A MI MALMUNKRA HAJTJA A VIZET AZ ASZÁLY

A legeltetéssel nincs probléma, a sarjadás tíz éve nem volt olyan intenzív, mint jelenleg, ez elsősorban az esőzéseknek és a meleg időjárásnak köszönhető – mutatott rá a Magyar Hírlapnak adott interjújában Wagenhoffer Zsombor. A MÁSz ügyvezető igazgatója szerint hazánkban idén nem okoz orvosolhatatlan problémát az aszály, és súlyos takarmányhiányra sem kell számítani.
 
A szárazság sújtotta európai országokban már most látszik, hogy a tej- és hústermelés visszaesett, a gazdák csökkentik állatállományukat, mivel saját takarmányból nem tudnak elegendő készletet felhalmozni. – Nálunk idén nem okoz orvosolhatatlan problémát az aszály és súlyos takarmányhiányra sem kell számítani. Az elmúlt egy hónapban országos átlagban negyven milliméter csapadék hullott. Ezzel szemben Svédországban, Norvégiában, Dániában, Hollandiában, Németország keleti, Lengyelország nyugati, valamint az Egyesült Királyság és Írország déli részén, az óriási aszály, valamint sorozatos hőhullámok miatt katasztrofális helyzet alakult ki – mondta el a Magyar HÍrlapnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének igazgatója. A szakember Franciaországban, ahol júliusban járt, nem tapasztalt rendkívüli szárazságot, kivéve egy kisebb területet az ország Svájccal határos részén, és az olaszoknál sem, igaz ott jelentős területen öntözték a kukoricát. Itthon a június a májusnál is csapadékosabb volt, ami nem tett jót a gabonák minőségének, továbbá megnehezítette az szálastakarmányok első kaszálását, de a legelőterületeknek, és a második-, harmadik lucerna kaszálásnak ez az időjárás kedvezett, ami végső soron a szarvasmarha-, és a juhtartókat segíti.
A szárazság sújtotta európai országokban már most látszik, hogy a tej-, és hústermelés visszaesett, a gazdák csökkentik állatállományukat, mivel saját takarmányból nem tudnak elegendő készletet felhalmozni, sőt sokan már hetek óta jelentős összeget kénytelenek takarmányvásárlásra fordítani. Ezek hatása máris érződik az európai, valamint a hazai nyerstej- és sertéshús-piacon, ahol a gyengülő kínálat miatt az árak emelkednek – mondta az igazgató, majd hozzátette: ahogy közeledik a tél, úgy fog ez a hatás erősödni. Mindez nekünk jó lehet – folytatta példaként hozva a sertéspiacot, ahol a német, dán, holland sertéstartók termeléscsökkentése, továbbá a sertéspestis terjedése miatt akár harmadával visszaeső román hízókibocsátás és Kína sertéshús vásárlási kényszerének növekedése a magyar sertéstartók piaci pozícióját fogják javítani, a felvásárlási árak pedig tovább emelkedhetnek. Amennyiben továbbra is sikerül a hazai sertéspesties esetek elszigetelése és újabb kitörések megakadályozása, akkor a sertéstartók számára sokkal jobban alakul az év második fele, mint azt akárcsak néhány hete gondolták – fejtette ki az igazgató – hozzátéve, most úgy tűnik, a mi malmunkra hajtja a vizet az aszály.
A károsult gazdák nyomására az érintett országok kormányai viszonylag gyors döntéshozatalra késztették Brüsszelt, ami jól mutatja ezen országok politikai súlyát – hívta fel a figyelmet Wagenhoffer Zsombor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Állattenyésztési Osztályának országos elnöke rámutatott, hogy az aszálykárok és az azokból eredő kiesések enyhítésére hozott intézkedések több pénzt nem jelentenek a gazdáknak, csak a nemzeti forrásokból finanszírozható konstrukciók aktiválását tette lehetővé a bizottság, amit a gazdagabb országok jobban ki tudnak használni, mint a kevésbé tehetős államok. Ilyen a támogatási előlegfizetési lehetőség ötvenről hetven százalékra emelése, vagy a gazdák kártalanítására kisösszegű (üzemenként 15 ezer euró) támogatás fizetése a károk nyolcvan százalékos mértékéig, továbbá a kockázatkezelési eszközök alkalmazása azoknál termelőknél, akiknél a jövedelemkiesés meghaladja a harminc százalékot. Ezeken kívül segítség lehet a zöldítés több előírásának időszakos feloldása, mint például a kötelező vetésforgó elhagyása vagy az ugaroltatás helyett másodvetésben takarmánynövények termesztése.
Az idei esőzésekkel tarkított, de néha nagy meleggel kísért időjárásnak pozitív és negatív hatásai is vannak – nyilatkozta Csomai Géza, Veszprém megyei állattartó gazdálkodó. Elmondta, hogy idén jól el voltak látva takarmánnyal. A legeltetéssel sincs probléma, hiszen a gyors sarjadásnak köszönhetően az állatok sok friss legelőfűhöz jutnak – fejtette ki a 5200 Merinó anyabirkával és 360 Limousin tehénnel és szaporulataival rendelkező gazdaság vezetője. Hozzátette, idén viszonylag korán tudtak kezdeni legeltetni, és remélhetőleg, a csapadékos nyárnak köszönhetően, a legeltetési szezon vége is kitolódik, költséghatékonnyá téve ezáltal gazdálkodásukat. Többféle legeltetési technológiát használnak: míg a szarvasmarhák területei villanypásztorral vannak elválasztva és szakaszolva, addig a birkák pásztoroló legeltetéssel legelnek.
