Kritikus helyzetbe kerülhetnek a tenyésztőszervezetek

2010.01.25.

50 millió forintot szándékozik az FVM zárolni a tavalyihoz képest amúgy is 40 millió forinttal megkurtított tenyésztésszervezési támogatásokból. A szaktárca sajnálatos módon, évek óta egyre kevesebb forrást biztosít költségvetésében erre a jogcímre, miközben hangzatos kommunikációval áll ki a magyar állattenyésztés mellett. Míg 2004-ben, több mint egymilliárd forint állt rendelkezésre a törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési feladatokra, addig idén – az állattenyésztő szervezetek tiltakozása ellenére – már csak 750 millió forint előirányzatot hagyott jóvá a szaktárca.

Több mint 200 millió forint hiányzik

Évek óta alulfinanszírozott a tenyésztés-szervezés, a tenyészállat előállítás, valamint a biológiai alapok fenntartása, miközben más jogcímekre milliárdokat fizetnek ki. Tavaly a 790 millió forint forrás év végére elfogyott és 80 millió forintnyi kérelem kifizetését határolta el az MVH az idei évre. A törzskönyvi és teljesítményvizsgálati eredményeket több állatfaj (főként a ló és a húsmarha fajták) esetén csak év végén lehet összesíteni, majd feldolgozni, ezért a tavaly elvégzett feladatokra, támogatási kérelmeket márciusig lehet beadni. Számításaink szerint, márciusig további 40 millió, azon felül az idén elvégzett feladatokra április és december között pedig 790 millió forint összegben fognak a tenyésztőszervezetek támogatási kérelmet benyújtani az MVH-hoz. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben 910 millió forint forrásra van szükség szemben a rendelkezésre álló 750, illetve a zárolás miatt mindössze 700 millió forint helyett!

Feladat egyre több, pénz egyre kevesebb van

Miközben az állam évek óta úgy szabadul meg az állattenyésztési törvényben rögzített feladataitól, hogy azokat a tenyésztőszervezeteknek „átadja”, folyamatosa apasztja a rendelkezésre álló forrásokat. A tenyészállat előállítók és állattartók jövedelemtermelő képessége még nem teszi lehetővé, hogy a tenyésztőszervezeteknek fizetett tagdíjaik teljes egészében fedezni tudják a tenyésztési programok végrehajtásának költségeit. Egyébként ezekre a feladatokra minden tagállam ad támogatást, attól függően ki mennyire tartja fontosnak a honi állattenyésztés megőrzését és fejlesztését. Az uniós jogszabályok lehetővé teszik nemzeti forrásból a törzskönyvezési költségek 100, valamint a teljesítményvizsgálatok és tenyészértékbecslési költségek 70 százalékának költségtérítését átalánytámogatás formájában. Ezt a lehetőséget hazánk – dacára annak, hogy a szaktárca nem győzi hangoztatni, hogy meg akarja akadályozni az ágazat leépülését – messze nem használja ki! A törzskönyvezés támogatási szintje a lehetséges 100 százalék helyett 50-80 százalék között változik állatfajtáktól függően. A teljesítményvizsgálatok és tenyészértékbecslési költségek mintegy harmadára nyújtottak fedezetet a tavalyi támogatások, már akiknek kifizették azokat!

Kritikus helyzetbe kerülhetnek a tenyésztőszervezetek

Az állattenyésztés leépülése, az agrárkormányzat határozatlan (elsősorban szavakban és nem tettekben megnyilvánuló) szakpolitikája, valamint a rendkívül szűkmarkú és folyamatos forráselvonó támogatási politikája, kritikus pénzügyi helyzetbe hozta az amúgy is szerény anyagi lehetőségekkel rendelkező tenyésztőszervezeteket. Évente 10 milliárd forintot szánnak úgymond állatjóléti támogatásra a sertés-, és baromfiágazatoknak (más kérdés, hogy a tényleges kifizetések ennek jó, ha felét elérik), illetve további 3-4 milliárdot különítenek el egyebek mellett különböző állategészségügyi jogcímekre, hatósági díjak átvállalására, hulla elszállításra és ártalmatlanításra. Idén az agrárkormányzat, nemzeti keretből összesen mintegy 15 milliárd forint támogatással számol az állattenyésztési ágazatokra. Elgondolkodtató, hogy ebből mindössze 4,7 százalékot (700 millió forintot) kíván az állattenyésztés biológiai alapjainak megőrzésére és fejlesztésére fordítani!

