A MAGYAR KÖZGAZDÁSZ, akinek sertéstelepe volt Kongóban

Miért választja valaki éppen Fekete-Afrikát mezőgazdasági, azon belül állattenyésztési célpontnak? A választ Juhász Péter Gergő adja meg, aki agrármérnök közgazdászként gondolt egy nagyot, és a mezőgazdasági kutatómunka mellett, közel tíz évvel ezelőtt megalapította első sertéstelepét Kongóban.

Hogyan jutottál ki Afrikába, pontosabban, hogyan lettél Afrikában állattenyésztő?
Először 2005-ben jártam Afrikában egy nemzetközi civilszervezet önkénteseként. Itt szembesültem az élelmezési problémák mértékével. Később, 2008-ban Kelet-Kongóban folytattam kutatómunkát, és hogy ne csak elméleti szinten tárgyaljuk a problémát, úgy döntöttünk egy helyi vállalkozóval, hogy a gyakorlatban is megpróbálunk tenni valamit. Felvásároltunk néhány sertést, és elkezdtük szaporítani őket. A sertéshús ára ekkor az európai átlag kétszerese volt, tehát üzletileg nem volt rossz az elképzelés. Sajnos a politikai bizonytalanság miatt nagyon sok problémával kellett szembesülnünk, és nagy veszteségek értek bennünket. Kelet-Kongó egy háborús övezet, ahol az ásványkincsekért folyik a verseny, nem kímélve mások javait, sok esetben életét sem. Ettől függetlenül az üzlettársammal továbbra is tartjuk a kapcsolatot, és nemzetközi hálózat építésébe kezdtünk, mely globálisan is hozzájárul az agrárszektor fejlesztéséhez, így az élelmezési helyzet javításához. Közvetlen együttműködünk az Egyesült Királyságban, Kolumbiában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Németországban és az Egyesült Államokban dolgozó kollégákkal.

Az, hogy magyar vagy, mennyiben jelentett előnyt, esetleg hátrányt az ottani munkádban?
Magyarnak lenni Afrikában egzotikus dolognak számít. Alapvetően szeretnek bennünket, hiszen soha nem voltunk gyarmattartó ország, és a rabszolgakereskedelemben sem vettünk részt. Talán az egyetlen hátrány, hogy viszonylag szűk a kapcsolati hálónk a nagyhatalmakhoz viszonyítva.

Milyen akadályokat kell leküzdeni Afrikában a hatékony, versenyképes termelés eléréséhez?
Afrikában a mezőgazdaság, és ezen belül az állattenyésztés is rossz infrastruktúrával rendelkezik. Súlyos gondokat okoz a raktározás, az elektromos áram hiánya, az alacsony gépesítettség és a szakképzetlen munkaerő. A trópusi országokban más betegségek és kártevők vannak jelen. A csapadék mennyisége a legfőbb meghatározója az adott év sikerének vagy kudarcának. A piaci feltételek
nincsenek jól feltérképezve, ezért gyakran a piacképtelen termékek előállítása kerül túlsúlyba. Ez mondjuk Magyarországon is sajnos ismerős probléma.

(Kedves Olvasóink, a teljes interjút elolvashatják a MÁL márciusi számában)

Időjárás

Budapest

Today, szeptember 17, 2019
10:00-12:00

Részben felhős

Részben felhős
20 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Debrecen

Today, szeptember 17, 2019
10:00-12:00

Gyenge zápor

Gyenge zápor
19 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Kecskemét

Today, szeptember 17, 2019
10:00-12:00

Felhős

Felhős
20 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szolnok

Today, szeptember 17, 2019
11:00-12:00

Felhős

Felhős
21 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Szeged

Today, szeptember 17, 2019
10:00-12:00

Felhős

Felhős
22 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Pécs

Today, szeptember 17, 2019
10:00-12:00

Részben felhős

Részben felhős
22 °C

Weather forecast from yr.no, delivered by the Norwegian Meteorological Institute and the NRK

Tagok

barion

A honlapot készítette: MACROWEB