Erős és jól finanszírozott agrárpolitikát ígér a mezőgazdasági biztos-jelölt

„Mandátumom legfőbb prioritása, hogy meghatározzam a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013 utáni irányvonalait.” – mondta Cioloş, amikor január 15.-én az EP mezőgazdasági szakbizottsága előtt ismertette, hogyan képzeli a 27-ek mezőgazdaságnak irányítását a Barroso II. Bizottság tagjaként 2009 és 2014 között.

Románia biztos-jelöltje szerint az újjáformált politikának a gazdák részére stabil és megbízható környezetet, a fogyasztóknak pedig biztonságos és egészséges ételeket kell biztosítson, miközben az adófizetők is garanciát kapnak arra, hogy pénzüket a lehető leghatékonyabban és átlátható módos költik el.

„Az KAP-on belül eddig elért eredmények közül semmit nem lehet biztosnak tekinteni.” – mondta, hangsúlyozva, hogy a politika legfőbb célja az európai élelmiszerbiztonság megteremtése, és a gazdák igazságos jövedelemszerzésének biztosítása.

Románia volt mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere kiemelte, hogy Európának nem áll érdekében termelési kapacitásának csökkentése, így ígéretet tett arra, hogy erős és jól finanszírozott agrárpolitika lesz 2013 után is.

Költségvetés

A biztos-jelölt szerint az Európai Unió jelenlegi költségvetése „igazolt”. A támogatások leépítése túl nagy veszélyeket rejt magában, véli Cioloş, különösen az élelmiszerbiztonság tekintetében. Cioloş elmondta, ha rajta áll, több forrást von be a KAP-ba a jelenleginél.

„A reform nem azt jelenti, hogy csökkentjük a rendelkezésre álló forrásokat.” – szögezte le. „Céljainkkal arányos költségvetésre van szükségünk.” – tette hozzá.

Felülvizsgálná a közvetlen kifizetések elosztását

Cioloş hangsúlyozta, a közvetlen kifizetések a gazdák bevételének fontos részét képezik, így azokat fenn kell tartani, ugyanakkor az egyenlőség érdekében felül kell vizsgálni azok elosztását.

A kifizetések rendszerére az „egyrendszeres” megoldást kellene alkalmazni, figyelembe véve a régiók egyedi vonásait. A kifizetések jelenleg hektáronként kerülnek kiszámításra az „új” tagállamokban és holdakban a „régi tagországokban”.

Zöld fejlődés

A  vidékfejlesztésre fordított uniós pénzek elosztásában tehát, a biztos-jelölt szerint, szerepet kell kapnia a „öko-feltételeknek” is.

A vidékfejlesztési politika továbbra is támogassa a gazdaságok szerkezet-átalakítását, modernizálását, segítse a gazdákat a fenntartható termelés kialakításában, vegye figyelembe a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és igyekezzen csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, véli Cioloş.

Sokan attól tartanak, hogy a KAP kétpilléres szerkezete a gyakorlatban „dupla-politikához” vezet majd, amelyben az első pillér forrásait a szokásos ügyekre fordítanák, a második pillért pedig környezetvédelmi és vidékfejlesztési eszközökre. Cioloş elmondta, nem fogja konkrétan meghatározni a jövő agrárpolitikáját, sokkal inkább arra törekszik majd, hogy annak tartalma és finanszírozása kiegyensúlyozott legyen.

A biztos-jelölt ugyanakkor azt is elmondta, nincs feltétlenül a két pillér összevonása ellen.

A helyi termelés és piacok ösztönzése

Cioloş hangsúlyozta, az Európai Unió jelentős számú gazdasága kisméretű, amit figyelembe kell venni, a KAP modernizációja során.

„Nem feltétlenül azt szeretnénk, ha a gazdaságok nagyobbak lennének,” hanem, hogy a kisebb farmok képesek legyenek a helyi élelmiszer-ellátáshoz hozzájárulni és a helyi termelés körforgásába beépülni.

A román jelölt érvelt a helyi termelés felértékelése mellett is, mivel meggyőződése szerint ez segíthet az energia-hatékonyabb mezőgazdaság kiépítésében.

Minőséget versenyképesen

Románia volt agárminisztere, hangsúlyt fektetne a jó minőségű uniós termékek nemzetközi reklámjára is. Cioloş úgy véli, a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon érvként használható a 27-ekben előállított termékek kiemelkedő szintű biztonsága.

A Bizottság segíti majd a gazdákat a versenyképességük javításában és az új kihívásokhoz való alkalmazkodásban, ígérte a jelölt. Hangsúlyozta, a Bizottság igyekszik megtalálni a helyes egyensúlyt a közvetlen kifizetések és a nemzetközi tárgyalások között, lehetővé téve, hogy a gazdák jobban kihasználhassák a világpiac előnyeit.

A WTO jelenlegi dohai fordulóján ugyan éppen a világkereskedelem liberalizációját célozzák, Cioloş úgy fogalmazott: „Az EU már eddig is elegendő engedményt tett”. A biztos-jelölt szerint tehát most más partnereken van a sor, hogy újabb lépéseket javasoljanak.

Áringadozások

Cioloş hangsúlyozta, ő sem fog visszatérni a kvótarendszerre, sem a tejpiacon, sem máshol. Érvelése szerint a kvóták nem alkalmasak a kereslet, csupán a kínálat szabályozására. Beismerte, hogy új módszereket kell kidogozni az árak ingadozását kezelendő, és hozzátette, a Bizottság azon dolgozik, hogy lehetséges-e minimál-árat bevezetni a tejtermelők és a felvásárló ipar közé, nemzeti szinten.

GMO-k

A genetikailag módosított élelmiszerek és takarmány (GMO) kapcsán a biztos-jelölt úgy vélte, elsősorban a fogyasztóknak és a gazdáknak kell eldönteniük, hogy szeretnének-e ilyet fogyasztani, illetve termelni, és hozzátette: a tagállamok választását tiszteletben kell tartani.

Cioloşt elsősorban az aggasztotta, hogy az Európai Unió milyen nagy mértékben függ az importált GMO szójától, melyet az állatok takarmányába kevernek. Véleménye szerint az európai iparnak is meg kellene adni az esélyt, hogy ilyen takarmányt állítsanak elő.

Az Európai Parlament január 26.-án szavaz a biztos jelöltekről.

Forrás: www.europarl.europa.eu