Állatvédők támadják az uniós tagállamok intenzív sertéstartását

 

A sertések természetszerűbb tartását célozza az alomszalma alkalmazásának előírása. A felmérés szerint ezt, az intenzív telepek több mint fele a mai napig nem tudja megoldani. A rendelkezés tiltja a farok-kurtítást is, ugyanakkor a 2007 decemberében publikált EFSA jelentés szerint a tagállamokban tartott sertések több mint 90%-án végeztek ilyen beavatkozást.

 

A Compassion in World Farming, nemzetközi állatvédő szervezet és az Európai Koalíció a Gazdasági Állatokért Szövetség (ECFA) 2008-tól kezdődően rejtett kamerás felvételeket készítettek. 18 hónap alatt 74 állattartó telepet látogattak meg 6 tagállamban: Dániában, Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban.

 

A Compassion és az ECFA saját vizsgálatára és az EFSA jelentésre támaszkodva hivatalos panasszal élt az Európai Bizottságnál az EU jogszabály betartatásának hiányosságai miatt Belgium, Írország, Spanyolország, Németország, Magyarország és Dánia ellenében.

 

Peter Stevenson, a Compassion in World Farming tanácsadója elmondta: „Botrányos, hogy az európai sertéstartók többsége a hatálybalépés után hét évvel még mindig figyelmen kívül hagyja az új jogszabályi előírásokat. A sertés kíváncsi természetű, intelligens és életrevaló állat. Törvényellenes és nem humánus olyan sivár körülmények között tartani őket, ahol nem érik ingerek. A tagállamokat arra szólítjuk fel, hogy tartsák be az állatjóléti előírásokat.”

 

Pencz Levente, a Fauna Egyesület igazgatója, és a Compassion in World Farming hazai képviselője hozzátette: "Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy a vizsgálatba bevont magyar sertéstelepek 70%-án végeztek rutinszerű farok-kurtítást, és ugyanilyen arányban nem tettek eleget az állatok környezetének gazdagítására vonatkozó előírásoknak. Olyan állattartási gyakorlatot szeretnénk Magyarországon, ahol magas szintű figyelmet szentelünk az állatok jólétének, az emberi egészségnek és a környezet védelmének."

 

Az üggyel kapcsolatban Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő az MTI-nek elmondta: a magyar sertéstartási körülmények nem rosszabbak az uniós átlagnál, sőt vannak olyan területek, ahol a magyar szabályok szigorúbbak, mint az unióban. A szakember ugyanakkor jelezte: vannak 25-30 éves állattartótelepek, amelyek koruknál fogva is rejthetnek bizonyos gondokat. De ezek nem olyan súlyos problémák, amelyek az állatok jólétét, egészségét, testi épségét, vagy netán az életét veszélyeztethetnék. Természetesen ezekre a telepekre ráférne az átépítés - szükség lenne akár támogatásra is -, de amit a jogszabályok előírnak azt az állategészségügyi hatóságok megkövetelik az állattartóktól a nagyüzemi állattartó telepeken - mondta az országos állatvédelmi főfelügyelő.

 

Hozzátette, hogy az uniós felülvizsgáló ellenőrzések rendszerint csak apróbb problémákat állapítanak meg, például, hogy a kocáknak nincs játékszerük, illetve a telepek padozata elöregedett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar tartási körülmények nem rosszabbak az uniós átlagnál - hangsúlyozta Pallós László.