2010 januárig visszamenőleg jár a juhok és kecskék jelölésének támogatása

2011.04.30.
20 éves jubileumi közgyűlést tartott a Magyar Juh- és Kecsktenyésztő Szövetség (MJKSz) április 28-án Üllő – Dóramajorban. A helyszín szimbolikus, hiszen Székely Pál vezetésével 55 tenyésztő itt alakította meg 1991. április 25-én a tenyésztőszervezet jogelődjének számító Juh Törzstenyésztők Országos Egyesületét.
Horn Péter akadémikus, az MJKSz elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az elmúlt két évtized eredményei jórészt azoknak a személyeknek köszönhető, akik a szövetség alapításában részt vettek. Egyben reményét fejezte ki, hogy a következő 20 évben is lesznek olyanok, akik meghatározzák az ágazat fejlődését. Bevezető gondolataiban a mezőgazdasági termelés és élelmiszer előállítás stratégiai jelentőségére hívta föl a figyelmet, amelyről az Európai Unió másképp gondolkodik, mint a többi, a mai agrárvilágpiacot meghatározó ország (pl. Kína, India, USA, Brazília). Ez utóbbiak hatalmas pénzeket fordítanak a fejlesztésekre, hiszen tudják, hogy az élelmiszerek iránti kereslet a következő évtizedekben folyamatosan növekedni fog. A civilizációk létét évezredek óta az élelmiszer-termelés és ellátás határozza meg és ez nincs másképpen ma sem. A juh szerepe ebben nem elhanyagolható, ráadásul egy környezetbarát ágazatról van szó, amelyik a legelők karbantartásával a biodiverzitás fenntartásában is jelentős szerepet játszik.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár ünnepi köszöntőjében egyetértett Horn Péter gondolataival és hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság létkérdése a termelés, ezen belül az állattenyésztés fejlesztése. Honi tenyésztés és tenyésztés-szervezés nélkül nem lehet erős és eredményes a magyar állattenyésztés. Ez rendkívül időigényes munka, ami ugyanakkor a fejlődés alapja. A juh törzskönyvelés hazánkban 1859-ben kezdődött. Ezzel elsők között voltunk a világon. A tenyésztés-szervezés is röviddel ezután megkezdődött. A II. világháborút követően ezeket a feladatokat az államigazgatás látta el. Napjaink tenyésztés-szervezésének jogi és intézményi kereteit az 1993-as Állattenyésztési Törvény, illetve az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek határozzák meg. Az 1991-ben megalakult Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség az elmúlt húsz év alatt folyamatosan fejlődött, 2008 óta a kecsketenyésztés feladatait is vállalva végzi munkáját. A Szövetség tenyésztői feladatai kiegészülnek a juhásztársadalom részére nyújtott, a jelöléssel és nyilvántartással kapcsolatos szolgáltatásokkal, amelyekkel hatékonyan segíti az állattartókat.
A tárca szükségesnek tartja a tenyésztés és az árutermelés együttműködésének javítását, valamint az integrált és hatékony állattenyésztési ágazatok kialakítását - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: a gazdák 2010. január elsejéig, visszamenőleg megkapják a juh- és kecskejelölési támogatásokat. Az erről szóló rendelet heteken belül megjelenik. Megerősítette azt is, hogy a minisztérium egymilliárd forinttal támogatja a tenyésztő szervezetek munkáját.
Hajduk Péter az MJKSz ügyvezető igazgatója előadásában összefoglalta a szervezet történetének fontosabb eseményeit. Említést tett többek között a tagsági viszonyok alakulásáról, a szakbizottságok létrehozásáról, a nemzetközi kapcsolatokról és integrációról (tagság a Merinó Világszövetségben), a törzskönyvezés módszerének fejlesztéseiről, a származásellenőrzés, a jelölés és nyilvántartás megszervezésének lépéseiről, a kiállításokról és szakmai fórumokról. Az igazgató hangsúlyozta, hogy nincsen lényegi különbség a mai és a húsz évvel ezelőtti céljaik között. Az MJKSz jelenleg 23 juh és 5 kecskefajta tenyésztését végzi, 221 tenyésztő és 2132 árutermelő szövetségi tag közreműködésével. A tagság a hazai juhállomány 65 százalékával rendelkezik.
Megemlékezett a szövetség által alapított díjak (Schandl, Konkoly-Thege, Év Tenyésztője, id. Tóth Imre) kitüntetettjeiről, megemlítve, hogy a szövetség nagyon büszke rájuk. A jubileumi küldöttközgyűlés keretében első alkalommal adták át az erre az alkalomra alapított „Bemutató Mintatelep” címet annak a két tenyésztőnek, akiknek a juhtelepét és állományát a szövetség elnöksége példaértékűnek ismer el. A kitüntető címet elsőként Kasza Sándor dormándi juh törzstenyésztő és Apró Mihály vecsési árutermelő juhtenyésztő kapta. Ezt követően a szövetséget alapító tenyésztőknek, az egykori elnököknek, és az alapításban közreműködőknek egy-egy festmény reprodukciót adtak át.
Forrás: MÁSz

 

Tagszervezeteink

Webdesign, Keresőoptimalizálás, Drupal fejlesztés - Macroweb