Félévkor kiürül a kassza, ha nem töltik fel

Amennyiben a tavalyi évhez hasonló ütemben nyújtják be a tenyésztőszervezetek az elvégzett törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési feladatok után a támogatási kérelmeket, a rendelkezésre álló forrás júniusban kiürül. Ebben az esetben több tenyésztőszervezet – tekintve, hogy az év második feléig vagy végéig várniuk kell a teljesítményvizsgálati eredményeket és csak ez után tudják azokat feldolgozni és támogatási kérelmet beadni – fog hoppon maradni és egy fillér támogatást sem tud majd leigényelni. A tenyésztésszervezési támogatások a tenyésztőszervezetek működési költségeinek 30-90 százalékára nyújtanak fedezetet. Azok esetében, amelyek csak év végén tudnak támogatási kérelmet benyújtani, illetve amelyeknek a működése még jelentős mértékben függ a támogatásoktól (jellemzően azért, mert a tagság nem tud annyi tagdíjat fizetni, mint amennyi a tenyésztési program végrehajtására elegendő lenne), az év felénél kiürülő keret egyenlőt jelent a veszteséges gazdálkodással.

A tét sokkal nagyobb, mint az elvonás

A kritikus helyzetre tekintettel a Magyar Állattenyésztők Szövetsége levéllel fordult Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez, amelyben arra kéri a tárcavezetőt, hogy intézkedjen a jogcím előirányzatának szükséges szintre történő feltöltéséről. A hiányzó összeget az állattenyésztésre szánt 15 milliárd forintból javasoljuk elkülöníteni. Így nem más ágazatoktól kell elvenni, mindössze az állattenyésztőknek szánt forrás egy százalékának (!) elosztását kell módosítani. Úgy gondoljuk, egyetlen ország sem mondhat le a honi tenyészállat előállításáról, az ott tenyésztett fajtákról, különösen nem olyan nemzet, amely sok évszázados tenyésztési kultúrával, nemzetközi szinten is figyelemreméltó eredményekkel és elismert fajtákkal rendelkezik. Dicsekvés nélkül kimondhatjuk: a magyar tenyésztés-szervezés a volt szocialista országokhoz és számos régi uniós tagállamhoz képest sokkal jobban szervezett. Európában és ezzel együtt a világban is elsők között kezdtük meg a haszonállatfajták törzskönyvezését. Hosszú évtizedekre, több fajta esetén évszázadokra, visszamenőleg állnak rendelkezésre származási és teljesítmény adatok. Igyekszünk benne lenni a nemzetközi szakmai vérkeringésbe. Sok külföldi kolléga irigykedik ránk, tanulmányozza tenyésztőszervezeti rendszerünket (egyesületek, szövetségek és az ezeket összefogó Magyar Állattenyésztők Szövetsége). A teljesítményvizsgálatok színvonala a környező országokéhoz képest kimagasló, azonban egyre jobban lemaradunk a hozzánk képest óriási pénzekkel és így sokkal drágább programokkal dolgozó amerikai, ausztrál, német, holland, francia vagy skandináv kollégáinktól. A tét tehát jóval nagyobb, mint pár száz millió forint! Ki fogja majd számon kérni azokat, akik most 100-200 millió forintos kérdést csinálnak elődeink évszázados munkájának eredményéből és a nemzetközileg elismert tenyésztőszervezetek 20 éves tevékenységéből? Reméljük, erre nem kerül sor, mert az illetékesek bölcsen fognak dönteni!

Előző oldal