A sertés-, és baromfiválság enyhítésének lehetőségei

Tegnap (március 10-én) a sertés és baromfi ágazat súlyos gondjainak áttekintésére és a helyzet kezelésére kidolgozandó cselekvési terv megvitatására Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár összehívta a Hús Termékpálya Bizottságot.

Az ülésen az alábbi témákról esett szó:

-          helyzetértékelés: takarmányárak és takarmányok minősége, érdekérvényesítés

-          árutermelés magyar genetikával

-          támogatások: tavalyi és idei állatjóléti és állategészségügyi támogatások kifizetése, forgóeszköz hitelek, Agrár Széchenyi Kártya, ÚMVP,

-          ÁFA csökkentés, fordított áfa bevezetése, feketekereskedelem

-          marketing: lesz idén OMÉK és jut némi forrás a sertéshús marketingre

-          egyebek: ketreces tojótyúk tartás kilátásai, állati eredetű fehérjék etése, húsok eltarthatóságának szabályozása.

 

Bővebben:

A takarmányárak drasztikus drágulása minden állattenyésztési ágazat, de különösen a sertés-, és baromfihús termelés önköltségét jelentősen növelte, miközben az amúgy is tőke-, illetve forgóeszközhiányban szenvedő gazdák veszteségei napról-napra növekednek az alacsony termelői árak miatt. A hízókon 50-100 forint, a baromfinál 20-50 forint veszteség képződik élősúly kilogrammonként. A két éve válságban lévő tejágazatban sem sokkal jobb a helyzet, a felvásárlási árak jó ha az önköltséget elérik. Ilyen helyzetben a támogatások gyors kifizetése az életben maradást segítheti.

Tény, hogy még sokat kell a termelési színvonalnak fejlődni, hiszen a versenytársaink nálunk hatékonyabban termelnek (szaporaság, fajlagos takarmány-felhasználás, termelési színvonal). A technológiai fejlesztésekhez sok pénzre van szükség, ami most sem állami sem termelői oldalon nem látszik. Az ÁTK 1. és 2. segítségével felújított telepeken sok esetben külföldi genetikát tartanak, ahelyett, hogy hazai tenyészállatokat vásárolnának, hiszen ezek sem termelnek rosszabbul a külföldinél, ha megadják nekik ami kell. A magyar árutermelés magyar genetikára, hazai tenyészállatokra alapozódjon. A külföldi tenyészállatokat vérfrissítésre és a hazaiból már nem kielégíthető igények kiszolgálására kell behozni, nem a magyar tenyészállatok helyett – hangzott el.

A termelőket képviselő szakmai szervezetek képviselői elmondták, hogy takarmányhoz várhatóan tartósan drágán lehet majd hozzájutni, miközben a tavalyi fuzáriumos búzán kívül a kukorica esetén is beszámoltak már ilyen esetekről, ami ronthatja a szaporodásbiológiai eredményeket és a gazdák veszteségeit növelik. A takarmányvásárlás fedezeteként egyre többen ajánlanak fel vágóállatot, mert már nem tudnak készpénzben fizetni. Óriási a gyógyszerforgalmazók kintlévősége az állategészségügyi költségek ellensúlyozására nyújtott támogatások tavaly év közepén történt befagyasztása miatt.

Elhangzott az is, hogy a túl sok érdekképviselet gyengíti a termelők lobbisúlyát és érdekérvényesítő erejét. Az érdekek koncentrált képviselete nélkül nem lehet következetesen végigvinni egy stratégiát.

A feketekereskedelem mérete a válság mélyülésével folyamatosan növekszik. Ennek rákfenéje a 25%-os ÁFA. Számlával vagy számla nélkül kéred – hangzik el egyre többször adás-vételkor, már nem is kérdésként, hanem kérés, sőt felszólításként. Bűnszervezetek alakultak, de szinte valamennyi ágazati szereplő találkozik a számla nélküli kereskedelemmel nap mint nap.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége visszautasította és nemtelen támadásnak nevezte az egyes szakmai szervezetek által tett kijelentéseket, miszerint ők a magyar állattenyésztés ellenségei lennének. Tagjaik soha nem tettek erre utaló kijelentéseket, nem voltak hazai sertéságazat ellenesek. Az élelmiszer feldolgozók a profitból és nem a támogatásokból szeretnének megélni, a versenyben szeretnének talpon maradni és abban hisznek, hogy a jobbaknak, ügyesebbeknek kell megmaradnia a piacon. Évek óta az élősertés idehaza drágább, mint a környező országokban és közben a kínálat folyamatosan csökken. Bíztató, hogy az áfa csalók felderítésére külön osztály alakult az Alkotmányvédelmi Hivatal (korábban Nemzetbiztonsági Hivatal) keretei között. A kormány szja csökkentése az élelmiszer-feldolgozásban dolgozó mintegy 10 ezer munkavállaló jövedelemcsökkenésével járt. A munkaadók még nem tudják, hogyan és miből fogják ezt ellensúlyozni. Hiányoznak a működő vertikális és horizontális integrációk. Fontos lenne, ha a támogatásokat olyan termelők kapnák, amelyek tartós szerződésben állnak valamely felvásárlóval. Sok veszteséget okoz és rontja a versenyképességünket a magyar hatóságok termelő és gazdálkodó ellenes hozzáállása.

