Új szervezeti struktúrával próbál megfelelni a kor kihívásainak a NÉBIH

Egyre több és nagyobb kockázatot jelentő fertőző betegségek terjednek a világban, miközben az élőállat és szaporítóanyag szállításai soha nem látott méretet öltenek. Az új uniós állattenyésztési rendelet is egyebek mellett a közösségen belüli kereskedelem könnyítését célozza. Mindezt tetézi a hatósági állatorvosgárda vészjósló fogyatkozása. Ilyen helyzetben kiemelten fontos, hogy hatékony, erős tenyésztési és állategészségügyi hatóság működjön az országban. Bognár Lajost, a NÉBIH elnökét arról kérdeztük, hogy az elmúlt hetekben csendben átszervezett hivatal meg tud-e felelni ezeknek a kihívásoknak.

Miért volt szükség új Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotására, és mi volt ezzel a cél?

A NÉBIH 2012-es megalakítása óta számos változás történt mind szűkebb, a hivatal életére, működésére vonatkozóan, mind tágabb értelemben, az ágazat egészét érintően. Új kihívásokkal kellett szembenéznünk, új feladatok jelentek meg, mások fölött viszont elmúlt az idő. Mindezek óhatatlanul magukkal hozták a változás szükségét. Az új SzMSz-szel az volt a célunk, hogy a Nébih egy modern és az élelmiszerlánc aktuális helyzetére megfelelően reagáló szervezetként működjön. Úgy vélem, ehhez az október végén életbe lépett, horizontális struktúra megfelelő hátteret tud nyújtani. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az élelmiszerláncban zajló változásokat, új stratégiai irányokat. Létrehoztunk egy Fejlesztési Bizottságot, amitől azt várjuk, hogy a körülmények esetleges változására a lehető leggyorsabban és hatékonyan tudjunk reagálni.

Miközben az állattenyésztői szakma erős hatóságot szeretne, a szakigazgatás átalakítása ennek ellenkezőjét sugallja. Az állattenyésztési hatósági szerep meggyengüléséről beszélnek szakmai körökben, amit arra alapoznak, hogy az Adatvagyon gazdálkodásért és stratégiáért felelős elnökhelyetteshez került az állattenyésztés, és ott sem kapott önálló igazgatóságot, hanem a Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának egyik részlege lett. Mi volt az akadálya, hogy az állattenyésztés önálló igazgatóság maradjon?

Mint említettem, egy új, horizontális struktúra irányába indultunk el. Az új szervezet, az új feladatstruktúra épphogy a tenyésztési hatóság erősödését hozza magával, hisz lehetőséget teremt az ellenőrzések hatékony végrehajtására. Az állattenyésztő szakma elvárásainak tehát éppen most felelnek meg leginkább a szakigazgatásban zajló folyamatok, változások.

A bürokráciacsökkentés keretében az elmúlt hetekben lezajlott létszámleépítésnek lesz-e kihatása az állattenyésztési vagy az állategészségügyi hatósági feladatok ellátására?

A már jó ideje tartó feladat racionalizációból, illetve a bürokráciacsökkentésből adódóan (ezalatt az élelmiszerlánc szereplőit érintő adminisztratív terhek csökkenését értem) a jelenlegi szakembergárda a már megszokott színvonalon látja el továbbra is a munkáját. Az élelmiszerlánc-felügyelet területi szerveit (megyei kormányhivatalok, járási hivatalok) a mostani létszámleépítés nem vagy csak alig érintette. Esetükben már jó ideje fennálló probléma a szakember, elsősorban a hatósági állatorvos hiány. Az ő hatósági feladatellátásukban így elképzelhetőek nehézségek. Az állategészségügyi hatóságnak, az ún. élelmiszerlánc-felügyeleti szerveknek központi (agrárminiszter, országos főállatorvos, NÉBIH) és területi szintjei (megyei kormányhivatalok, járási hivatalok) különböztethetők meg. Általánosságban kijelenthető, hogy a mai feltételek mellett a hatósági állatorvosi munkakör nem elég vonzó az állatorvosok, azon belül is elsősorban a fi atal állatorvosok számára. Fontos feladat, jövőbeli cél, hogy vonzóvá tudjuk tenni a hatósági
állatorvosi munkakört mind a központi, mind a területi szinteken. Mindemellett úgy gondolom, a jelenlegi szakembergárda teljesítménye kimagasló. Jó példa erre az a kiváló, sokszor emberfeletti munka, amivel sikerült leküzdeni a 2016-17-es madárinfluenza-járványt, vagy amit a jelenlegi afrikai sertéspestisjárvány megfékezéséért is végeznek. Kulcsfontosságú, hogy a betegséget helyhez kössük, és továbbra is meg tudjuk akadályozni a házisertésállományokra való átterjedését.

