Ez nemcsak egy szakma, ez élethivatás - Agrárszektor interjú Zászlós Tiborral

A magyar állattenyésztés versenyképességének javításában kulcsszerepe van annak, hogy a legjobb fajtákkal töltsék meg a gazdák a hazai legelőket, istállókat. Egyre nagyobb gond a fiatal szakemberek hiánya az állattenyésztésben is. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének kulcsszerepe van a tendenciák alakulásában. A szervezet nemrégiben tartott tisztújítást. A régi-új elnök, Zászlós Tibor az Agrárszektornak  beszélt a legfontosabb feladatokról, illetve az ágazat legnagyobb problémáiról.

Ezekben a hónapokban mik a legfontosabb feladatai a Magyar Állattenyésztők Szövetségének?

Szeptemberben közepén tartottuk tisztújító közgyűlésünket, ahol elnököt, társelnököket, elnökségi és felügyelő bizottsági tagokat választottak a küldöttek. Célunk továbbra is a magyar állattenyésztők képviselete, a tenyésztőszervezetek munkájának összehangolása, a hatékonyabb tenyésztés-szervezés előmozdítása, ezen keresztül a versenyképes állatitermék előállítás biológiai alapjainak védelme és fejlesztése. Hosszú előkészítő munka után szeptemberben megalakult a Juh és Kecske Szakmaközi Szervezet. Ez történelmi jelentőségű, hiszen a kiskérődző ágazatnak eddig nem volt a teljes termékpályát összefogó egysége. Az EU-ban Spanyolország után nekünk sikerült csak ez az összefogás. Hónapok óta dolgozunk a védett és a Natura 2000-es gyepekre vonatkozó előírások szakmai felülvizsgálatán és egy állattenyésztő barát gyepstratégián. Ezeket a munkákat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen végezzük. Nemrégiben zárult a húshasznú tenyészbika beállítási támogatási kérelmek beadása. Ezt a jogcímet mi dolgoztuk ki és vittük végig a jogalkotási folyamaton azzal a céllal, hogy az évek óta növekvő húsmarha állományunk minősége javuljon és így versenyképesebbek legyünk. Emellett elkészült a szarvasmarha gümőkór mentesítésre vonatkozó útmutatónk, amit hamarosan elektronikus és terveink szerint nyomtatott formában is eljuttatunk a szarvasmarhatartóknak. Fontos célként kezeljük, hogy a magyar tenyésztőszervezetek még szélesebb körben meg tudjanak jelenni az úgynevezett Kárpát-medencei gazdasági térben, és ott eredményesen teremtsék meg a magyar fajtaszortiment tartását és tenyésztését, így ez is fontos feladata a szervezetnek.

Afrikai sertéspestis, Covid-19 vírus. Ezek azok a külső tényezők, amelyek nehezítik az állattartók dolgát mostanában.

Nem kis mértékben. Szeptember 9-én kaptuk a rossz hírt, hogy Németországban a lengyel határ mellett egy ASP fertőzésben elhullott vaddisznó tetemét találták meg. Azóta sajnos már nemcsak ott, de egy újabb körzetben is több ASP pozitív vaddisznót lőttek ki és találtak újabb fertőzött tetemeket is. A hírre hazánkban is elkezdett csökkenni az élősertés felvásárlási ára, ami 375-405 Ft/kg között alakul most. Ugyanakkor a termelők a hazai piacon és az élősertés exportban sem észleltek kereslet csökkenést. Sőt, olyan híreket kaptunk, hogy inkább kínálati hiány kezd kialakulni. A másik oldalról a hazai feldolgozókra egyre erősebb nyomást gyakorolnak a kiskereskedelmi láncok. Akadozik egyes húsrészek értékesítése, nyilván azoké, amelyeket a kínaiak a németektől nagyobb mennyiségben vásároltak és most itt maradtak. A kereskedők között vannak, akik nyomott árakon hajlandók átvenni a sertéshúst és az abból készült töltelékárút, ezért új vevők felkutatása vált szükségessé. Megjegyzem: mértékadó elemzők (köztük a Rabobank) szerint a német sertéshús ideiglenes kitiltása az ázsiai piacokról még középtávon sem fog komolyabb piaci zavart okozni Európában. Szeptember végén, október elején stabilak voltak a az EU legfontosabb sertéstartó országaiban az árak. Ilyen helyzetben a legrosszabb hatást a spekulatív célú árletörési akciók jelentik Az árzuhanás elkerülése érdekében hetente egyeztetünk a NAK Sertéspiac Monitoring Bizottságában a termelői szervezetekkel és a legnagyobb feldolgozókkal, valamint a minisztérium vezetőivel. Egyébként szeptember 9-én egy nagyon jó hírt is kaptunk. Azt, hogy hazánk hivatalosan mentessé vált a madárinfluenza vírustól, ez az exportunknak, ezen keresztül pedig a tenyésztésnek komoly lendületet adhat.

