Isszák a feketelevest az állattenyésztők

„A válság nem rendezte át érdemben az állattenyésztési ágazatot, a feketegazdaság aránya azonban soha nem látott méretet öltött, és a hazai termelők fokozatosan kiszorulnak a belső piacról” – jelent meg a gazdasag.hu internetes portálon a MÁSz álláspontját is tartalmazó cikk a állattenyésztéssel foglalkozó cégek helyzetéről.

Lényegesen – 56 százalékkal – kevesebb, összesen állattenyésztéssel foglalkozó céget számoltak fel 2011 első három hónapjában, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban, amikor 25 vállalkozást érintett ilyen eljárás. A tejhasznú és egyéb szarvasmarha, ló, lóféle, juh, kecske, sertés, baromfi, valamint egyéb állat tenyésztésével foglalkozó társaságok száma mindazonáltal évek óta nem változik jelentősen: 2008 decemberében 2297, 2009 decemberében 2356, tavaly év végén pedig 2327 volt.

A gazdasági válság kitörésének évében, 2008-ban 98-ra ugrott a felszámolások száma országszerte, ezt követően azonban ismét visszaállt a korábban megszokott 75 körüli értékre: 2009-ben 76, tavaly pedig 79 volt. Az ágazatban működő cégek az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint idén március végén 23 917 embert foglalkoztattak, egy évvel korábban pedig 1,1 százalékkal többet, 24 170 főt.

„A mezőgazdaságban, benne az állattenyésztésben egyre kevesebb vállalkozás működik, ez világtendencia. Nálunk ez a méretnövekedés az utóbbi évtizedben a kisüzemekben jellemző. A nagyüzemek által művelt földterület inkább csökkent, mint növekedett. Az üzemek koncentrációja hol lassabban, hol gyorsabban, de minden országban megfigyelhető. A magyar állattenyésztés gazdasági súlya és aránya az elmúlt években 35 százalék körüli értékre állt be a mezőgazdaságon belül, amin a válság nem változtatott érdemben. Az egyes ágazatok részaránya az utóbbi tíz évben csak kismértékben módosult attól függően, hogy melyik termék piaca volt jobb vagy rosszabb. Első helyen a baromfi ágazat áll közel 40 százalékos részesedéssel, ezt követi a sertéshús termelés valamivel több mint 30 százalékkal, majd a szarvasmarha ágazat következik 23-25 százalékos részesedéssel. A juh ágazat 2 százalékot képvisel az állattenyésztés bruttó termelési értékében. Az állatállomány csökkenése ugyanakkor már nem világjelenség, hanem elsősorban a kelet-európai országokban, köztük hazánkban figyelhető meg”.

Ami a gazdasági válság kitörése óta eltelt időszakot illeti, az élelmiszerek fogyasztói árát növekvő tendencia jellemzi, ami a verseny további éleződését okozta. „Az emberek nem esznek kevesebbet, viszont jobban megnézik, mit vásárolnak. Ez lehetne előny is, hiszen ma már jobban megnézik, milyen eredetű a termék, a végső döntésben meghatározó azonban az ár. A feketegazdaság aránya soha nem látott méretet ölt, aminek a rákfenéje a magas áfa. Ennek csökkentése 5-10 százalékos szintre egyik alapvető feltétele a magyar állattenyésztés talpra állításának. Szövetségünk bízik benne, hogy májusban a kormány dönt ebben a kérdésben és elindul egy áfa csökkentési folyamat, amibe a húson és tejen kívül az élőállatok is bekerülnek. Nem a kereslettel van baj, hanem a tisztességtelen piaci szereplőkkel, illetve a szabad kereskedelem vadhajtásaival: a silány minőségű élelmiszerekkel, a nem azonos feltételekkel előállított termékekkel. Itt rendet kell tenni. Ez azonban eddig még senkinek nem sikerült. Fájó tény az is, hogy folyamatosan szorulunk ki a belső piacról is. Ezt vissza kell szerezni, és meg kell tartani az igényes, illetve a feltörekvő külpiacainkat".

A Szövetségünk szerint a hazai állatitermék-előállítást elsősorban magyar genetikára kell alapozni. Ez egyrészt munkahelyeket tart meg és teremthet, másrészt egyedi minőséget lehet így előállítani. Az évszázados tapasztalatokat és tudást felhalmozó magyar tenyésztési ágazat különleges minőségű termékek előállítására alkalmas tenyészállatokkal tudja ellátni a termelőket

„A helyzet azonban most az, hogy sokan nem vásárolnak tenyészállatot, mert ezzel is spórolni akarnak – jóllehet, ez hosszabb távon drágítja a termelést –, vagy külföldről vásárolnak szaporítóanyagot, mert a hazai mögött nincsenek akkora cégek és olyan reklámok. Az állatállomány olyan mértékben zsugorodott össze, hogy a húsfeldolgozók az exportpiacaikat ma már csak úgy tudják fenntartani, ha import alapanyagot is feldolgoznak. Miközben tehát a termelők száma folyamatosan csökken, a kereskedelem virágzik. Ezen változtatni kell".

Területi bontás

A közép-magyarországi régióban tavaly és tavalyelőtt is 13 állattenyésztés főtevékenységgel bejelentett cég került felszámolás alá. December végén 334 működő céget regisztráltak az Opten adatbázisa szerint, idén március végén pedig 340 működött.

Dunántúlon 2009 során 20, tavaly pedig összesen 23 vállalkozást érintett felszámolás. A működő cégek száma az egy évvel korábbi 839-ről 826-ra csökkent 2010 decemberére. Az állattenyésztő társaságok által foglalkoztatottak száma is apadt valamelyest – mintegy 1 százalékkal – 2009 és 2010 utolsó hónapja között: 8913-ról 8825-re.

A Dunán innen – Észak-Magyarországon, Észak- és Dél-Alföldön – tavaly 43 céget számoltak fel, csakúgy, mint egy évvel korábban. A működő vállalkozások száma 2010 decemberére 1,8 százalékkal – 1188-ról 1167-re csökkent – a megelőző év decemberéhez viszonyítva, a foglalkoztatottak száma azonban 1,6 százalékkal nőtt: 12 911-ről 13 121-re.

Forrás: gazdasag.hu