PRRS-mentesítés befejező szakaszához érve egyes termelők a kötelező helyett az önkéntes mentesítés lehetőségének bevezetését követelik. Mi a NÉBIH álláspontja ebben?

A sertéstartók kisebb csoportja valóban a mentesítés felfüggesztését, önkéntessé tételét szorgalmazza. A téma azonban nem értelmezhető ennyire sarkosan. Hatósági oldalról is vannak egyszerűsítésre vonatkozó terveink, amelyről folynak az egyeztetések. Mindenekelőtt azonban fontos, amit már eddig elértünk. A teljesség igénye nélkül említeném, hogy az állategészségügyi, állattenyésztési hatóságok előtt ismert valamennyi kis létszámú sertésállomány mentes a PRRS-től. Járási szinten nézve Magyarország 174 járása közül 137-ben (azaz 80 százalékában) a sertésállományok mentesek a betegségtől. A közvetett eredmények is jelentősek.
Ezek közül ki kell emelni a járványvédelmi képesség fokozását. Az afrikai sertéspestis vaddisznóban való jelenléte sürgető feladattá teszi, hogy mindenki újragondolja sertéstelepének járványvédelmét, felhasználva a PRRSmentesítés során szerzett tapasztalatokat. A mentesítés elősegíti az egyre növekvő fogyasztói igényeket még inkább kielégítő, egészségesebb sertésből készült termékek előállítását, valamint az antibiotikum-felhasználás csökkentését.

Mi a helyzet az élősertés szállítások korlátozásával?

A fertőző betegségek terjesztésében kiemelkedő szerepet játszik az élőállat-szállítás, aminek korlátozása a mentesítésre vagy mentességre hivatkozva megtehető. A PRRSmentesítés kimondott célja a versenyelőny biztosítása a hazai sertéstartóknak. A termelők nem egyszer követelték, hogy a nemzetközi sertésforgalmazásból hazánkba irányuló behozatal során ne engedélyezzük a PRRS-pozitív sertések továbbtartási céllal történő beszállítását. Már akkor is felhívtuk a fi gyelmet, hogy az Európai Unióban a kereskedelmet kizárólag állategészségügyi okokból lehet korlátozni. A 7/2017-es Országos Főállatorvosi határozat kimondja, hogy tenyésztési vagy továbbtartási célból sertést Magyarország teljes területére beszállítani csak PRRS vírusával nem fertőzött állományból szabad, ami már 2018-ban radikális csökkenést eredményezett a Magyarországra hízóalapanyagnak behozott sertések vonatkozásában.

Akkor folytatják a mentesítést?

Igen, a többség érdekében folytatni kell az állami mentesítési programot. Azonban, megértve a gazdák jelenlegi problémáit, át kell tekinteni a PRRS-mentesítéssel kapcsolatos célkitűzéseket. Így például felül fogjuk vizsgálni a mentesítés befejezésének céldátumát, valamint azt, hogy a gazdáknak lehetőségük legyen a „vakcinázott mentes” minősítés elérésére is. Ezek a kérdések jelenleg napirenden vannak.

Kiss Krisztina

Megjelent a Magyar Állattenyésztők Lapja decemberi számában

Időjárás

Budapest

Today, szeptember 18, 2019
12:00-18:00

Felhőtlen

Felhőtlen
15 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Debrecen

Today, szeptember 18, 2019
12:00-18:00

Szép idő

Szép idő
17 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Kecskemét

Today, szeptember 18, 2019
12:00-18:00

Felhőtlen

Felhőtlen
16 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szolnok

Today, szeptember 18, 2019
12:00-18:00

Felhőtlen

Felhőtlen
16 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szeged

Today, szeptember 18, 2019
12:00-18:00

Felhőtlen

Felhőtlen
17 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Pécs

Today, szeptember 18, 2019
12:00-18:00

Felhős

Felhős
14 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Tagok

barion

A honlapot készítette: MACROWEB