Vihart kavart az állami földterületek értékesítésével kapcsolatos FM előterjesztés

Lapértesülések szerint a Földművelésügyi Minisztérium (FM) olyan javaslatot készített a kormánynak, amely lehetővé tenné az állami földek árveréssel és pályáztatással történő értékesítését a területet használó gazdáknak. A javaslat célja a családi vállalkozások versenyképességének növelése, amit a mintegy 400 ezer hektár állami föld magánkézbe juttatásával szeretne elérni a szaktárca. Az ügy nagy (média) visszhangot váltott ki, mert sokan úgy gondolják, az FM által hangoztatott céllal szemben ez a lépés nem az életképes kisüzemek kialakulását segíti, inkább a kormányhoz közeli klientúra kistafírozását szolgálja.

Tegnap (augusztus 18-án) tárgyalta a kormány az FM azon javaslatát, amely lehetővé tenné a hazai földművesek számára az állami földvásárlást – értesült a Napi Gazdaság. Az előterjesztés célja, hogy a korábban, az államosítás során elvett földrészletek tulajdonjoga ismét a földet megművelő gazdálkodókhoz jusson. A javaslat indoklása szerint a kabinet a kisméretű, de életképes családi gazdaságokat szeretné a földvásárlási programmal helyzetbe hozni, a nagyobb és stabilabb birtokméret ugyanis javítaná a gazdálkodók versenyképességét. Az előterjesztés egyelőre 400 ezer hektárnyi állami föld értékesítését irányozza elő, ez a teljes hazai termőföldállomány közel tíz százaléka.

A javaslat több ponton is módosítaná, illetve pontosítaná a Nemzeti Földalapba (NFA) tartozó földrészletek hasznosításáról szóló kormányhatározatot. A nyilvános árverést csak a 10 hektár feletti területek esetén tennék kötelezővé, ez alatt pályáztatás útján nyerhetnék el a földet a gazdák. Árverésre és a pályázatra csak azok a földművesek jelentkezhetnek, akik megfelelnek a földtörvényben foglalt szabályoknak, a meghirdetett terület húsz kilométeres körzetében élnek vagy gazdálkodnak, illetve befizették az árverési biztosítékot és regisztrációs díjat. Bár a jogszabályok szerint a föld jelenlegi bérlőjét elővásárlási jog illeti meg, a területet azonban csak akkor szerezheti meg, ha az árverésen a legnagyobb összeget ajánlja.

Az árak a javaslat szerint nem térhetnek el a piaci szinttől. Bizonyos esetekben nem lesz kötelező az értékbecslés, ilyenek például a szőlők, gyümölcsösök és halastavak. Ahol nem kötelező az értékbecslés, ott a megyénként kialakult aranykoronánkénti átlagáron hirdetik majd meg a területet. Ha eredménytelenül zárul a pályázat, a következő körben az eredeti ajánlat legfeljebb felével csökkentett áron hirdethetik meg ismét a földet. Azokon a jelenleg haszonbérleti szerződéssel művelt területeken pedig, ahol a bérlő komolyabb beruházást hajtott végre az elmúlt időszakban – például ültetvényt telepített –, az elszámolás után az NFA – az agrárminiszter jóváhagyásával – megtéríti a beruházás értékének bizonyos százalékát. Ha pedig az érintett bérlő maga venné meg a földet, a vételárba beszámítják a beruházás összegét.

A tervezet többek közt olyan biztosítékokat is tartalmaz, amelyek célja távol tartani a spekulációs céllal vásárlókat. Ilyen rendelkezés például, hogy az adásvétel után a tulajdoni lapra 20 éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be. Így a megvásárolt föld 20 évig a törvényes öröklés kivételével más tulajdonába nem kerülhet, ellenkező esetben a terület visszakerül az NFA-hoz. A banki hitelből finanszírozott földek esetében is jelentős biztosíték kerül a rendszerbe. E szerint ha az érintett – három hektár feletti – területet kölcsönből fizeti ki a vásárló, a tulajdoni lapra – a hitel futamidejére – a magyar állam számára visszavásárlási jogot jegyeznek be.

