Állattenyésztők javaslatai a kormánynak

 

 

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége tagsága révén képviseli a magyar állattenyésztő társadalom döntő hányadát. Hazánkban komoly múltja van a tenyésztésnek, a magyar tenyészállatok iránt ma is jelentős a fizetőképes kereslet, különösen a keleti piacokon. Óriási szakmapolitikai hiba lenne, ha nem használnánk ki az állattenyésztésünkben rejlő komparatív előnyünket és piaci lehetőségeinket. A tenyésztői társadalom önállóan nem képes az ágazatot fejlődési pályára állítani. Ehhez egyrészt az árutermelés és tenyésztés szorosabb együttműködésére, másrészt a gazdákat segítő közgazdasági és jogszabályi környezetre (adók, járulékok, hatósági díjak, rendeletek), határozott piacvédelemre, valamint külső (nemzeti és közösségi) forrásokra van szükség.

Annak érdekében, hogy a fejlődés megindulhasson, illetve lendületet kapjon, továbbá, hogy a rendszerváltás óta felépített tenyésztés-szervezési rendszer (rajta keresztül a magyar tenyészállat előállítás) versenyképes tudjon maradni, szövetségünk az alábbi javaslatokat teszi a kormány felé.

 

1.      A hazai jogszabályok ne legyenek szigorúbbak a közösségieknél és ne legyenek ésszerűtlenek (pl. állatok ivóvizének jobb minőségűnek kell lennie, mint a humán fogyasztásra szánt víz), illetve semmiképpen ne rontsák a gazdák versenyképességét

2.      Kezdeményezzük az új Állattenyésztési Törvény elkészítésének befejezését

3.      A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szavazati joggal rendelkező tagja legyen az állattenyésztést érintő Termékpálya Bizottságoknak (agrárpiaci rendtartásról szóló 2003 évi XVI. törvény 3. fejezet (4) pont b) bekezdésének módosítása)

4.      Hatósági díjtétel rendeletek áttekintése, aktualizálása. Állattartókat indokolatlanul terhelő, versenyképességüket rontó hatósági díjtételek csökkentése, eltörlése (pl. marhalevél, útlevél, laborvizsgálatok, állati hulladék megsemmisítés költségét a hatóság és az ATEV egyoldalúan jelentősen megemelte. Ezeket elviselhető szintre kell visszaállítani.).

 

 

 

1.        Az Európai Unión belüli szabad áruforgalom kizárólag a tisztességes kereskedelem mellett és azonos feltételekkel értelmezhető. A belső piacok védelme elsőbbséget kell élvezzen, a termelők teljes kiszolgáltatottságát meg kell akadályozni (egyetértünk a másodlagos élelmiszer-vizsgálat bevezetésével).

2.        A piaci erőfölénnyel való visszaélésre szankciókat kell kidolgozni és alkalmazni. Jogi szabályozással meg kell akadályozni az ilyen helyzetek kialakulását.

3.        Gondoskodó piacszabályozást kell kialakítani közösségi szinten (EU), amelyben össze kell hangolni a tagállamok mezőgazdasági termelését, a feldolgozóipart és az élelmiszer-fogyasztást.

4.        Állategészségügyi és állatszállítási előírások szigorú betartatása a külföldről beérkező állatokkal kapcsolatban. Sem élőállat, sem termék ne jöhessen be, ha nem felel minden szempontból meg a hazai és közösségi előírásoknak. (pl. PRRS-el fertőzött, Hollandiából beszállított malacok, amelyek súlyos kárt okoznak a mentes hazai sertés telepeknek).

5.        A hús és húskészítmények forgalmazási rendjét és feltételeit harmonizálni kell a hazánkba érkező ilyen termékekével (pl. hazánkba több uniós tagállamból érkezik mélyhűtött hús nyomott áron, mert a származási országban 3 hónapig tart a szavatossági idő, míg nálunk a szabvány 6 hónapig engedélyezi emberi fogyasztásra értékesíteni ezeket).

 

 

1.      Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek áfájának erőteljes csökkentése (javaslat: 7%)

2.      Regionális áfa bevezetésének mérlegelése. Régión belül az ÁFA kulcs alacsonyabb lenne, mint a régiók között, illetve a külföldről bejövő termékek esetén. Célja a helyben előállított termék védelme. Ez az eszköz ismert más tagországban is.

3.      Az adózási és számlaadási kötelezettségek fokozott ellenőrzése az élelmiszer kereskedelemben

4.      A magyar termék pontos jogszabályban történő meghatározása a jelölés és megkülönböztethetőség érdekében

5.      Szükséges a kereskedelemben előforduló, nem hazai termékeknél alkalmazott hamis reklámmal való visszaélés ellenőrzése és szigorú szankcionálása.