Kiemelte, hogy a sarjadás tíz éve nem volt olyan intenzív, mint most. Ez elsősorban az esőzéseknek és a meleg időjárásnak köszönhető. Emiatt az állatok is több fűhöz jutottak a legelőkön, ami nyilvánvalóan pozitívum, a takarmánykészítés szempontjából azonban hátrány. Mivel ősztől tavaszig a saját takarmányukkal etetik állataikat, és idén nyáron szinte rendszeresen esett, nehéz volt jó minőségű szénát készíteni. Azáltal, hogy néha több alkalommal is megázott a lekaszált fűszéna, lucerna, romlott a beltartalom, és lényegesen több munkát igényelt – az ideális négy-hat nap helyett ez akár az eső miatt két hét is lehetett – a téli takarmány előállítása. Náluk a jellemzően évi két-három kaszálás helyett ez évben akár négyszer is lehetett (lehet) kaszálni. Kifejtette, hogy a téli fű- és lucernaszéna szükséglet tízezer bála/év, de idén a mennyiségnövekedés miatt tartalékokat is lehetett, illetve kellett képezni. Ahhoz, hogy az állatok a legjobb minőségű élelemhez juthassanak télen is, az idei gyengébb minőségű szénákat megfelelő mennyiségű és minőségű abraktakarmánnyal, esetleg takarmánykiegészítőkkel, vitaminokkal is kell pótolni.
A rendkívüli szárazság miatt nehezen és csak magas áron jutnak elegendő takarmányhoz állataik számára a gazdák Norvégiában, ezért sokan kénytelenek leölni lovaikat – számolt be a héten az NRK norvég közszolgálati adó. A múlt hónapban csaknem naponta érkezett megkeresés a kétségbeesett lótulajdonosoktól, akik nem tudták, hogy mihez kezdjenek a pusztító szárazság közepette – mondta Jens Eide norvég hentes és mészáros. Hozzátette, hogy emellett azok a gazdák, akik egyébként is hoznák más jószágaikat, most jóval korábban érkeznek velük, pedig az állatok még nem érték el a megfelelő kort. Ha azonban nincs elég élelem, akkor az állatokat le kell ölni. A lovak esetében bonyolultabb a helyzet, mivel hozzájuk másként kötődnek az emberek, mint a haszonállatokhoz. Egy helyi lótulajdonos, Linn Elisabeth Eidsaa negyven lova számára alig elegendő takarmányt tudott összevásárolni rendkívül magas áron, és azt tapasztalja, hogy a gazdák nagy része megpróbálja eladni az állatait. Mindenki azt szeretné, hogy az állatai életben maradjanak, ha azonban nem tud gondoskodni az etetésükről, akkor ez még mindig jobb döntés, mint hagyni őket éhezni – mondta az asszony.
Németország északi felében egyre súlyosabb a takarmányhiány – írta a héten a Top­agrar.com német hírportál, mely több cikkben is foglalkozik a témával. A rendkívüli hőség, a több évtizedes mélypontra süllyedt gabonatermés és a legelők fűhozamának nagymértékű csökkenése miatt az állattartó gazdák már most kénytelenek az első kaszálásából származó szénát feletetni, újabb készleteket pedig csak az ország más körzeteiből, de inkább csak importból lehet beszerezni. A széna ára napról napra emelkedik, „lassan már csak aranyárban lehet kapni”, ha egyáltalán van eladó az északi országrészben. Közben a svéd, norvég és dán állattartók is a németeknél állnak sorba, hogy szénát vásároljanak. Legutóbb tonnánként 115 euróért, vagyis a normál ár kétszereséért lehetett szénát vásárolni, ez az ár azonban várhatóan továbbemelkedik.
A Német Parasztszövetség egymilliárd eurós likviditási segélyt sürget a gazdák részére, ennek legfelső szintű jóváhagyása azonban időt vesz igénybe, miközben az állatokat addig is etetni kell. A német termelők sok helyütt a tenyészmarhák egy részének vágóhídra küldését, illetve a sertések alacsonyabb súlyban történő levágását fontolgatják.
 
(Forrás: magyarhirlap.hu)

Időjárás

Budapest

Today, szeptember 19, 2018
12:00-18:00

Felhőtlen

Felhőtlen
24 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Debrecen

Today, szeptember 19, 2018
12:00-18:00

Részben felhős

Részben felhős
26 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Kecskemét

Today, szeptember 19, 2018
12:00-18:00

Részben felhős

Részben felhős
25 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szolnok

Today, szeptember 19, 2018
12:00-18:00

Részben felhős

Részben felhős
26 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szeged

Today, szeptember 19, 2018
12:00-18:00

Szép idő

Szép idő
26 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Pécs

Today, szeptember 19, 2018
12:00-18:00

Felhőtlen

Felhőtlen
25 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Tagok

barion

A honlapot készítette: MACROWEB