A földvásárlási program terveze­tében egyelőre nem jelenik meg a kedvezményes banki finanszírozásról szóló konstrukció, holott a gazdák tulajdonszerzését sürgető Magosz javaslatának ez központi eleme. Jakab István, a Magosz elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy a kormánytól a jegybank sikeres növekedési hitelprogramjához hasonló konstrukció kidolgozását várják. Az elnök szerint azért kell mielőbb elindítani a földvásárlási programot, mert a külföldiek tulajdonszerzését megakadályozó hazai földtörvény ellen két európai uniós eljárás is van. Szerinte félő, hogy egy esetleges negatív döntés eredményeként a hazai termelők helyzeti előnye megszűnik a külföldi tőkés társaságokkal szemben.

A brüsszeli szakemberekhez több megkeresés is érkezett a magyar állami földek bérbeadási gyakorlata miatt. A bizottság a magyar földtörvénynek azt a passzusát vizsgálja, amely előírja, hogy az állami földek bérbeadását nyilvános pályázaton kell meghirdetni. A panaszosok szerint ugyanis ez sértheti azoknak az érdekeit, akik korábban előzetes megállapodást kötöttek. A brüsszeli testület arra is kíváncsi, hogy a külföldi agrárbefektetőkkel szembeni bánásmód, magában foglalva az állami földek bérbeadását célzó rendszert is, összeegyeztethető-e az európai uniós szerződésekkel, főleg a tőke szabad mozgását biztosító elvvel kapcsolatban.

„Ne csak bérlők, tulajdonosok legyenek a gazdák a földeken, mivel hosszútávon tervezni elsősorban a tulajdonnal tud az ember. Fontos, hogy minél előbb meg tudják vásárolni a földeket, mivel az idő előrehaladtával egyre inkább megjelenik a "migrációs tőke", a tőkeerős vevők a piacon. "Ebben a hat évben még meglesznek a területalapú támogatások, most tud a gazda felhalmozni annyit, hogy beindítsa a vásárlást, le tudja tenni a saját erőt, amihez megfelelő hitelkonstrukció kell" – mondta Jakab István.

Hétfőn a parlement előtt demonstrált Ángyán József, „megbundázott” földeladásról beszélt. Az LMP szerint ez a lépés hosszútávon visszafordítahatatlan károkat okoz, mivel az állam lemond a legfontosabb birtokpoltikai eszközéről. Szerintük az elidegenítési tilalom semmit nem ér, mert a tényleges földhasználó ettől még bárki lehet. Amennyiben a kisüzemek erősítése lenne a valós cél, akkor a licitálókra 50 ha-os birtokmaximumot kellene előírni.

Az MSZP gazemberségnek és lopásnak tartja, hogy a kormány az állami földek privatizációjára készül – fogalmazott az ügy kapcsán Gőgös Zoltán, a szocialisták elnökhelyettese. A politikus szerint a Magosz azért állt elő az állami földek értékesítésének javaslatával, mert rájöttek, egy esetleges kormányváltás után elvesztenék földbérletüket azok, akiket annak művelésére az elmúlt években alkalmatlanul kiválasztottak. Az MSZP szerint "nemes egyszerűséggel el fogják lopni ezt az ötezer milliárd forintos állami vagyont", amely egyben szinte az utolsó értékesíthető vagyoneleme az államnak - mondta Gőgös Zoltán, majd hozzátette, a jegybank feltehetően nagyon hosszú távú hitelekkel segíti majd az egyébként arra méltatlan személyek földvásárlását. Beke Károly, a szocialisták elnökségi tagja hangsúlyozta, pártja hatalomra kerülése esetén a jövő generációinak érdekében visszaszerzi az államnak a jogtalanul szerzett földtulajdonokat.

 

Forrás: NG/MTI/NOL

Időjárás

Budapest

Today, február 29, 2020
06:00-12:00

Részben felhős

Részben felhős
-3 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Debrecen

Today, február 29, 2020
06:00-12:00

Felhős

Felhős
-3 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Kecskemét

Today, február 29, 2020
06:00-12:00

Részben felhős

Részben felhős
-3 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szolnok

Today, február 29, 2020
06:00-12:00

Részben felhős

Részben felhős
-3 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szeged

Today, február 29, 2020
06:00-12:00

Részben felhős

Részben felhős
-2 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Pécs

Today, február 29, 2020
06:00-12:00

Részben felhős

Részben felhős
-3 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Tagok

barion

A honlapot készítette: MACROWEB