6.      Közétkeztetésben elsőbbséget élvezzenek a helyben termelt élelmiszerek

7.      Az eddiginél sokkal hatékonyabb agrármarketingre van szükség (AMC munkájának újragondolása). marketing alapok létrehozása termelői, feldolgozói és állami szerepvállalással.

8.      Tenyészállat Marketing Alap létrehozása. A tenyészállat is mezőgazdasági termék, amely jogosult a termék reklámozás támogatására (pl. marketing jellegű támogatás tenyészállat kiállításoknak).

 

1.      Gazdabarát hitelkonstrukciók kidolgozása. Alacsony kamatozású, hosszú távú hitelek (pl. holland beruházási hitel 6%-os Magyarországon, nem vagyunk velük versenyképesek)

2.      Az agrárium hitelezéséhez indokolt lenne egy agrárbank felállítása, mint sok más tagországban.

3.      A létrehozandó Agrárbank a kereskedelemi bankoknál kedvezőbb feltételekkel előfinanszírozza a támogatásokat.

 

 

1.      A régi és új tagállamok uniós támogatási különbségének felszámolása

2.      Támogatás kifizetések, ügyintézés felgyorsítása (MVH és MgSzH munkaszervezésének, működésének újragondolása)

3.      Segítő, támogató és azonos mércével mérő gazdabarát hatóság létrehozása. Irányt adó, egyszerűen érthető, betartható és betartatott szabályzó rendszer bevezetése.

4.      A támogatások differenciálása során a mérőszám ne az üzem mérete, hanem a birtokolt földterület és a foglalkoztatottak hányadosa (foglalkoztatott fő/ha) legyen.

5.      Meg kell teremteni az állam által a tenyésztőszervezeteknek átadott tenyésztés-szervezési feladatok elvégzésének jogszabályi és pénzügyi feltételeit (az Állattenyésztési Törvényben rögzítve).

6.      Újra kell gondolni a tenyésztőszervezetek és tenyésztési hatóság feladatait, feladat megosztását, együttműködését (adatbázisok kezelése, hozzáférés, teljesítményvizsgálatok, teljesítményvizsgáló állomások, apaállat gazdálkodás)

7.      A területalapú és az AKG támogatásokat differenciálni kellene az állatlétszám és/vagy a foglalkoztatottak arányában. A nem takarmányozás célú szántó és gyep támogatása csökkenjen 10 e Ft/ha-ral, az állatot eltartó szántó és gyep támogatása nőjön 25 e Ft-tal.

8.      A hivatalból indított hatósági eljárásokat a hatályos jogszabályok alapján nem terhel hatósági szolgáltatási díj. Kérjük a jogszabály betartását a tenyésztőszervezetekkel kapcsolatban is (pl. tenyésztőszervezeti ellenőrzés).

9.      Támogatási előleg kifizetés az árvíz, belvíz, aszály és egyéb katasztrófa sújtott termelők esetén. A kárenyhítés szántóföldek mellett olyan gyepterületekre is vonatkozzon, amelyekhez állattartás kötődik.

10. Húsmarha és juh ágazatnak speciális (pl. szerkezet átalakítási) támogatási jogcímek kidolgozása a 73/2009/EK rendelet 68. cikkelye alapján a SAPS és top up rendszer sajátossága miatt 2011-től bekövetkező jelentős támogatás csökkenés elkerülése érdekében.

11. Juh és kecske elektronikus jelölés többletköltségeinek térítésére a (már előkészített) támogatási rendelet mielőbbi megjelentetését kérjük.

12. Az Európai Tanácsban és a Bizottságnál a magyar kormány, szövetségeseivel együtt kérje a 21/2004. juh-kecske EU Tanácsi rendelet módosítását (csak a 12 hónapnál idősebb állatokat kelljen elektronikus jelölőeszközzel megjelölni).

13. ÚMVP 214/C jogcímek kidolgozását a tárca az Őshonos Bizottsággal együttműködve kezdje, annak érdekében, hogy 2011-től a jogcímeket meg lehessen hirdetni.

14. Szakmai szervezethez tartozás legyen támogatási alapfeltétel.

 

1.        Földbérleti jogosultsági sorrend első helyén állattartó jogi vagy magánszemély álljon, állategységenként 3 ha erejéig.

2.        Földvásárlás esetén az állattartó magánszemély, illetve jogi személy magánszemély tagja  (tulajdonos, részvényes)  állategységenként 2 ha erejéig elsőbbséget élvezzen a nem állattartó előtt.

 

1.      Trágya elhelyezése problémát okozhat saját földterület híján (pl. nem végeztethető el a hígtrágya elhelyezési engedélyhez a talajvizsgálat, mert előre nem ismert a pontos terület ahová a trágya kerül)

2.      Irreálisan magasak a talajvizsgálat költségei, amit az állattartó kénytelen kifizetni kiszolgáltatottsága révén.

 

1.        Csak üdülőövezetben lehessen korlátozni az állattartást.