Februárban dönt a kormány a sertésstratégiáról

Február második hetében tárgyalja a kormány a sertés stratégiát – hangzott el egy szakmai fórumon, ahol Czerván György államtitkár tartott előadást a 2012-ben várható támogatásokkal kapcsolatban. A sertéságazat komplex fejlesztését célzó intézkedési terv jóváhagyására már hónapok óta vár a szakma. A fejlesztési célok és intézkedések meghatározása során a tárca többször egyeztetett a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, valamint tagszervezetei, a Fajtatiszta Sertéstenyésztők Egyesülete és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete szakembereivel.

A hazai sertéslétszám a csatlakozás óta 4 millióról közel 3 millióra csökkent. A kormányzati célkitűzés: 6 milliós sertésállomány elérése 2020-ig. Ez nem könnyű feladat. Utoljára 20 éve volt 6 millió sertés hazánkban. A rendszerváltást követő évtizedben 5, majd az ezredforduló után 4 millióra csökkent az állomány. Az uniós csatlakozás újabb csapást mért a magyar sertéságazatra. A határok nélküli kereskedelem felkészületlenül érte a szektor és mára alig három millió sertért tartanak hazánkban. Két és fél évtized alatt harmadára zsugorodott a hazai sertéslétszám.

Az állománycsökkenésnél is súlyosabb gond, hogy „elfogytak” a sertéstartók. Ezt még tetézi az a tény, hogy egyre kevesebben akarnak foglalkozni sertéstartással. A MÁSz álláspontja szerint akkor lehet sikeres hosszútávon a sertéságazat, ha a tenyésztés, a hizlalás és a feldolgozás szoros együttműködés (integrációk) keretében történik. Szerencsére már vannak kitűnő példák hazánkban is arra, hogyan lehet a sertéshús előállításban sikeres integrációkat létrehozni és működtetni, azonban az ilyen együttműködések keretében előállított sertéshús a teljes kibocsátás harmadát alig éri el. Az ágazat fejlesztése ugyanakkor csak ezekre alapozva, továbbá a működő együttműködések kibővítésével, illetve újak létrehozásával lehet sikeres.

Újra kell gondolni a sertéshús minősítési rendszerünket, illetve a tenyésztési célkitűzéseket. Az ízletes sertéshúsok iránt növekvő kereslet várható. Ebben a mangalica fajtának sajátos szerepe van (bizonyos szűk piaci szegmensekben és réspiacokon), amit azonban nem szabad túldimenzionálni. A száraz, szinte nulla zsírtartalmú sertéshús élvezeti értéke kicsi, ezért egyre több fogyasztó keresi az ízletesebb sertéshúst. A tenyésztőknek és hizlalóknak ezt a tendenciát szem előtt tartva egy nagyon erős versenyben kell helytállniuk. A jövedelmező sertéshús-termelésben kulcsszerepe van a szaporodásbiológiai paramétereknek (kocánként évente leválasztott malacok száma) és a fajlagos takarmányértékesítésnek. Az állatjóléti előírások további szigorítása is várható (herélések, csonkítások és az egyedi kocaállások betiltása), amire jobb előbb, mint később felkészülni.