Intézkedési tervet fog a tárca letenni hamarosan a kormány asztalára – jelentette be Czerván György. A tárcánál 19,2 milliárd forintot zároltak februárban, ez azonban nem érinti a sertés, baromfi és tejágazat pénzeit. A minisztérium ennek döntő hányadát saját magán fogja megspórolni. Örömét fejezte ki, hogy a Széll Kálmán programból az ágazat kimaradt. Az ágazati válságon érdemben a termelői árak emelkedése segítene. A jelen pénzügyi és gazdasági helyzetben, illetve a hatályos uniós jogszabályok alapján adható támogatások a veszteségeket csökkenthetik, de csodát sajnos nem lehet velük tenni. A kérdés ezért most nem az, hogy csökken vagy emelkedik a hazai állatállomány, hanem az, hogy mennyivel csökken. Az életképes élelmiszertermelés az EU agrárpolitikájának (KAP) prioritása, azonban nem mindegy, hogy milyen eszközökkel kívánják ezt a célt megvalósítani. A tejágazat rendbetételére uniós testületet hoztak létre, ennek neve Magasszintű Tej Munkacsoport. Ilyet a sertéságazati válság kapcsán is létre fognak hamarosan hozni. A testületek feladata áttekinteni uniós szinten a problémákat és azok orvoslására ajánlásokat kidolgozni. Ez persze nem egy törvényalkotó testület, azonban a működése érezhető javulást eredményezhet az ágazatokban. A tárca céljai között szerepel, hogy belátható időn belül a hazai sertésállomány 6 millió legyen.

A déli féltekén jelenleg zajló aratások eredménye jó termést jelez előre, ez talán csökkenteni fogja a gabonaárakat. Nincs szabad forrás állami gabonafelvásárlásra, nem beszélve arról, hogy ilyen ügylet az árakat felfelé vinné, illetve a drágán felvásárolt gabonát ugyanilyen drágán lehetne csak eladni. Kedvező kamatozású (6%) forgóeszköz hitelekkel segítik a takarmányvásárlást. Igyekeznek ezek futamidejét a lehető leghosszabbra kitolni, akár menet közben is hosszabbítani. Dolgoznak azon is, hogy türelmi idő legyen a konstrukcióban. A vis major keretében bejelentett forgóeszköz hitelekre 7 milliárd forint fedezet áll rendelkezésre, ebből 2 milliárd forintra már bejelentkeztek a gazdák. Az Agrár Széchenyi Kártya kedvező kamatozású (7-8% 3 évre) rulirozó hitel, ami egy de minimis támogatás, így csak azok vehetik igénybe, akik egyébként ebben az évben nem vesznek igénybe ilyen támogatást más jogcímen.

A szervezetek kérték, hogy az idei állatjóléti támogatások kifizetését hozza előre a kormány, hiszen ezeket normál ütemben csak jövőre utalja az MVH. Ezzel kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben ez nem lehetséges, de amennyiben az év során javul a helyzet, azonnal megpróbálnak 40 százalék előleget fizetni. Ami a tavaly elmaradt állatjóléti támogatásokat illeti, a sertésnél már csak a negyedik negyedéves kifizetés van hátra, amit március végén utal az MVH. A baromfisok tavalyi állatjóléti támogatását április első felében kapják meg a termelők. A tenyésztési támogatásokra tervezett 1 milliárd forint sincs veszélyben a zárolás miatt – jelentette ki az államtitkár.

Az alapvető élelmiszerek (hús, tej, kenyér, tojás) ÁFA csökkentése (25-ről 5 százalékra) a feketegazdaság felszámolásának leghatékonyabb módja lenne – ismerte el Czerván György, ám egy ilyen intézkedés a következő 12 hónapra 240 milliárd forint bevételkiesést jelentene az állami költségvetésben. Ez közel tizede a teljes nemzeti áfa bevételnek, miközben a pozitív hozadéka csak hosszú távon lesz érezhető és senki nem tudja pontosan megmondani mekkora összeget is jelent. Azt is meg kell majd oldadni, hogy az áfa csökkentés bevételét ne a kereskedelem fölözze le. Mindezek mellett a sertés-, és baromfihús áfájának csökkentése reményeik szerint már egy éven belül megvalósulhat. Ez a költségvetési oldalon 44,6 milliárd forint kiesést okoz. Az exporttal csalók kiszűrésére a fordított áfa-t fogják bevezetni.

Az ÚMVP-ben az I. tengelyen 50 milliárd forintos lyuk tátong, ott nincs rendelkezésre álló szabad forrás. Nagy horderejű fejlesztési támogatásokra így csak 2014 után, az új költségvetési program alapján készített programból lehet majd számítani.

A ketreces tojótyúk tartás 2012-től érvénybe lépő megszigorítása több új tagállam baromfiágazatára mérhet súlyos csapást, amit nem fog figyelmen kívül hagyni az EU Bizottsága. Biztosan lehet majd később is ketreces tartásból származó tojást értékesíteni, de még nem tisztázott, hogy milyen feltételekkel. A türelmi idő meghosszabbítására azonban nem látszik esély.

Sertéshús marketingre 40 millió forintot költ az AMC a következő hónapokban. Az államtitkár e fórumon is bejelentette, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar reklámozásának idei legjelentősebb eseménye a szeptember 28. és október 2. között Budapesten megrendezésre kerülő jubileumi 75. OMÉK lesz, amelyben egyebek mellett a Magyar Állattenyésztők Szövetsége közreműködésére is számítanak a tenyészállat bemutatók szerevezésében.

Elhangzott, hogy az EU Bizottsága rövidesen lehetővé teszi az állati fehérje alapú takarmányok etetését a baromfi és sertés hizlalásban. A hús és húskészítmények eltarthatóságára nincsen egységes uniós szabály, a forgalmazó felelőssége, hogy milyen szavatosságot határoz meg. A hazai húsvizsgálatok hatósági díja az uniós átlag felett van, ennek csökkentése lehetséges, de az MgSZH költségvetését éppen a mostani zárolás kapcsán szűkítették, így az intézetnek a működése biztosítása érdekében 300 milliós többletbevételt kell előteremteni.

Forrás: MÁSZ