrizi a hazai tejtermelés genetikai alapjait, illetve fenn tudják tartani a versenyképességét. Fontos feladatuk, hogy az elmúlt években elharapódzó hamisításokat (külföldről behozott állatok magyarítása, illetve hamis papírokkal exportálás) a hatóság felgöngyölítse és a csalókat megbüntesse, illetve kiiktassa a rendszerből. Nagy árat fizethetnek a tenyészállat kereskedelem tisztességes szereplői (tenyésztők, kereskedők), ha a jól fizető piacainkat ilyen esetek miatt elveszítenénk. Az Egyesület az alapszabályát is módosította annak érdekében, hogy a fajtatiszta tenyészállat fogalma az uniós joganyaggal harmonizáljon és a tisztességtelen szereplők ezen a ponton ne tudjanak kiskapukat találni és jogosulatlanul lehívni támogatást (tenyészállatok 3. országokba történő kivitele után).

Kőrösi Zsolt tenyésztésvezető rámutatott, hogy a termelésellenőrzött állomány eredményei évről-évre látványosan javulnak. A 2010-es befejések értékelése ugyan még nem zárult le, de a korábbi évek adatsoraiból is jól látszik, hogy a laktációs tejtermelés már 9 000 liter körül alakul, 3,6% zsír és 3,2% fehérje tartalom mellett. Örvendetes, hogy a küllemi bírálatok során értékelt egyedek évek óta javuló pontszámokat kapnak, ami a jelenleg rövid (2,2 laktáció/tehén) hasznos élettartam meghosszabbításának egyik záloga.

Bognár László elmondta, hogy az Egyesület egyik fontos célkitűzése a versenyképesség fenntartása érdekében, a hazai bika és nőivarú törzsállomány genom vizsgálatának elvégzése. Ezeket a mintegy 70-80 millió forintba kerülő vizsgálatokat saját zsebből az Egyesület nem tudja megoldani. A versenytársaink nálunk előbbre járnak és náluk komoly állami támogatás mellett végezték és végzik ezeket a vizsgálatokat.

Siposné Ruszkai Krisztina tenyésztési szakadminisztrátor igen színes és színvonalas előadásában számokkal alátámasztva hívta fel a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedben tapasztalható import sperma felhasználás növekedése (jelenleg 62% az import aránya) nem magyarázható azzal, hogy a magyar állományból kikerülő tenyészbikák lányai általában gyengébb teljesítményre lennének képesek, mint a külföldi bikák ivadékai. A magyar rögön nemesített és kipróbált egyedek ivadékai rendszerint jobban hozzák a tőlük elvárt eredményeket, mint a külföldi bikák vagy üszők.

A magyar tenyészállatok egyik igen nagy és komoly pénzben mérhető előnye, hogy jobban tűrik a szélsőséges tartási és takarmányozási körülményeket, mint az ehhez nem annyira hozzáedzett nyugati fajtatestvéreik. Ez is az oka annak, hogy a magyar tenyészállatokért akár dupla annyit is fizetnek az orosz, kazah vagy török vevők, mint más országokból vásárolható egyedekért.

Wagenhoffer Zsombor a MÁSz ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen kedvező piaci helyzetben, mint amiben jelenleg a magyar tenyészállat kereskedelem van, óriási a kísértés a csalásokra, illetve arra, hogy a tenyésztő a legjobb tenyészállatait adja el és magának már csak a futottak még kategóriából választ és hagy meg. Ez aztán csak 3-5 év múlva üt vissza, amikor a termelési eredmények romlani kezdenek és akkor már a bajt nem lehet egyszerűen kezelni. Kérte, hogy a legjobb üszők közül feltétlen tartsanak meg maguknak is a gazdák, így is biztosítva a hosszú távú versenyképességüket.

Forrás: MÁSZ