Egyre több publikáció jelenik meg arról, hogy a kérődzők mekkora környezeti kárt okoznak. Van hatása ezeknek a támadásoknak a hazai állattenyésztésre?

Valóban. Az utóbbi időben újra felerősödtek a szélsőséges „vegások” támadásai, akik közül néhány az állattenyésztőket egyenesen gyilkosoknak és állatkínzóknak nevezik. Ők mindenfajta állati termék fogyasztását betiltanák. Fontos, hogy higgadtan, de határozottan tájékoztassuk az embereket, hogy a szakmánk mennyire fontos az emberiség élelmezésében, a kiegyensúlyozott táplálkozásban és a természeti környezetünk fenntartásában.

Nagyon kevés a fiatal ebben az ágazatban, mind alkalmazottként, mint vállalkozóként. Megfordítható, lassítható az öregedési folyamat? Gyorsítható-e a generáció váltás?

Ez napjaink egyik legfontosabb kérdései közé tartozik. A generációváltás a világ legigazságosabb dolgai közé tartozik és akkor is bekövetkezik, ha nem akarjuk. Ezért kell időben felkészülni rá. Ennek ma már külön tudománya és technikája van a világban, érdemes tanulmányozni ezeket. A digitalizáció, a munkafolyamatok automatizálása, a robotok alkalmazása sok munkafolyamatot könnyít meg (elsősorban a nehéz fizikai munkát). A jövőben kevesebb fizikai munkára és több digitális készségre lesz szükség. A világon mindenütt küszködnek azzal, hogy a fiatalok számára hogyan tegyék vonzóvá ezt a szakmát, ami véleményem szerint nem csak szakma, nem csupán hivatás, hanem egy olyan életforma, amely talán azért a legszebb, mert nagyfokú kreativitást és kitartást igényel. Ahogy egy művész bele tudja álmodni egy fatörzsbe vagy gránittömbbe a Madonnát, ugyan úgy tesz egy állattenyésztő, amikor látja lelki szemeivel a több nemzedék utáni tenyészállatot és e célnak alárendelve végzi tudatosan hosszú évekig a tenyésztői munkáját. Az öregedési folyamat megállításában az idősebb generációnak van a legnagyobb felelőssége, hiszen nekik kell a fiatalokat, a kiszemelt utódokat kiválasztani és főleg kinevelni. A szakmánk jövedelmezősége – és ez egy kardinális kérdés az életpálya szempontjából – nagyban függ attól, hogy mi magyarok mennyire leszünk versenyképesek, mennyire tudunk jó ágazati stratégiát alkotni és azt következetesen megvalósítani generációról generációra.

 

Az interjút Böle István készítette, ami megjelent a mai napon az agrarszektor.hu oldalon itt: https://www.agrarszektor.hu/allat/elarulta-a-szakember-mi-most-a-magyar-allattenyesztes-legnagyobb-problemaja.25230.html

Időjárás

Budapest

Today, október 27, 2020
12:00-18:00

Felhőtlen

Felhőtlen
17 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Debrecen

Today, október 27, 2020
12:00-18:00

Szép idő

Szép idő
19 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Kecskemét

Today, október 27, 2020
12:00-18:00

Szép idő

Szép idő
18 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szolnok

Today, október 27, 2020
12:00-18:00

Felhőtlen

Felhőtlen
18 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szeged

Today, október 27, 2020
12:00-18:00

Szép idő

Szép idő
19 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Pécs

Today, október 27, 2020
12:00-18:00

Szép idő

Szép idő
18 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Tagok

barion

A honlapot készítette: MACROWEB